Vendel
11 °C
24 °C
Index - In English In English Eng

Brexit: Boris Johnson fából vaskarikát módszerrel próbálkozik

K EPA20191003135
2019.10.05. 21:00

Boris Johnson brit miniszterelnök négy héttel a brit kilépés október 31-i határideje előtt, szerdán előállt a saját brexitjavaslataival, amikből kiderült, hogyan akarná átírni az elődje, Theresa May által kialkudott kilépési megállapodás legvitatottabb pontját. A toryk és az őket támogató északír unionisták támogatják a javaslatot, az ellenzéki pártok ellene vannak, de első körben az EU-nak kell döntenie, onnan pedig meglehetősen hűvösen fogadták a korábban lefektetett feltételeiknek több ponton sem megfelelő terveket.

A tárgyalások felpörögnek majd az október 17-18-i EU-csúcs előtt, ha viszont ott nem lesz új megállapodás, akkor nemcsak az lesz a kérdés, hogy Boris Johnson törvényi kötelezettségének megfelelően kérvényezne-e egy újabb halasztást, hanem hogy a többi tagország azt megadná-e újra, és ha igen, milyen feltételekkel.

May megoldását háromszor szavazták le

Gazdasági-logisztikai szempontból a brexit két neuralgikus pontja, hogy egyrészt a kilépés után az Egyesült Királyság milyen szabályok mellett fog kereskedni az EU-val és a külvilággal, másrészt hogyan kerüljék el, hogy a kilépés után vám- és határellenőrzést kelljen bevezetni az Egyesült Királysághoz tartozó Észak-Írország és az EU-tag Írország között. Az északír katolikusok és protestánsok közötti véres konfliktust 1998-ban lezáró, a béke zálogának tekintett Nagypénteki Egyezményben is benne van, hogy az ír-északír határnak nyitva kell maradnia, az EU ezért ehhez végig tartotta magát a tárgyalások során.

Theresa May exminiszterelnök (a parlamentben háromszor leszavazott) korábbi terve arról szólt, hogy bár a britek politikailag kilépnek, az EU-s vámuniónak tagjai maradnak, és Észak-Írország továbbra is igazodik majd az uniós termékszabványokhoz és más gazdasági szabályokhoz. Ez a kilépési megállapodásba foglalt, backstopnak elnevezett tartalékmegoldás azt jelentette volna, hogy kereskedelmi szempontból minden marad a régiben, egészen addig, ameddig nem kötnek egy külön kereskedelmi szerződést.

Ezt a konzervatív brexitpártiak elvi és gyakorlati alapon is elutasítják. Egyrészt ez a megoldás meggátolná, hogy London saját kereskedelmi egyezményeket kössön harmadik országokkal, miközben a jobboldal egyik fő érve a brexit mellett pont az volt, hogy a protekcionista franciák és németek uralta EU-tól megszabadulva, a mostaninál jobb üzletet tudnának kötni az Európán kívüli világgal. Másrészt nagy vitákat kavart, hogy ez az állapot mennyi ideig állhatna fent: a konzervatívok attól féltek, hogy az unió a backstopon keresztül az idők végezetéig akadályozhatná a brit szigetek gazdasági elszakadását, és a britek határozatlan időre benne ragadhatnának a vámunióban.

Johnson csavarna egy jókorát az egészen

Boris Johnson terve kissé fából vaskarika módszerrel akarja feloldani a patthelyzetet. Az új terv szerint az Egyesült Királyság a kilépéssel azonnal elhagyná az EU-s vámuniót is, azaz mégiscsak vámhatár jönne létre Írország és Észak-Írország között. Ugyanakkor a termékszabványok tekintetében Észak-Írország a továbbiakban is betartaná az uniós szabályokat, magyarul a területen csak az uniós biztonsági, egészségügyi, fogyasztóvédelmi és egyéb rendelkezéseknek megfelelő termékeket lehetne árulni.

Hogy az ebből fakadó problémákat feloldják, a Johnson-kormány a vámellenőrzések forradalmasítását ígéri. A terv szerint a jövőben a vámolás nagy részét elektronikusan intéznék, és csak az ír-északír határon átlépő áruk „egy nagyon kis részét” vetnék alá fizikai ellenőrzésnek. A vámellenőrzést pedig nem a határon végeznék, hanem raktártelepeken vagy közelebbről meg nem nevezett „kijelölt helyeken”. Ezzel párhuzamosan ellenőrzés alá kellene vetni a Nagy-Britannia és Észak-Írország között mozgó termékeket is, miután a kilépés után a két területre eltérő szabályok vonatkoznának.

