Előd
6 °C
16 °C
Index - In English In English Eng

Boris Johnson december 12-én tartana előrehozott választást

2019-10-23T152631Z 234350899 RC11DC4A50F0 RTRMADP 3 BRITAIN-EU-P
2019.10.24. 18:23 Módosítva: 2019.10.25. 11:31

Boris Johnson brit kormányfő a BBC szerint arról beszélt a nekik adott interjúban, hogy hagyni fog még időt a képviselőknek arra, hogy vitázzanak az EU-val kötött brexitmegállapodásáról, de azt akarja, hogy bólintsanak rá egy december 12-én tartott előrehozott választásra. Arra számít, hogy az EU megadja a halasztást a brexit október 31-i határidejéhez képest, noha ő egyébként nem akar hosszabbítást, és az ellen érvelt. Arra sürgette a legnagyobb ellenzéki erőt, a Munkáspártot, hogy támogasson egy előrehozott választásról szóló határozati javaslatot, amit jövő hét elején ad be a kormány.

Az alsóház csütörtök este elfogadta Johnson október 14-én ismertetett, a királynő által felolvasott kormányprogramját, amit azonban alsóházi többség hiányában sokan már akkor is inkább kampányígéretek gyűjteményének tartottak. A toryk alsóházi ügymenetért felelős tagja, Jacob Rees-Mogg a csütörtöki szavazás után elmondta, hogy

hétfőn adnak be indítványt az előrehozott választásról.

A Labour vezetői közül Valerie Vaz erre reagálva megerősítette, hogy akkor támogatnak egy választást, ha egy megállapodás nélküli, rendezetlen brexit lehetőségét kizárták. Azonban a párton belül egyáltalán nem teljes az egyetértés.

Az uniós tagországok hamarosan, akár már pénteken eldönthetik, hogy megadják-e a halasztást a szombaton elküldött hosszabbítási kérvényre válaszul.

El kellett küldenie a levelet

Mint megírtuk, Johnson kedden egy szavazást megnyert, de utána egy fontos másikat elbukott a brit alsóházban. A képviselők továbbengedték az EU-val kötött brexitmegállapodásáról benyújtott törvényjavaslatot, ami a későbbi esetleges elfogadásának első lépését jelentette. Ezzel általában véve támogatták a kilépés feltételrendszerét, és először jött létre bármilyen formában többség egy brexitmegállapodás mögött. Bármilyen megállapodást a brit parlamentnek is ratifikálnia kell.

Azonban ez még nem garantálta, hogy a későbbi szakaszban is meglenne a támogatás a deal mögött. A munkáspártiak egy része azért szavazott ki, mert erősen brexitpárti körzeteket képvisel, mások viszont taktikai okokból: ők Johnson terveivel ellentétes módosítókat akarnak kapcsolni a törvényjavaslathoz. Rögtön utána le is szavazták azt a feszített, háromnapos menetrendet, ami alatt Johnsonék át akarták nyomni a törvényt az alsóházon, jelezve, hogy több időt akarnak a törvényjavaslat vitájára. Erre válaszul a kormányfő bejelentette, hogy szüneteltetik a törvény további tárgyalását.

Johnsonék hangsúlyozták, hogy továbbra is ki akarnak lépni október 31-én, ez azonban a megállapodása alapján már nem lehetséges. Ha nem lenne megállapodás, és halasztást sem kapnának, akkor rendezetlen brexit következne október 31-én. Ez Johnsonnak, és az őt megválasztó tory tagság többségének is elfogadható kimenetel lenne.

Az EU-nál azonban ott van a korábban küldött halasztási kérelem, aminek a beadására az alsóház által pont a rendezetlen brexit elkerüléséhez elfogadott törvény kötelezte Johnsont. Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke pedig bejelentette: hosszabbítást fog javasolni. Egy halasztást a tagországoknak egyhangú döntéssel kell jóváhagyniuk.

Az EU hamarosan dönthet

A BBC szerint péntekig dönthetik el az EU-s vezetők, hogy megadják-e a brit kérésben szereplő három hónapos hosszabbítást. A legtöbben hajlanak ennek támogatására, azonban Franciaország már többször is hangsúlyozta, hogy nem szívesen adna újabb haladékot. Brüsszeli források szerint sokkal inkább csak egy rövidebb halasztást tartana elfogadhatónak, ha látszódna esély a brexitmegállapodás elfogadtatására. Tusk eredetileg azt javasolta, hogy írásban döntsenek a tagországok vezetői, ha azonban komolyabb vita lesz, akkor lehet, hogy a jövő hét elejére rendkívüli EU-csúcsot kell összehívni Brüsszelbe.

