Gyöngyi
10 °C
25 °C
Index - In English In English Eng

Leállt az Iszlám Állam elleni háború, Erdoğan 3,6 millió menekülttel fenyegette meg Európát

GettyImages-1180168192
2019.10.10. 11:40 Módosítva: 2019.10.10. 22:45

Az előzetesen bejelentettnél sokkal kiterjedtebb a szíriai kurd területek ellen indított török vezetésű offenzíva. Miközben Törökország eredetileg csak a határ egyharmadára, Rász-el-Ain és Tell-Abjad (Kobani) városok közötti szakaszra terjedt volna ki, a hivatalos közlemények ellenére a 450 kilométeres határ összes jelentős települését súlyos légi- és tüzérségi csapások érték az éjjel (szám szerint 181 darab), hajnalban pedig a határ teljes hosszában török elit egységek (állítólag 5000 török kommandóst vetettek be) és törökök által szponzorált szíriai arab milíciák indítottak támadást. A török hadügyminisztérium szerint az előrenyomulás a tervezettnek megfelelően halad, azonban az Észak-szíriai Demokratikus Föderáció (ez a kurdok által létrehozott multietnikus autonóm terület hivatalos neve) szerint csapataik legalább egy ponton visszaverték a támadásokat.

A török-kurd ellentétről, az offenzíva okairól itt olvashat részletesen>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>

Az Eufrátesztől keletre található kurd területek mellett a folyótól nyugatra található, 2016-ban az Iszlám Államtól elfoglalt Manbídzs körzetében és Aleppó tartomány más részein is megindultak a harcok. Itt elsősorban turkomán és arab etnikumú milíciák indultak harcba, köztük újrafazonírozott dzsihadista frakciók, mint a néhai Ahrar as-Sám, állítólag nem kevesebb, mint 14 ezer katonát mozgósítva.

Forrás: BBC
Forrás: BBC
Grafika: Aradi László / Index

A kurdok is teljes mozgósítást rendeltek el, és bár papíron 85 ezer – eredetileg az Iszlám Állam elleni harcra - kiképzett és felszerelt emberrel rendelkeznek, kétséges, ezek közül mennyi a valóban bevethető katona. Az általános mozgósítás egyik következményeképp

az összes Iszlám Állam elleni műveletet azonnal leállították.

A területeit elvesztő, a gerillaléthez visszatért dzsihadista szervezet pedig máris elkezdett a zavarosban halászni, kurd biztonságiak a török offenzíva közepette tartóztatták le egyik öngyilkos merényletre induló sejtjét (bár előfordulhat, hogy az erről szóló híradás csak a baljós jövőt sejtető propagandafogás volt, a háborús zavarban ezt nem lehet pontosan megállapítani).

A jelenleg a kurd felügyelet alatt tartott, mintegy 12 ezerre tehető dzsihadista őrizete is kétségessé vált. Az Egyesült Államok ezért gyorsan egy iraki bázisra szállította a négyfős „Beatles” terrorsejt két életben maradt tagját, akik több mint 20 európai foglyot kínoztak meg, illetve fejeztek le – köztük például James Foley amerikai újságírót.

Amikor azonban a dzsihadista foglyok jelentette terhek miatt korábban is berzenkedő Donald Trump kedden arról kérdezték, mit gondol a háború jelentette kockázatról, az amerikai elnök annyit bírt mondani:

Úgyis Európába mennek, ott van a hazájuk.

A kurdok szerint a törökök egy olyan börtönt is lebombáztak, ahol IS-harcosokat tartottak fogva, noha Ankara azt ígérte, hogy semmi olyat nem tesz, ami akadályozná a dzsihadisták elleni harcot.