A brit kormány szerint mindez a modern technológiának köszönhetően relatíve könnyen megoldható lenne és kevés fennakadást okozna. Egyebek mellett azzal érvelnek, hogy jelenleg is csak az EU-s vámunióba belépő áruk egy százalékát vetik alá fizikai ellenőrzésnek.

Ezzel szemben uniós vezetők szkeptikusak a Johnson-féle megoldás realitásait illetően. A határellenőrzés modern technológiával való kiváltása már Theresa May idején is felmerült, de az Európai Bizottság kereskedelmi főigazgatója januárban kijelentette, hogy nem reális a határellenőrzés elhagyása. A BBC pedig azt is megjegyzi, hogy jelenleg az unió egyik külső határán, még a technológiailag legfejlettebb svéd-norvég határon sem sikerült megoldani a vámellenőrzés teljes kiváltását. (Svédország és Norvégia között átlagosan 20 percet várakozik a napi 1300 teherautó.)

A tervet északír üzleti vezetők is bírálták, arra hivatkozva, hogy a vámhatár visszaállítása jelentős terhet jelentene a vállalkozások számára, és rontaná az északír versenyképességet. Észak-Írország exportjának nagyjából harmadát Írországban értékesíti, importjának negyede származik a szomszédból, tehát jelentős pluszköltségeket okozna a vámok és az ellenőrzések visszaállítása. Külön probléma mindez a határ mindkét oldalán működő cégek számára: a Guinnesst és a Baileyst is előállító Diageo például az északír Belfastban palackozza az ír Dublinban készült sört, a Baileyst pedig Írországból importált tejszínnel gyártják Észak-Írországban, majd a kész italt Írországba szállítják vissza, és onnan exportálják a világba. Hasonlóan problémás lenne a papírmunka és vámfizetés a kisvállalkozásoknak: számukra a kormány vámmentességet ígér, de ennek logisztikai megvalósítása egyelőre homályos. Johnson tervében ezek miatt kompenzációt ígérnek az északír cégeknek.

Nem lenne egyszerű menet

A dolog politikai oldala, hogy Észak-Írország úgy lenne kénytelen követni az uniós szabályokat, hogy nem lesz beleszólása azok elfogadásába, ezért a terv szerint az északír parlamentnek is meg kellene erősítenie a dolgot, majd négy év múlva újra szavaznia kellene annak fenntartásáról vagy elhagyásáról. Ugyanakkor az északír parlament az unionisták és a nacionalisták közti politikai patthelyzet miatt 2017 óta nem ült össze. Bár a londoni parlamentben a konzervatívokat támogató északír unionisták elfogadták a tervet, négyéves limit és az ellenőrzések terve az EU-nak és különösen Írországnak sem tetszik.

Bár politikailag az északír kérdés a legnehezebb pontja, a Johnson-terv nem sokat javít a helyzeten Nagy-Britannia gazdasági kilátásait illetően sem. Mint korábban részletesen is írtunk róla, egy megállapodás nélküli, rendezetlen kilépés igen kellemetlenül érintené a brit gazdaságot, még a londoni kormány saját belső értékelése szerint is átmeneti áru-, gyógyszeré és élelmiszerhiányt és logisztikai káoszt eredményezne, ha csak úgy egyik napról a másikra, a brexit utáni kereskedelmi szabályok letárgyalása nélkül hagynák ott az EU-t.

Az unió viszont már rég közölte, hogy a jövőbeli kereskedelmi viszonyról csak a kilépés letárgyalása után egyeztetnek majd. Mindez azt jelenti, hogy a káosz elkerülése érdekében a brexit-egyezmény elfogadása után szinte azonnal, legfeljebb 2020 végéig le kellene tárgyalni és meg kellene kötni egy brit–EU kereskedelmi megállapodást. A brexit-szavazás óta eltelt több mint három év tapasztalatai, illetve általában véve a nemzetközi kereskedelmi tárgyalások bonyolultsága miatt ez legalábbis kérdéses. (Az EU és Kanada közti szerződést például 2009-ben kezdték letárgyalni és 2017-ben lépett életbe, az EU és Japán közti megállapodás tárgyalásai 2013-ban kezdődtek, a paktum 2019-ben lépett hatályba.)

