A választási vereség után nem akar kormányozni a bevándorlásellenes osztrák FPÖ

A független újságírás védettséget jelent, hogy a hatalom nem csinálhat velünk azt, amit csak akar.

Támogass te is!

Kialakulni látszanak az erővonalak a vasárnapi osztrák előrehozott választás után, de a lehetséges kormánykoalícióról még csak talányos mondatok hangzanak el. A legvalószínűbbnek az Osztrák Néppárt és a Zöldek együttműködése látszik, de ez sem lesz könnyű menet. 

Hétfőre megszületett a nem hivatalos végeredmény, ami ugyan még nem tartalmazza a 930 ezer levélszavazatot, de ez már csak kisebb módosításokat hozhat az eredményben. Mint megírtuk: a választás egyértelmű győztese a tavasszal megbuktatott Sebastian Kurz exkancellár Osztrák Néppártja volt (ÖVP). A párt a 2017-es választási eredményéhez és a tavaszi EP-választási eredményhez képest is jelentősen növelte támogatottságát.

Az Ibiza-videó miatt korrupciós botrányba keveredő másik korábbi kormánypárt, a bevándorlásellenes Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) viszont súlyos veszteségeket szenvedett. 2017-es választási eredményükhöz képest közel 10 százalékot esett vissza a támogatottságuk. 

Most persze mindenkit az foglalkoztat, kivel köt koalíciót a győztes Osztrák Néppárt, ami bármilyen jó eredményt is ért el, egyedül nincs meg a szükséges többsége. Sebastian Kurz kancellár vasárnap este ezt mondta: 

Biztosan nem fogom megszegni a választás napján az ígéretem. Az ígéretem az volt, hogy mindenkivel tárgyalni fogunk. Biztosan nem fogom kizárni az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) kormányzati részvételét sem. Miért tennék ilyet?     

A választási eredmények alapján több út is kínálkozik koalíciókötésre, de a bonyolult osztrák politikai helyzetben ezek közül egyik sem tűnik könnyen járhatónak. 

1. ÖVP-FPÖ koalíció - A kampányban többször elhangzott, hogy akár folytatható is lenne az Osztrák Néppárt (ÖVP) és a bevándorlásellenes Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) koalíciója. Az Ibiza-botrány után ugyan távozott Heinz-Christian Strache korábbi pártelnök, a párt vezetését átvevő Norbert Hofer pedig a mérsékeltebb irányhoz tartozik, de továbbra is az FPÖ aktív tagja a keményvonalas Herbert Kickl korábbi belügyminiszter, akinek több konfliktusa is volt Kurzcal. Tavasszal épp azután robbant szét a két párt koalíciója, hogy Kurz menesztette Kicklt, mire az FPÖ válaszul az összes miniszterét visszahívta a kormányból. Az ÖVP-FPÖ koalíciónak most nem túl nagy az esélye. A vasárnapi választásokon az FPÖ a közvélemény-kutatók által vártnál is rosszabbul szerepelt, amiben minden bizonnyal szerepet játszott, hogy augusztusban Strachénál házkutatást tartott a korrupcióellenes ügyészség. Norbert Hofer pártelnök vasárnap elég egyértelműen fogalmazott: az FPÖ-nek meg kell újulnia, jelenleg nem abban látja fő feladatát, hogy koalíciós tárgyalásokat kezdjen Sebastian Kurzcal, hanem ellenzéki szerepre készül.
       
2. ÖVP-SPÖ nagykoalíció - A nagykoalíciónak nagy hagyománya van Ausztriában. A háború óta a kormányzati ciklusok kétharmadában a néppárt és a szociáldemokraták közösen vezették Ausztriát, és ennek megfelelően meg is csontosodott a két párt gazdasági-politikai holdudvara. 2017-ben Sebastian Kurz épp azzal a feltétellel lett az ÖVP elnöke, hogy felmondják a nagykoalíciót és előrehozott választásokat tartanak. Kurz számítása bejött: a néppárt nagyon megerősödött, a szociáldemokraták egyre gyengébbé váltak. Ausztria Szociáldemokrata Pártja (SPÖ) most háború utáni története legrosszabb eredményét érte el, az ÖVP 17 százalékkal (!) verte meg a szociáldemokratákat. Thomas Drozda, az osztrák szociáldemokraták szövetségi pártigazgatója be is nyújtotta lemondását, mert szerinte egy ilyen választási eredménynek, kell, hogy következményei legyenek. 
3. ÖVP-Zöldek koalíció - A választás előtti közvélemény-kutatási adatok alapján már korábban is lehetséges forgatókönyv volt az ÖVP–Zöldek–NEOS verzió is. A választáson aztán a vártnál is erősebb lett az ÖVP, a 2017-ben a parlamentből kiesett Zöldek pedig 12 százalékra erősödtek, így a két párt szövetsége is elég lenne a kormányzáshoz. A két párt között a kampányban sem volt mindig éppen barátságos a hangvétel, és a Zöldek most is elég szkeptikusak a Kurzcal közös kormányzás ügyében, vagy legalábbis nagyon szigorú feltételekhez kötnék azt. Erről persze a koalíciós tárgyalások előtt sok konkrétumot senki nem mond. Werner Kogler, a Zöldek elnöke vasárnap este azt mondta: biztosan nem tudnának azonosulni egy az ÖVP által előre meghatározott irányvonallal, csak egy olyannal, ami a Zöldek által képviselt politikai irányváltást is tartalmazza. Kogler hétfőn reggel arra utalt, hogy a Kurz-kormány által korábban elfogadott reformok nem szolgálják a gyermekszegénység leküzdését, és a családtámogatási rendszer is azt jutalmazza, akinek eleve nagyobb jövedelme van.   

Elkészültek az első mandátumbecslések is, de a levélszavazatok feldolgozása után ebben 1-2 helyen módosulások lehetségesek. 

(Borírókép: Sebastian Kurz és Norbert Hofer a választás éjszakáján - fotó: Sean Gallup / Getty Images)