Az áldozatok teljes számáról egyelőre nem érkeztek hírek, a Kurd Vörös Félhold szerint legalább hét civil vesztette életét az éjjeli bombázásokban és tüzérségi tűzben, köztük két gyerek, és tizenheten sérültek meg súlyosan, ebből négy kiskorú. A kurdok a folyamatos bombázás miatt azt kérték az Egyesült Államoktól, hogy hozzon létre egy repüléstilalmi zónát Rojava (ez a régió kurd elnevezése) felett, a kérésre azonban a történteket teljes bénultsággal szemlékő amerikai szervek egyelőre nem reagáltak.

A helyszíni tudósítások autók végeláthatatlan soráról számolnak be, melyek délre menekülő emberekkel vannak telezsúfolva,

visszafogottabb becslések szerint is egy nap alatt több tízezren váltak menekültekké.

Annak ellenére, hogy Törökország elvileg egy 450 kilométer hosszú, 30 kilométer széles biztonsági zóna létrehozása érdekében indította a Béke Tavasza Hadművelet-nek elnevezett offenzívát, a határ török oldalán a békefenntartásban kevéssé jeleskedő Oszmán-birodalom indulóira vonultak fel az egységek. Egyébként Törökországban a legnagyobb ellenzéki párt, a kemalista Köztársasági Néppárt is támogatásáról biztosította az offenzívát. 

A török állami tévé közben arról számolt be, hogy kurd egységek török városok ellen hajtottak végre tüzérségi támadást, aminek négy halálos áldozata van, köztük egy szíriai állampolgárságú, kilenc hónapos csecsemő, írja az AFP. A török beszámolók szerint akna- és rakétagránátok csapódtak be a délkelet-törökországi Sanliurfa és Mardin tartományokban, Akcakale, Ceylanpinar és Nusaybin településeken.

Ankara csak kinyitja a kaput, és megindul 3,6 millió menekült

A korábban a szíriai ellenzék komoly támogatóinak számító, mára azonban a polgárháborúból kihátrált arab országok viszont elítélték a török agressziót, szerdán össze is ült a 22 tagú Arab Liga, illetve európai tagjai kérésére az ENSZ Biztonsági Tanácsa. Az ENSZ Biztonsági Tanácsában azt követelték az európai tagországok, hogy Törökország függessze fel a szíriai offenzívát.

A NATO főtitkára is aggasztónak nevezte a fejleményeket –

ugye az a paradox helyzet állt elő, hogy a NATO egyik oszlopos tagja indított támadást a NATO Szíriában érdekelt nyugati tagjainak legfontosabb szövetségese ellen.

Németország az offenzíva azonnali leállítására szólított fel, a törökökkel a szíriai fronton aktívan egyeztető Oroszország azonnali tárgyalásokra sürgette Ankarát. Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke is a harcok beszüntetését követelte. Norvégia bejelentette, hogy felfüggeszti az összes fegyverszállítmányt Törökországnak.

Erre Recep Tayyip Erdoğan szokásához híven az EU-val kötött menekültvisszatartó megállapodás felmondásával fenyegetett, ha megszállásnak minősítik a török megszállást. A török elnök az MTI tudósítása alapján úgy fogalmazott:

Ankarának könnyű a dolga, csak megnyitja a kapukat.

És a török elnök szerint máris 3,6 millió szíriai menekült indul meg Európába.

Az európai államokon kívül a kurd autonómiával mindig is szimpatizáló (és Erdoğannal évek óta nyilatkozatháborúban álló) Izrael miniszterelnöke, Benjamin Netanjáhu is teljes mellszélességgel kiállt a kurdok mellett, sőt, humanitárius segítségnyújtást is kilátásba helyezett.

Brutális szankciós csomagot pakolt össze az amerikai szenátus

Az offenzívát egy, még donaldtrumpi mértékkel mérve is irtózatos diplomáciai ámokfutással lehetővé tevő amerikai kormányzat annak ellenére sem tudott az elmúlt 24 órában nyomást gyakorolni Törökországra, hogy rádöbbent arra, hogy a kurd autonómia szétverése egyáltalán nem áll az USA érdekében.

