Cecília
7 °C
12 °C
Index - In English In English Eng

Brexit: Boris Johnson egy szavazást megnyert, utána rögtön egy másikat elbukott

2019-10-22T164807Z 449880038 RC14515551B0 RTRMADP 3 BRITAIN-EU-P
2019.10.22. 20:16 Módosítva: 2019.10.23. 00:39
  • Boris Johnson kedden egy szavazást megnyert, de utána egy fontos másikat elbukott a brit alsóházban
  • A képviselők továbbengedték az EU-val kötött brexitmegállapodásáról benyújtott törvényjavaslatot, ami a későbbi esetleges elfogadásának első lépését jelentette
  • Ezzel általában véve támogatták a kilépés feltételrendszerét, és először jött létre bármilyen formában többség egy brexitmegállapodás mögött
  • Azonban ez még nem garantálta, hogy a későbbi szakaszban is meglenne a támogatás a deal mögött
  • Ez abból is látszott, hogy leszavazták azt a feszített, háromnapos menetrendet, ami alatt Johnsonék át akarták nyomni a törvényt az alsóházon
  • Erre válaszul a kormányfő bejelentette, hogy szüneteltetik a törvény további útját
  • Ha nem lenne megállapodás, és halasztást sem kapnának, akkor rendezetlen brexit következne október 31-én
  • Az EU-nál azonban ott van a korábban küldött halasztási kérelem, Tusk pedig bejelentette: hosszabbítást fog javasolni
  • Egy halasztást a tagországoknak egyhangú döntéssel kell jóváhagyniuk
  • Egyre több szó esik egy előrehozott választásról, amit Johnson már régóta próbál kiharcolni, és amin előnyt kovácsolna az eddigi alsóházi patthelyzetből

Kilenc nappal a brexit október 31-i határideje előtt egy szavazást ugyan megnyert a brit alsóházban a kilépési megállapodásáról szóló törvényjavaslatával Boris Johnson, azonban rögtön utána elbukta a következőt,  ami az elfogadásához szükséges feszített alsóházi menetrendre vonatkozott. Erre válaszul bejelentette, hogy a kormány szünetelteti a jogszabály további vitáját az alsóházban, amíg az EU eldönti, hogy mit lép.

Ha ez így marad, akkor

Ez azt is jelenti, hogy mostani állás szerint az Egyesült Királyság már nem léphetne ki Johnson megállapodásának feltételei alapján október 31-gyel az EU-ból. Most a tagországok vezetőinek kell mérlegelniük, hogy a korábban erről elküldött brit levélre válaszul megadják-e az újabb halasztást.

Késő este Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke kiírta a Twitterre, hogy a fejlemények fényében további halasztást fog javasolni a tagországok vezetőinek. Bármilyen hosszabbítást a tagországok vezetőinek egyhangú döntéssel kell jóváhagyniuk.

Az első szavazással tovább jutott, mint May

Az alsóház előbb 329 igen, 299 nem ellenében második olvasatban a Boris Johnson és az EU között megkötött brexitmegállapodás gyakorlati megvalósításához benyújtott törvényjavaslat mellett szavazott, ami a későbbi esetleges elfogadásának első lépését jelentette. Ez arról szólt, hogy a törvényjavaslatot általában véve támogatta a képviselők többsége, és átengedte a következő szakaszba, ahol további vita lehet róla, és módosítókat is kapcsolhatnak hozzá, mielőtt újabb szavazás várna rá.

Bármilyen megállapodást a brit parlamentnek is jóvá kell hagynia. Ez volt az első alkalom, hogy ténylegesen Johnson megállapodásáról szavazhattak a képviselők, először nyert meg szavazást az alsóházban, és

először jött létre bármilyen formában többség egy brexitmegállapodás mögött.

Ez a szavazás szimbolikus győzelmet jelentett Johnsonnak, aminek Theresa May előző kormányfő korábban a közelébe sem jutott. May megállapodását háromszor is visszadobta az alsóház.

Johnson csütörtökön nehéz helyzetbe került, mivel nincs többsége az alsóházban, és a torykat a brit parlamentben támogató északír unionisták ellenezték a dealt, ahogy az ellenzéki pártok vezetői is. Azóta viszont Johnsonnak sikerült meggyőznie saját pártja keménybrexit-párti tagjait, és a korábban általa kizárt tory képviselőket is. A Munkáspártból is több brexites körzetet képviselő politikus jelezte, hogy ki fog szavazni, egyesek pedig taktikai okokból dönthettek így, hogy a törvényjavaslat előremozdításával nekik tetsző, de Johnson által elutasított módosítókról is szavazhassanak majd.

Előzetesen már várható volt, hogy az első akadályon átmegy a törvényjavaslat, és még csak szoros sem lett a vége. Azonban ez egyáltalán nem garantálta, hogy a továbbiakban is meglenne a támogatás a deal mögött.

