Nárcisz
7 °C
15 °C
Index - In English In English Eng

Nem szavazta meg az alsóház a december 12-i előrehozott választást, amit Johnson akart

000 1LT3UR
2019.10.28. 20:12 Módosítva: 2019.10.28. 21:29

299-en szavaztak mellette, 70-en ellene, a többiek tartózkodtak vagy nem szavaztak a brit alsóházban arról az indítványról, amivel Boris Johnson kormányfő egy december 12-i előrehozott választást próbált elérni. A választás kiírásához ebben a formában kétharmados többség, 434 képviselő támogatása kellett volna. Előzetesen várható volt, hogy ez lesz az eredmény, mivel az összes ellenzéki párt jelezte, hogy nem támogatja Johnson indítványát.

Johnson csütörtökön állt elő azzal, hogy december 12-re előrehozott választást javasol. Korábban is próbált már kiharcolni választást, de az ellenzéki pártok akkor is szembementek vele, nem volt meg a szükséges kétharmados többsége.

Azonban míg Jeremy Corbyn, a legnagyobb ellenzéki erő, a Munkáspárt vezetője a hétfői vitában ellene volt általában is egy téli előrehozott választásnak, a liberális demokraták és a skót nacionalisták jelezték, hogy támogatnának egy olyan törvényjavaslatot, amivel december 9-én, hétfőn tartanának előrehozott választást (az Egyesült Királyságban hagyományosan csütörtökön vannak a szavazások).

Johnson végül azonban nem erről, hanem az általa eredetileg is javasolt december 12-i dátumról adna be egy törvényjavaslatot, ami a hétfői indítványával szemben már egyszerű többséggel is átmehetne az alsóházon. Így később sem lehetne megváltoztatni a dátumot.

Johnson tehát nem adja fel, kedden újra szavazhat az alsóház a decemberi választás lehetőségéről.

A kormányfő azonban ehhez is az ellenzéki pártokra szorulna, hiszen egyszerű többsége sincs az alsóházban. A törvényjavaslathoz pedig különböző módosítókat is be lehet majd nyújtani.

Johnson nem adná fel, de magától nem írhat ki választást

A legnagyobb kérdés az volt, hogy a liberális demokratáknak és a skót nacionalistáknak támogatható lenne-e ez a javaslat. A skót nacionalisták ugyanis hétfőn is hangsúlyozták, hogy nem véletlenül hozták volna előre a dátumot december 9-re: akkor ugyanis már nem fordulhatna elő, hogy Johnson EU-val kialkudott, de általuk elutasított brexitmegállapodását ratifikálhassák a parlamentben a törvényhozás feloszlatása előtt.

A BBC szerint kormányzati források erre jelezték, hogy nem hoznák vissza a brexitmegállapodásról szóló törvényjavaslatot, aminek a tárgyalását egyelőre szüneteltetik az alsóházban. A liberális demokraták vezetője, Jo Swinson viszont a BBC szerint a december 12-i dátumot így sem fogadná el, a kormány ígérete nem jelent ugyanis garanciákat. Hivatalosan annyit mondott, előbb megnézik a törvényjavaslat pontos tartalmát.

Egyelőre nem látni, hogy keddig merre folytatódik a huzavona, és a kormány esetleg belemenne-e a december 9-be is. A Downing Street ez ellen arra hivatkozva érvelt, hogy nem lenne biztos a törvény elfogadása, és még az északír költségvetésről szóló másik törvényjavaslatnak is át kellene mennie.

A Labourben sokan egyáltalán nem akarnak most választást, azonban ha a másik két ellenzéki párt támogatna egy decemberi javaslatot, nehéz helyzetbe kerülnének, mert akár meg is lehetne őket kerülni. Arra Corbyn is utalt a hétfői vitában, hogy az egyik feltételük az lenne, hogy törvényben határozzák meg a választás dátumát. Emellé viszont újból megismételte, hogy egy megállapodás nélküli, rendezetlen brexit lehetőségét teljes mértékben ki kell zárni. Azt mondta, hogy ugyan a Munkáspárt is szükségét látja egy előrehozott választásnak, de nem gondolja, hogy decemberben kellene szavazni.

Corbyn külön kiemelte az egyetemistákat, akiknek a téli szünetének kezdetével esne egybe a javasolt választási időpont. Ez azért fontos, mert a 2017-es előrehozott választásokon a Munkáspárt többek között az egyetemi városokban tudott jó eredményeket elérni.

Az EU megadta a halasztást január 31-ig

A következő napokban a brit politika az előrehozott választás lehetőségéről fog szólni, miután Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke hétfőn kiírta a Twitterére, hogy a többi 27 tagország beleegyezett abba, hogy 2020. január 31-ig kitolják a brexit csütörtökön lejáró határidejét. Johnsont másfél hete az alsóház által elfogadott törvény kötelezte arra, hogy kérjen halasztást, noha folyamatosan ez ellen érvelt. Korábban többször is kijelentette, ha törik, ha szakad, távoznak október végén.

A törvény azt is előírta, hogy Johnsonnak el kell fogadnia az EU döntését, amit este levélben meg is tett. A hosszabbítást innentől a tagországok vezetői még írásban fogják jóváhagyni, de ez már csak formalitásnak számít.

Johnson a Tusknak hétfőn elküldött levelében azt is írta, hogy a halasztás helyett annak örült volna, ha a parlament ratifikálja a brexitmegállapodását. Arra kérte az EU-s vezetőket, hogy tegyék világossá, nem lehetséges további hosszabbítás január 31-én túl, amennyiben az alsóház elutasítja a decemberi választási javaslatát.

A brexitmegállapodás parkolópályán

A brit kormány és az EU-s tárgyalódelegáció között kialkudott brexitmegállapodást a tagországok az október 17-18-i EU-csúcson hagyták jóvá. A deal a korábban Theresa May által megkötött megállapodáson alapult, de az ír-északír határ nyitvatartásának kérdésében új megoldási javaslatokkal állt elő Johnson. Ez nem volt elfogadható a torykat az alsóházban támogató északír unionistáknak, de Johnsonnak sikerült meggyőznie saját pártja keménybrexit-párti tagjait, és az általa korábban kizárt tory képviselőket is a deal támogatásáról.

Mint megírtuk, ezek után Johnson kedden egy szavazást megnyert, de utána egy fontos másikat elbukott a brit alsóházban. A képviselők továbbengedték az EU-val kötött brexitmegállapodásáról benyújtott törvényjavaslatot, ami a későbbi esetleges elfogadásának első lépését jelentette. Ezzel általában véve támogatták a kilépés feltételrendszerét, és először jött létre bármilyen formában többség egy brexitmegállapodás mögött. Azonban ez még nem garantálta, hogy a későbbi szakaszban is meglenne a támogatás a deal mögött. 

A munkáspártiak egy része azért szavazott ki, mert erősen brexitpárti körzeteket képvisel, mások viszont taktikai okokból: ők Johnson terveivel ellentétes módosítókat akarnak kapcsolni a törvényjavaslathoz. Rögtön utána le is szavazták azt a feszített, háromnapos menetrendet, ami alatt Johnsonék át akarták nyomni a törvényt az alsóházon, jelezve, hogy több időt akarnak a törvényjavaslat vitájára. Erre válaszul a kormányfő bejelentette, hogy szüneteltetik a törvény további tárgyalását. Ezután kellett a tagországoknak dönteniük a halasztásról.

(Borítókép: Boris Johnson kormányfő a szavazás kezdetén az alsóházban. Fotó: Ho / AFP)