Mondjuk ezt Donald Trump egy keddi sajtótájékoztatóján megint csak irtózatosan esetlenül bírta megfogalmazni. Az offenzíváról kijelentette: “Rossz ötlet”, és reméli, hogy Törökország védi a civilek életét, a vallási kisebbségeket, és elkerüli a humanitárius katasztrófát. Trump megint emlékeztetett arra, hogy az USA “óriási pénzeket fizetett” a kurdoknak az Iszlám Állam elleni harcban való közreműködésükért (melyben egyébként 10-11 ezer kurd katona veszítette életét), és azzal érvelt, hogy

[a kurdok] nem segítettek megnyerni a II. világháborút, nem voltak mellettünk Normandiában... Segítettek nekünk, de a saját földjükön harcoltak, és ez azért más.

Az amerikai törvényhozók viszont annyira berágtak a kormányzat balfogásán, hogy a Szenátusban kétpárti javaslat formálódik, mely szankciókat vetne ki Törökországra az agresszió miatt. Ankara egyébként régóta rázza a washingtoni pofonfát, eddig azonban az orosz légvédelmi rendszer beszerzése miatti felháborodás nem szült szankciókat. A tervezetet máris megszövegezték, a szenátorok billentyűzete igen keményen fogott, mivel

lényegében a török felső vezetésre, illetve a teljes haditechnikai és energetikai szektorra szankciót vetne ki.

Ami különösen annak tudatában lenne kellemetlen, hogy a török hadsereg számos amerikai eszközt alkalmaz, és ezek utánpótlásának hiányát már a mostani offenzívát is komolyan hátráltathatja.

Az amerikai törvénytervezet, amelyet Lindsey Graham republikánus és Chris Van Hollen demokrata párti szenátor vezetésével dolgoztak ki, befagyasztaná török vezető politikusok, köztük Recep Tayyip Erdogan elnök és Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter esetleges amerikai javait, vízumkorlátozásokat vezetne be török kormányzati tisztségviselőkkel szemben, illetve szankcionálná az ország hadi és energetikai szektorát.

Cavusoglu szerint ebből nem lesz semmi, Lindsay Graham "olyan ember, aki egyik szavával ellentmond a másiknak". A török külügyminiszter egyúttal bejelentette, hogy a szerdán indított hadművelet keretében a török hadsereg nem tervez mélyebbre hatolni Északkelet-Szíriában, mint 30 kilométer. A török védelmi minisztérium csütörtök este azt közölte, hogy a katonai beavatkozás keretében eddig 174 terroristát "semlegesítettek".

Török tank Tell Abyadnál a mai napon
Török tank Tell Abyadnál a mai napon
Fotó: Anadolu Agency / Getty Images Hungary

Az al-Káida és Katar támogat

Törökország mellett csütörtök délutánra kiállt az ország öböl-béli partnere, Katar (melyet Ankara a szaúdi embargó idején katonai és politikai támogatásban részesített, cserébe az emírség tavaly a csődtől mentette meg Törökországot), és jelentkezett még egy támogató, bár nekik meg a törökök nem örülnek annyira:

az al-Káida szíriai örököse.

A hírhedt terrorszervezet leányvállalatából echte szíriai dzsihadista fronttá avanzsáló Tahrír as-Sám emírje, Abu Mohamed al-Goláni ugyanis videóüzenetben üdvözölte a szekuláris és feminista kurdok elleni offenzívát. A Tahrír as-Sám egyébként egyszerre számít a törökök által szponzorált riválisának és szövetségesének a másik nagy szíriai fronton, Idlib kormányzóságban, és számos keserű tapasztalatot szerzett már a kurd milíciák elleni harcokban.

(Borítókép: A török hátterű Szabad Szíriai Hadsereg harckocsik belépnek északnyugat Szíriába csütörtökön. Fotó: Burak Kara / Getty Images Hungary)