A menetrendjét aztán elkaszálták

Rögtön jött is az újabb kulcsfontosságú szavazás arról az indítványról, ami a törvényjavaslat elfogadásához szükséges alsóházi menetrendet fektette le: ennek eredményétől függött ugyanis a javaslat további sorsa. A kormány rekordgyorsan, három nap alatt, ha kell, éjszakába nyúló ülésnapokkal vitte volna át az alsóházon a 115 oldalas törvényjavaslatot csütörtökkel bezárólag.

A KÉPVISELŐK 322 NEM, 308 IGEN ELLENÉBEN ELUTASÍTOTTÁK A KORMÁNY MENETRENDJÉT.

Ezzel azt jelezték, hogy több időt kérnek a törvény elemeinek megvitatására. Előzetesen hiába érvelt azzal a kormány, hogy éppen elég vita volt már a brexitről az elmúlt években, ellenzéki képviselők viszont hangsúlyozták, hogy szerintük ez a néhány nap nem elég egy ilyen fontos törvény alapos vitájára.

Azonban nem csak a menetrendről szóló szavazás állt volna még a törvényjavaslat előtt: a következő szakaszokon is át kellett volna mennie az alsóházban, majd a Lordok Házában, végül pedig megkapnia a királynő aláírását, hogy a britek Johnson tervei szerint, ennek feltételei mentén lépjenek ki október 31-én.

Márpedig rögtön a következő szakaszban számos módosítót akartak kapcsolni hozzá képviselők, amivel akár teljesen megpróbálhatták volna eltéríteni a javaslatot. Az eddig felmerült módosítók között szerepelt vámuniós, megerősítő népszavazásra és a kilépés utáni átmeneti időszak meghosszabbítására vonatkozó is.

Parkolópályára rakták a törvényjavaslatot

Boris Johnson a második szavazás jelentette pofon után üdvözölte, hogy a képviselők először támogattak egy brexitmegállapodást, de csalódottnak nevezte magát, amiért az alsóház a további halasztás mellett döntött, nem pedig a háromnapos menetrend mellett, amivel szerinte még kiléphettek volna a megállapodásával október 31-én. „Ez további bizonytalanságot jelent. Most az EU-nak kell döntenie, hogyan reagálnak a parlament halasztási kérelmére" – mondta. Kijelentette, hogy az EU döntéséig megakasztják a törvényjavaslat további vitáját és útját, és felkészülnek egy megállapodás nélküli, rendezetlen kilépés lehetőségére.

Azt mondta, hogy az álláspontjuk nem változott arról, hogy nem akarnak halasztást. Ha nincs elfogadott megállapodás, akkor azonban ez csak rendezetlen brexitet jelenthetne. Johnson viszont arról is beszélt, hogy „így, vagy úgy, de elhagyjuk az EU-t ezzel a megállapodással, amit az alsóház most támogatott."

Jeremy Corbyn, a legnagyobb ellenzéki erő, a Munkáspárt vezetője a menetrendet érintő szavazás után azt mondta, hogy a képviselők elutasították, hogy mindössze két nap alatt kelljen dönteniük a kilépési megállapodásról szóló törvényről. Arra sürgette Johnsont, hogy fogadjanak el egy, a törvény vitájához megfelelő menetrendet.

Más menetrendről azonban nem döntöttek. A toryk alsóházi ügymenetért felelős vezetője azt mondta, hogy most nagyon nehezen látható, hogyan mehetne át a parlamenten a brexitmegállapodásról a törvényjavaslat október 31-ig. Úgy végképp, hogy a következő két napban le is vették a napirendről, helyette a kormányprogramról lesz szó, a törvényjavaslat parkolópályára került. John Bercow házelnök úgy fogalmazott, hogy „nem halott, de mozdulatlan".

Tusk halasztást javasol a tagországoknak

Ha a brexitmegállapodásról szóló törvény nem megy át a parlamenten, akkor alapesetben megállapodás nélküli, rendezetlen kilépés következne október 31-én. Azonban az EU-nál ott van a Johnson által múlt héten elküldött – noha alá nem írt – halasztási kérelem, amire az alsóház által elfogadott törvény kötelezte. Bármilyen halasztáshoz az EU-s tagországok egyhangú döntésére van szükség.

Mina Andreeva, az Európai Bizottság szóvivője a Twitterre kiírta, hogy a Bizottság tudomásul veszi a keddi eredményeket, és várja, hogy a brit kormány jelezze neki a következő lépéseit. Tusk aztán kiírta a Twitterre, hogy miután Johnson úgy döntött, szünetelteti a kilépési megállapodás ratifikálásának folyamatát, és hogy elkerüljenek egy rendezetlen brexitet, „azt fogom javasolni a 27 tagországnak, hogy fogadják el a brit kérést a hosszabbításra. Ennek írásos eljárását javaslom majd." Ez arra utal, hogy ezúttal nem hívna össze rendkívüli csúcsot az újabb kérés miatt.