Miközben tehát Boris Johnson arról beszél, hogy tervének egyetlen alternatívája a megállapodás nélküli kilépés, még tervének elfogadása sem jelentené azt, hogy egy csapásra megoldódna az összes probléma.

Az EU nem lelkesedett túlzottan

Az EU-ban nem lelkesedtek túlzottan a javaslat nyilvánosságra kerülése után, leginkább az jött le a nyilatkozatokból, hogy próbálják visszadobni a labdát a briteknek. Az Európai Bizottság egyik szóvivője csütörtökön azt mondta, hogy vannak problémás pontok a javaslatban, amin bőven kellene még dolgoznia a brit kormánynak. „Emlékeztetnénk Önöket, hogy az Egyesült Királyság hagyja el az EU-t, és nem az EU hagyja el az Egyesült Királyságot" – mondta.

A különböző EU-s vezetők beszéltek egy jó irányba megtett lépésről, régi javaslatok újracsomagolásáról, míg Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke kiírta a Twitterre, hogy „Nyitottak vagyunk, de nem győztek meg minket.", ami pedig ennél fontosabb: „Teljes mértékben Írország mögött állunk." Leo Varadkar ír miniszterelnök egyelőre nem nyilatkozott kategorikusan, de már elmondta, hogy az új javaslat nem váltja ki a backstopot. Simon Coveney miniszterelnök-helyettes ennél konkrétabban fogalmazott: jó alapot jelentenek a bemutatott tervek, de nem lesz új megállapodás, ha a brit kormány ezt szánja végső javaslatnak, ahogy arról Johnson beszélt.

A tárgyalások hétfőn folytatódnak a felek között, a britek annyit mondtak, hogy „részletezik" az ajánlatukat, amivel szemben az EU lényegi változtatásokat akar.

a következő napok és hetek minden bizonnyal intenzív tárgyalásokról fognak szólni a hírekben, hiszen mindkét oldal mutatni akarja, hogy nyitott a megoldásra. Emellett viszont azt is, hogy nem rajta múlik, ha bármilyen okból végül mégsem sikerül megállapodni az október 17-18-i EU-csúcsig.

A brit alsóháznak is osztanak még lapot

Boris Johnson az EU mellett a brit parlamenti ellenzékének is üzent a javaslattal, aminek támogatására kérte a képviselőket. Korábban ellenfelei folyamatosan azzal vádolták, hogy valójában nincs alternatív terve, csak a rendezetlen kilépésre, és végül előrehozott választásra játszik. Most a konzervatív képviselők, több korábban kizárt tory és a legbrexitpártibb munkáspártiak is támogatásukról biztosították a javaslatot.

Jeremy Corbyn, a legnagyobb ellenzéki erő, a Munkáspárt vezetője viszont elutasította a tervet, ami szerinte ártana a brit gazdaságnak, romba döntené az északír gazdaságot és a Nagypénteki Egyezményt is aláásná. A skót nacionalisták és a liberális demokraták is ellene voltak, és a nyilatkozataikkal az EU felé is jelezték, hogy még abban az esetben sem lenne sima útja Johnson tervének, ha azt a tagországok jóváhagyják – ahogy May EU-val kialkudott megállapodását is, akkor még a kiszavazó Johnsonékkal az élen rendre elkaszálta az alsóház.

A toryk azonban próbálták arra leegyszerűsíteni a helyzetet, hogy Johnson konstruktív hangnemet üt meg, az ellenzéki pártok viszont csak a patthelyzetet tartósítanák, miközben a saját választóik elé sem hajlandók kiállni. Az elmúlt időszakban az alsóházi többségét elveszítő Johnson a parlamenti szavazásokon elszenvedett vereségeit is arra próbálta kifuttatni, hogy a döntésképtelen parlament áll szemben az emberekkel, akiket ő próbálna képviselni, csak nincs megfelelő többsége.

Végső soron Johnson célja az, hogy megerősítse a többségét egy előbb-utóbb elkerülhetetlen előrehozott választáson. A toryk 32 százalékon állnak a felmérésekben, a Munkáspárt 24 százalékon, míg a liberális demokraták 21 százalékon következnek (a Nigel Farage-féle Brexit Párt 13, a Zöldek 4 százalékra számíthatnának). Az egyéni körzetekre épülő, egyetlen fordulós választási rendszerben ez elég kedvező felállás a konzervatívoknak.