A törvény arra is kötelezi Johnsont, hogy ha az EU január 31-ig ad hosszabbítást, azt fogadja el, ha pedig más időintervallumot ajánl, azt is jóvá kell hagynia, kivéve, ha két napon belül azt az alsóház kifejezetten elutasítja.

Ha az EU csak egy rövidebb halasztást adna, például november végéig, akkor a BBC szerint Johnson a brexitmegállapodásáról szóló törvény elfogadtatásával próbálkozna meg. Ha azonban a halasztás a brit kérésben szereplő január 31-ig tartana, akkor hétfőn megpróbálná átvinni az előrehozott választást az alsóházon. Ha ebbe a Munkáspárt belemegy, akkor a parlament november 6-i feloszlatása előtt újból nekifutna a kilépési megállapodása elfogadtatásának is.

Nem írhatja magától ki

Egy előrehozott választást alapesetben akkor írhatnak ki, ha ezt az alsóház kétharmados többséggel támogatja. Johnson már korábban is megpróbált kiharcolni előrehozott választást, de az ellenzéki pártok leszavazták. Más módon is megpróbálhat kierőltetni egy választást, de ehhez is többségre lenne szüksége.

Johnsonnak nincs sima többsége sem, de Jeremy Corbyn, a Munkáspárt vezetője is azt mondta a napokban, benne lenne a szavazás kiírásában, ha kizárják a rendezetlen brexit lehetőségét. A Labour vezetőivel szemben azonban a párton belül sokan attól félnek, hogy hátrányban lennének, azt pedig végképp el akarják kerülni, hogy Johnson valahogy még a brexitmegállapodását is elfogadtassa, mielőtt választás következne. Volt olyan munkáspárti képviselő, aki csütörtök este kifejezetten a választás ellen érvelt.

Azonban egy előrehozott választás előbb-utóbb elkerülhetetlennek tűnik a parlamenti patthelyzet miatt, és azért is, mert Johnsonnak nincs többsége. Eredetileg csak 2022 májusában kellene választást tartani. Utoljára pedig 1923-ban kellett a briteknek decemberben szavazniuk.

Johnson régóta készül a választásra

Az ellenzéki pártok maguk is választást szorgalmaztak korábban, hogy leváltsák a kormányt, de egy szavazás a mostani felmérések alapján a toryknak kedvezne. A YouGov legutóbbi felmérése szerint a konzervatívok 37 százalékkal vezetnek, a Munkáspárt 22, a liberális demokraták 19, Nigel Farage Brexit Pártja 11 százalékon áll.

Ez az egyéni körzetekre épülő, egyfordulós, és a legtöbb szavazatot kapott jelölt automatikus győzelmét jelentő brit rendszerben tory többséget valószínűsítene.

Johnson az elmúlt időszakban elszenvedett parlamenti veszteségeit is folyamatosan arra használta fel, hogy egy kampányra készülve magát a patthelyzet feloldásán dolgozó, a népet képviselő vezetőnek mutassa, miközben a parlamentet és az ellenzéket a folyamatok akadályozásával vádolta.

A Labour és az ellenzék egyik kampányszlogenje viszont az lehet, amit csütörtök este is kiírt már egyik képviselőjük a Twitterre: eszerint Johnson a korábbi „ha törik, ha szakad" ígéretével ellentétben nem tudja véghezvinni a kilépést október 31-ig, pedig ez volt az, amivel a tory tagság megválasztotta May utódjának.

Az előző kormányfő, Theresa May is kezdeményezett már egy előrehozott választást 2017-ben, ami a felmérések alapján a toryknak állt, utána viszont több bakit is vétett, miközben Corbynék erős kampányt vittek. A végén May elbukta a toryk többségét, és a kormánya az északír unionisták támogatására szorult. Ezért most sem lehet kizárni, hogy a kampány végén megint kiegyenlített erőviszonyok jönnének létre az alsóházban, sok függene a választásig vezető konkrét történésektől.

(Borítókép: Boris Johnson az angol képviselőházban 2019 október 23-án - fotó:  Jessica Taylor / Reuters)