Korábban a franciák többször is utaltak rá, hogy nem szívesen adnának újabb halasztást, ami szerintük senkinek sem az érdeke. Amélie de Montchalin francia Európa-ügyi miniszter kedd este a CNN szerint azt kifogásolta, hogy nem világos mire kértek hosszabbítást a britek.

„Tudjuk, hogy az idő önmagában nem megoldás. Egy politikai döntésre van szükség. Nem húzhatjuk határozatlan ideig ezt a helyzetet."

De Angela Merkel német kancellár az EU-csúcson állítólag arról beszélt, ez elkerülhetetlen lesz, ha a brit képviselők nem szavazzák meg a megállapodást, és a Sky News forrásai szerint is legfeljebb arról lehet vita, hogy meddig hosszabbítanának.

A szombati rendkívüli parlamenti ülésnap alakulása után Johnsonnak a korábban az alsóház által meghozott törvénynek megfelelően kérnie kellett az október 31-i határidő halasztását 2020. január 31-ig. Johnson elküldte a halasztási kérelmet Tusknak, de nem írta alá, és egy második, már aláírt levélben a hosszabbítás ellen érvelt. Johnson és a kormány többször is hangsúlyozta, hogy a parlament kényszerítette ki a halasztási kérelmet, ők továbbra is október 31-gyel ki akarnak lépni.

Az EU javasolhat másik dátumot is, például azzal számolva, hogy Johnson megállapodásának elfogadásához kellene csak kicsivel több idő, azonban a keddi első szavazás ellenére egyáltalán nem lehetnek biztosak abban, milyen többség van a megállapodás mögött az alsóházban. Az említett brit törvény azonban azt is előírja, hogy ha az EU nem január 31-et javasolja, Johnsonnak akkor is el kell fogadnia az ajánlatot, kivéve, ha az alsóház ezzel ellentétesen dönt.

Egyre többet beszélnek előrehozott választásról

Johnson a keddi vitában napközben azt mondta, hogy ha leszavazzák a menetrendjét, és az EU újabb halasztást ad az október 31-i határidőhöz képest, akkor egy előrehozott választást próbálna kiharcolni. Utóbbiról azonban nem beszélt egyelőre újra az elbukott szavazás után. Az ellenzék ezt előzetesen blöffnek minősítette, amivel csak nyomást próbált volna gyakorolni a képviselőkre, hogy mégis álljanak be a menetrendje mögé.

Azonban egy előrehozott választás előbb-utóbb elkerülhetetlennek tűnik a parlamenti patthelyzet miatt, és azért is, mert Johnsonnak nincs többsége. Johnson már korábban is megpróbált kierőltetni előrehozott választást, akkor nem volt meg az ehhez szükséges kétharmados többsége, az ellenzéki pártok leszavazták. Ezúttal kormányzati források szerint a kormány megléphetné, hogy semmilyen törvényt nem javasol, lényegében sztrájkba lép, de még egy saját maga ellen átvitt bizalmatlansági indítványt sem zártak ki. Ez azonban csak akkor hozna előrehozott választást, ha az ellenzék nem tud 14 napon belül egy másik kormánnyal előállni (más kérdés, hogy ez csak egy bizonytalan átmeneti kabinetet hozhatna).

Corbyn korábban arra hivatkozva utasította el az előrehozott választást, hogy előbb ki kell zárni a rendezetlen brexitet. Ha az EU megadja a halasztást, akkor azonban ez megtörténik. Az ellenzéki pártok maguk is választást szorgalmaztak korábban, hogy leváltsák a kormányt, de egy szavazás a felmérések alapján a toryknak kedvezne. A YouGov legutóbbi felmérése szerint a konzervatívok 37 százalékkal vezetnek, a Munkáspárt 22, a liberális demokraták 19, Nigel Farage Brexit Pártja 11 százalékon áll. Ez az egyéni körzetekre épülő, egyfordulós, és a legtöbb szavazatot kapott jelölt automatikus győzelmét jelentő brit rendszerben tory többséget valószínűsítene.

Johnson az elmúlt időszakban elszenvedett parlamenti veszteségeit is folyamatosan arra használta fel, hogy egy kampányra készülve magát a patthelyzet feloldásán dolgozó, a népet képviselő vezetőnek mutassa, miközben a parlamentet és az ellenzéket a folyamatok akadályozásával vádolta. A keddi szavazások után

a Konzervatív Párt a Twitterén is azonnal felhasználta a kommunikációjában a történteket:

úgy interpretálták, hogy Johnson brexitmegállapodása mellett szavaztak az alsóházban, de aztán a Labour megint a halasztás mellett tette le a voksát.

(Borítókép: Boris Johnson a brit parlamentben 2019. október 22-én. Fotó: Jessica Taylor / Reuters)