Már egy lépéssel előrébb járnak

Johnsonnak azt azonban nem sikerült elérnie, hogy még az október 31-i kilépési határidő előtt tartsanak előrehozott választást. A következő hetek a Johnson által javasolt alternatív javaslat mellett pedig már egyre inkább arról is szólnak majd, hogy mi következhet abban az esetben, ha nem lesz olyan új megállapodás, ami az EU-nak és a brit parlamentnek egyaránt elfogadható lenne. Johnson folyamatosan kitart amellett, hogy megállapodással vagy anélkül, de a határidővel elhagyják az EU-t.

Csakhogy a képviselők törvényben kötelezték újabb halasztás kérvényezésére október 19. után, ha addig nem lesz új megállapodás, és csak így lehetne elkerülni egy rendezetlen brexitet. Johnson ehhez képest pénteken is kiírta a közösségi médiába, hogy „nem lesz halasztás" október 31-hez képest.

A kormányfő nyilatkozatai miatt aktivisták és ellenzéki képviselők egy skót bíróságon kezdeményezték, hogy mondja ki, pontosan mi történne, ha Johnson a törvényi kötelezettség ellenére sem kérne újabb halasztást. (Az elmúlt hetekben már a parlament felfüggesztése körüli vitában is új precedenst jelentő döntéseket hoztak brit bíróságok, és a végül a felfüggesztést a múlt héten törvénytelennek kimondó legfelsőbb bíróság.) Csakhogy

a bíróságra a kormány által beadott dokumentumok alapján Johnson a nyilatkozataival szemben levélben kérné a halasztást, ha nem fogadnak el az EU-csúcson újabb megállapodást.

Kormányzati források emellett továbbra is azzal érvelnek, hogy a törvényt többféleképpen lehet értelmezni. „A kormány világossá teszi a valódi álláspontját a halasztást illetően háttérbeszélgetéseken Európában, és ez hamarosan nyilvánosan is megismerhető lesz" – mondta egy forrás a BBC-nek.

Több brit lapban már azt kezdték el találgatni, hogy Johnson azzal is számolhat, hogy ha nem tud kierőltetni új megállapodás, akkor ugyan kezdeményezne halasztást, azonban valójában arra játszana, hogy azt a többi 27 tagországnak a korábbi hosszabbításokhoz hasonlóan egyhangú döntéssel kell jóváhagynia. Ha ugyanis bárki vétózna, akkor a törvényben előírt kérvény ellenére nem kapnának halasztást a britek, és megállapodás nélkül esnének ki az EU-ból október 31-én. Ez Johnsonnak, és a konzervatív tagság nagy részének is elfogadható lenne, az ellenzéke viszont ezt próbálja mindenáron elkerülni.

Szombaton azt is felvetették brit lapokban, hogy Johnson esetleg a magyar kormányt próbálhatja rábírni egy vétóra. Erről a hét második felében Londonban járó Szijjártó Péter külügyminiszter azt mondta a BBC-nek, hogy hallotta a pletykákat, miszerint arra kérték volna őket, hogy vétózzanak meg egy halasztást. „Nem érkezett ilyen kérés" – mondta.

A korábbi halasztási kérelmeknél nem lehetett arról hallani, hogy komolyabb széthúzás lenne a tagországok között. Habár újabb hosszabbításra több EU-s vezető, köztük az Európai Bizottság következő elnöke, Ursula von der Leyen is nyitottnak mutatkozott, és az unió sem akar rendezetlen brexitet, az elmúlt hetekben azonban különösen Emmanuel Macron francia elnök részéről hangsúlyozták, hogy konkrét célok nélkül nem szívesen adnának újabb haladékot a briteknek. Ezért erről a korábbiaknál nagyobb vita lehet, ha szükség lesz rá.

Borítókép: Boris Johnson brit miniszterelnök a londoni törvényhozás alsóházának ülésén 2019. október 3-án. A brit kormány az előző nap juttatta el az Európai Unióhoz megállapodási javaslatait a brit EU-tagság megszűnésének feltételrendszeréről. MTI/EPA/Brit parlament