Hedvig
8 °C
22 °C
Index - In English In English Eng

Brexit: az EU-csúcs után rendkívüli ülést tart a brit alsóház

2019.10.09. 12:36

A brit parlament rendkívüli ülést tart majd az október 17-18-i EU-csúcs utáni napon, jövő szombaton, ami meglehetősen mozgalmasnak ígérkezik. Az alsóház 1939 óta csak négyszer ült össze eddig szombaton, többek között abban az évben szeptember 2-án a második világháború kitörése miatt. Utoljára 1982. április 3-án volt szombati ülésnap, akkor a Falkland-szigeteki háború miatt, írja a BBC.

Amennyiben sikerül egy új kilépési megállapodásról dönteni az EU-csúcson, akkor Boris Johnson ezen az ülésnapon kérheti arra az alsóházat, hogy ratifikálják azt. Ha azonban nem sikerül megegyezni, akkor is kevesebb mint két hét marad a brexit október 31-i határidejéig, és a kormány, valamint az ellenzék is megpróbálja majd magához ragadni a kezdeményezést.

Boris Johnson a múlt héten állt elő új brexitjavaslataival, de az EU jelezte, hogy a javaslat az eredeti formájában nem lehet egy végleges megállapodás alapja. A tárgyalások a hét elején is folytatódtak, de nem közeledtek az álláspontok.

Boris Johnson kedden beszélt telefonon Angela Merkel német kancellárral, ami után komoly üzengetés indult meg. Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke szerint Johnson az egymásra mutogatásban és a bűnbak keresésben érdekelt.

Kedden késő este aztán Leo Varadkar ír miniszterelnök is 45 percen át beszélt telefonon Johnsonnal. Utána azt mondta, hogy „nagyon nehéz" lenne új megállapodást kötni az október 31-i új határidőig. A két vezető személyesen is találkozik majd további egyeztetésekre. Emmanuel Macron francia elnök hétfőn azt mondta, hogy az EU a hét végéig eldönti, lehetséges-e új brexitmegállapodás.

A nem sok sikerrel kecsegtető tárgyalásokkal párhuzamosan egyre nagyobb hangsúly van azon, mi történik akkor, ha nem lesz az október 17-18-i EU-csúcson új megállapodás. Nemcsak az lesz a kérdés, hogy Boris Johnson törvényi kötelezettségének megfelelően kérvényezne-e egy újabb halasztást, hanem hogy a többi tagország azt megadná-e újra, és ha igen, milyen feltételekkel. Erről bővebben itt írtunk>>>

A brit alsóház már korábban törvényben kötelezte arra Johnsont, hogy amennyiben nem sikerül új megállapodást elérnie október 19-ig, akkor kezdeményeznie kell a kilépési határidő újabb halasztását az EU-nál, hogy ezzel kerüljenek el egy megállapodás nélküli, rendezetlen kilépést – kivéve, ha az alsóház kifejezetten szavaz a rendezetlen brexit támogatásáról.

Johnson ehhez képest rendre elmondja, hogy „nem lesz halasztás" október 31-hez képest, megállapodással vagy anélkül, de ki akar lépni. A nyilatkozatai miatt többen bírósághoz is fordultak, de ott a kormány által beadott dokumentumokból az derült ki, hogy Johnson elküldené a halasztási kérelemről a levelet.

Brit lapokban azt is találgatták, hogy a kormány esetleg azzal számolna, hogy ugyan a törvényi kötelezettségnek megfelelően kérne halasztást, de aztán abban bízna, hogy valamelyik tagország megvétózik egy esetleges hosszabbítást. Bármilyen halasztáshoz ugyanis a többi 27 tagország egyhangú döntése kell. Kedden a miniszterelnöki hivatal egyik szóvivője tagadta, hogy vétóra próbálnának meg rávenni tagországokat.

A BBC információi szerint az is felmerült, hogy Johnson a halasztásról szóló levél mellé egy másodikat is elküldene, amiben jelezné, hogy a kormány szerint fölösleges a hosszabbítás.

Az október 19-i rendkívüli ülésen pedig a kormány egy sor indítványról megszavaztathatja a képviselőket: a rendezetlen kilépésről, a kilépés teljes visszavonásáról, és hasonló lehetséges forgatókönyvekről. Ezzel párhuzamosan viszont az ellenzék is arra készül, hogy a kezdeményezést magához ragadva kikényszerítse a halasztási kérelmet, ha ez szükségessé válik.