Vince, Artúr
-5 °C
2 °C
Index - In English In English Eng

Az EU beleegyezett, hogy január 31-ig kitolják a brexitet

K  AP20191023049
2019.10.28. 10:38 Módosítva: 2019.10.28. 12:38

Az Európai Unió beleegyezett, hogy 2020. január 31-ig kitolják a brexit csütörtökön lejáró határidejét – derül ki az Európai Tanács elnökének twitteres bejegyzéséből, amit a BBC szúrt ki. Tusk bejelentése azelőtt jött, hogy a brit alsóház hétfőn döntene az előrehozott választásról, amit Boris Johnson kormányfő próbál kiharcolni, de amit a Munkáspártban sokan nem támogatnának.

Donald Tusk azt is jelezte, hogy ha az Egyesült Királyság 2020. január 31-e előtt kilépne, ahhoz is hozzájárulását adná az EU. Tusk bejegyzése alapján rugalmas hosszabbítást adnak, ami azt jelenti, hogy az Egyesült Királyság korábban is kiléphet, ha elfogadják a kilépési megállapodást a brit parlamentben. Ebben az esetben az elfogadáshoz képest a következő hónap 1-től élne a kilépés. 

Egyelőre még nem jött ki a halasztásról szóló konkrét dokumentum, de a tervezetben a BBC szerint az szerepelt, hogy az Egyesült Királyság nem tárgyalhatja újra a kilépési megállapodást a három hónapos haladék alatt. A Politico szerint pedig azt is kikötötték, hogy Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság leendő elnökének kérésének megfelelően EU-biztost kell jelölniük a briteknek is.

Az időtartama volt a kérdés

Boris Johnsont az alsóház által elfogadott törvény kötelezte arra, hogy elküldje a halasztási kérelmet október 19-én, noha ő továbbra is arról beszélt, hogy nem akar hosszabbítást, és korábban is végig ez ellen érvelt. Tusk azt javasolta a tagországoknak, hogy adják meg a haladékot. A halasztási kérelem eredetileg 2020. január 31-ig szólt, de a tagországok ajánlhattak volna más határidőt is. Bármilyen halasztást egyhangúlag kellett jóváhagyniuk.

Emmanuel Macron francia elnök jelezte már többször is, hogy nem szívesen adna újabb haladékot a briteknek, de az már pénteken eldőlt az EU-hoz akkreditált tagországi nagykövetek tanácskozásán, hogy ezen a héten megadják a halasztást. Ha nem lett volna elfogadott kilépési megállapodás, sem pedig hosszabbítás, akkor október 31-én rendezetlen brexit következett volna.

A nagykövetek pénteki tanácskozása után azonban már egyedül a hosszabbítás időtartama volt kérdés: Franciaország inkább egy rövidebb haladékot akart, ha látszik esély a brit kormány és az EU között kötött brexitmegállapodás alsóházi elfogadására. Végül azonban a hétvégén Macront is meggyőzték a január 31-i határidőről.

Ezt az alsóház által elfogadott törvény alapján egyébként kötelező elfogadnia Johnsonnak. A nagykövetek tanácskozásán hozott döntés teljesen hivatalossá akkor válik, ha a brit rábólintás után a tagországi vezetők is írásban jóváhagyták azt, de ez már csak formalitásnak számít.

Szüneteltette a brexitmegállapodás tárgyalását

A brit kormány és az EU-s tárgyalódelegáció között kialkudott brexitmegállapodást a tagországok az október 17-18-i EU-csúcson hagyták jóvá. A deal a korábban Theresa May által megkötött megállapodáson alapult, de az ír-északír határ nyitvatartásának kérdésében új megoldási javaslatokkal állt elő Johnson. Ez nem volt elfogadható a torykat az alsóházban támogató északír unionistáknak, de Johnsonnak sikerült meggyőznie saját pártja keménybrexit-párti tagjait, és az általa korábban kizárt tory képviselőket is a deal támogatásáról.

