Hortenzia, Gergő
8 °C
16 °C
Index - In English In English Eng

Az október 31-i brexit a brit kormány prioritása

2019.10.14. 14:09 Módosítva: 2019.10.14. 14:48

A királynő szimbolikus nyitóbeszédével megkezdődött a brit parlament új ülésszaka: II. Erzsébet a ceremónia keretében a Lordok Házában felolvasta Boris Johnson kormányának programját. Az újabb mozgalmas hetet megnyitó beszéd rögtön a brexittel indult, de összesen húsznál is több törvényjavaslatról volt szó benne.

„A kormány prioritása mindig is az volt, hogy biztosítsa az Egyesült Királyság kilépését az Európai Unióból október 31-én"

– kezdte a királynő a Boris Johnson által előre megírt terveknek a felolvasását. A brexit után olyan kapcsolatokat akarnak fenntartani az EU-val, amik a szabadkereskedelmen és a baráti együttműködésen alapulnak. A kormány a jövő héten szavaztatná meg a parlamenttel a kilépési törvényjavaslatát.

A felolvasott program azonban összesen 26 pontból állt. Johnson többek között új bevándorlási szabályozást akar, de azt is megerősítette, hogy azok az EU-s állampolgárok, akik törvényesen és életvitelszerűen az Egyesült Királyságban laknak, maradhatnának a brexit után is, és érvényben maradnak jogosultságaik is, de letelepedett jogi státusért, meghatározatlan időre szóló tartózkodási engedélyért kell folyamodniuk.

Megreformálnák az egészségügyi rendszert, fejlesztenék az idősellátást és az oktatást. A tervek között szerepelt, hogy keményebben lépjenek fel az erőszakos bűncselekmények elkövetői ellen – külön kiemelve a külföldi elkövetőket –, akik tovább maradnának őrizetben. Környezetvédelmi intézkedések törvénybe foglalását is belengette a kormányfő.

Két héttel azután, hogy a legfelsőbb bíróság kimondta, törvénytelen volt a brit parlament korábbi, öthetesre tervezett felfüggesztése, Johnson kormánya múlt kedden újból felfüggesztette a törvényhozást. Ezúttal azonban csak rövid időre, hétfőn már visszatértek a képviselők az új ülésszakra.

A kormány terveiről a héten vita kezdődik a brit parlamentben, és a jövő hét elején szavazhatnak is róla. Miután Boris Johnsonnak nincs többsége az alsóházban, nem kizárt, hogy elutasítják majd az uralkodó beszédét, ami utoljára egyébként 1924-ben történt meg. Ez azonban önmagában még nem jelentene előrehozott választásokat.

Valójában Johnson terveit úgy lehet értelmezni, mint amiket akkor valósítana meg, ha egy előrehozott választáson sikerül nyernie. A tory kormányfő azzal számol, hogy előbb-utóbb elkerülhetetlen lesz a szavazás, ami előtt a felmérések szerint a toryk állnak a legjobban. Jeremy Corbyn, a legnagyobb ellenzéki erő, a Munkáspárt vezetője a múlt héten arról beszélt, hogy pártja akkor kész az előrehozott választásra, ha kizárták a rendezetlen brexit lehetőségét. A pártban azonban nem mindenki sietne a Labournek sok kockázatot rejtő szavazással.

A héten azonban először az EU-csúcson és a szombati brit rendkívüli parlamenti ülésen is a brexit alakulása lesz a lényeg.

Johnson október elején állt elő új brexitjavaslataival, de az EU jelezte, hogy a javaslat az eredeti formájában nem lehet egy végleges megállapodás alapja. A tárgyalások a múlt hét elején is folytatódtak, de nem közeledtek az álláspontok. Sőt, már elkezdődött egy egymásra mutogatás is, hogy ki lesz a felelős, ha nem sikerül megállapodni. Emmanuel Macron francia elnök múlt hétfőn azt mondta, hogy az EU a múlt hét végéig eldönti, lehetséges-e új brexitmegállapodás, végül azonban ez továbbra sem dőlt még el.

Boris Johnson és Leo Varadkar ír miniszterelnök találkozója után megint arról beszéltek, hogy van még lehetőség új brexitmegállapodásra, és intenzív tárgyalási napok következnek. A Downing Street hétfőn továbbra is annyit mondott, hogy a megbeszélések az EU-val konstruktívak, de még sok munka van hátra. Michel Barnier, az EU brexitügyi főtárgyalója kedden számol be az uniós minisztereknek a tárgyalások állásáról.

Csütörtökön és pénteken rendezik az EU-csúcsot Brüsszelben, ezen dőlhet el, hogy lesz-e új brexitmegállapodás. Utána szombaton rendkívüli ülést tart a brit parlament. Amennyiben sikerül egy új kilépési megállapodásról dönteni az EU-csúcson, akkor Boris Johnson ezen az ülésnapon kezdeményezheti az alsóháznál, hogy ratifikálják azt. Ha azonban nem sikerül megegyezni, akkor is kevesebb mint két hét marad a brexit október 31-i határidejéig, és a kormány, valamint az ellenzék is megpróbálja majd magához ragadni a kezdeményezést.

A brit alsóház már korábban törvényben kötelezte arra Johnsont, hogy amennyiben nem sikerül új megállapodást elérnie október 19-ig, akkor kezdeményeznie kell a kilépési határidő újabb halasztását az EU-nál, hogy ezzel kerüljenek el egy megállapodás nélküli, rendezetlen kilépést – kivéve, ha az alsóház kifejezetten szavaz a rendezetlen brexit támogatásáról.

A tárgyalásokkal párhuzamosan azt is sokan találgatták, mi történik akkor, ha nem lesz az október 17-18-i EU-csúcson új megállapodás. Nemcsak az lesz a kérdés, hogy Boris Johnson törvényi kötelezettségének megfelelően kérvényezne-e egy újabb halasztást, hanem hogy a többi tagország azt megadná-e újra, és ha igen, milyen feltételekkel. Erről bővebben itt írtunk>>>