Mint megírtuk, Johnson kedden egy szavazást megnyert, de utána egy fontos másikat elbukott a brit alsóházban. A képviselők továbbengedték az EU-val kötött brexitmegállapodásáról benyújtott törvényjavaslatot, ami a későbbi esetleges elfogadásának első lépését jelentette. Ezzel általában véve támogatták a kilépés feltételrendszerét, és először jött létre bármilyen formában többség egy brexitmegállapodás mögött. Bármilyen megállapodást a brit parlamentnek is ratifikálnia kell.

Azonban ez még nem garantálta, hogy a későbbi szakaszban is meglenne a támogatás a deal mögött. A munkáspártiak egy része azért szavazott ki, mert erősen brexitpárti körzeteket képvisel, mások viszont taktikai okokból: ők Johnson terveivel ellentétes módosítókat akarnak kapcsolni a törvényjavaslathoz. Rögtön utána le is szavazták azt a feszített, háromnapos menetrendet, ami alatt Johnsonék át akarták nyomni a törvényt az alsóházon, jelezve, hogy több időt akarnak a törvényjavaslat vitájára. Erre válaszul a kormányfő bejelentette, hogy szüneteltetik a törvény további tárgyalását, és eldőlt, hogy a megállapodással már biztosan nem léphetnek ki október 31-én. Ezután kellett a tagországoknak dönteniük a halasztásról.

Mi lesz az előrehozott választással?

Johnson közben csütörtökön azzal állt elő, hogy december 12-re előrehozott választásokat javasol. Elismerte, hogy arra számít, hogy az EU megadja a halasztást a brexit október 31-i határidejéhez képest, noha ő egyébként nem akar hosszabbítást, és az ellen érvelt. Korábban többször is kijelentette, ha törik, ha szakad, távoznak október végén.

Johnson korábban is próbált már kiharcolni előrehozott választást, de akkor az ellenzéki pártok leszavazták, nem volt meg a szükséges kétharmados többsége. Johnsonnak egyébként sima többsége sincs az alsóházban. Jeremy Corbyn, a legnagyobb ellenzéki erő, a Munkáspárt vezetője csütörtökön is kijelentette, hogy benne lenne egy választásban, ha kizárták a rendezetlen brexitet, és más ellenzéki vezetők is előbb az EU döntésére vártak. A Labour vezetőivel szemben azonban a párton belül sokan egyáltalán nem akarnak most választást.

Tusk hétfői bejelentése után azonban megint minden figyelem a brit alsóházra irányul: Johnsonék délután terveznek beadni egy indítványt a december 12-i előrehozott választásról. A Munkáspárt eredetileg azt tervezte, hogy tartózkodik az esti szavazásnál. A párt egyelőre még nem reagált az új fejlemények fényében arra, hogy támogatják-e ezt a javaslatot, nélkülük semmiképpen sem lehet meg a kétharmados többség.

Közben a liberális demokraták és a skót nacionalisták egy olyan tervet támogatnak, ami alapján december 9-én, hétfőn tartanának előrehozott választást (az Egyesült Királyságban hagyományosan csütörtökön vannak a szavazások). Ezt egy olyan törvényjavaslat alapján írnák ki, ami egyszerű többséggel is átmehetne az alsóházon. A Munkáspárt ezt ellenzi, Johnsonék jelezték, hogy áttekintik a javaslatot, és nem zárták ki, hogy beállnának mögé, ha a saját kezdeményezésüket leszavazza az alsóház.

Borítókép: Boris Johnson brit miniszterelnök parlamenti ülésre indul londoni rezidenciájáról 2019. október 23-án. Az előző nap Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke felajánlotta, hogy konzultációkat kezd az Egyesült Királyság kiválási határidejének 2020. január 31-ig történő esetleges halasztásáról. MTI/AP/Frank Augstein