Etelka, Aletta
1 °C
12 °C
Index - In English In English Eng

Lemondott Evo Morales bolíviai elnök

GettyImages-1181490077
2019.11.10. 22:11 Módosítva: 2019.11.11. 14:27

Lemondott Evo Morales, Bolívia elnöke, írja a Wall Street Journal. Tévébeszédében jelentette be, hogy az ország érdekében távozik a hatalomból, és elküldi a lemondólevelét a kongresszusnak. Morales azt is jelezte, nem fogja elhagyni az országot. „Nem kell menekülnöm. Azt akarom, hogy Bolívia népe tudja, nem raboltam ki senkit. Ha valaki azt gondolja, lopunk, akkor szóljon, és álljon elő bizonyítékokkal" – mondta. A tévébeszédében arra sürgette a tüntetőket, hogy vessenek véget az erőszaknak.

Igaz, helyi idő szerint vasárnap este a Twitteren már azt közölte, hogy „törvénytelen" elfogatóparancsot adtak ki ellene, a házát pedig „erőszakos csoportok" támadták meg. „Egy rendőr nyilvánosan bejelentette, arra utasították, hogy hajtsa végre az ellenem kiadott törvénytelen elfogatóparancsot" – írta Morales a közösségi oldalon. „Elpusztítják a jogállamot azok, akik a puccsért felelősek" – tette hozzá a baloldali politikus. Luis Fernando Camacho, az ellenzék egyik vezetője pár perccel korábban szintén arról írt a Twitteren, hogy Morales ellen elfogatóparancsot adtak ki, és a katonaság és a rendőrség is keresi a volt elnököt.

Nem sokkal később a bolíviai rendőrség hivatalosan cáfolta Morales állítását és közölték: nincs érvényben elfogatóparancs a volt elnök ellen.

A szocialista Morales volt Latin-Amerika egyik legrégebb óta, 13 éve hatalmon lévő vezetője, és Bolívia első őslakos elnöke. Az országban már három hete igen komoly tüntetések és összecsapások zajlottak, ellenzéki csoportok ugyanis azzal vádolták Moralest, hogy csalással hirdette ki magát győztesnek az október 20-i elnökválasztás után. A tüntetők kezdettől a lemondását követelték.

Vasárnap azután jelentette be lemondását, hogy az Amerikai Államok Szervezete (OAS) közleményében több szabálytalanságról is írt az elnökválasztáson, a választást monitorozó szervezet az eredmények figyelmen kívül hagyását javasolta. Majd pedig a hadsereg vezetője is lényegében távozásra szólította fel az elnököt.

A lemondás hírére sokan vonultak a nagyvárosok utcáira, ahol tűzi játékokkal, és a BBC szerint „Igen, meg tudtuk tenni" skandálással fogadták Morales távozását.

A népszavazás ellenére újra elindult

Moralest először 2006-ban választották meg, és még 2014-ben is 61 százalékkal nyerte meg az elnökválasztást. A 2006-os helyzethez képest sokkal jobb makrogazdasági mutatókat hozó politikát, klasszikusan baloldali programot vitt, és az indián lakosságnak kedvező intézkedéseket is hozott, de az elmúlt években a szociális programokat egyre inkább csak hitelből és a korábban felhalmozott tartalékokból fedezhette. Sokak szemében egyre tekintélyuralmibb stílusa és a gazdasági nehézségek miatt is jelentősen csökkent a népszerűsége.

Már egy 2016-ban tartott népszavazás is jelezte, hogy Bolívia nem bánná, ha új ember kerülne az ország élére. Akkor az elnök negyedik ciklusának lehetőségét 51 százalék elutasította, és Morales be is jelentette, hogy a ciklus végén távozik. 2017-ben azonban a legfelsőbb bíróság úgy döntött, joga van indulnia az elnöknek, így Morales jelezte, népszavazás ide, ígéret oda, mégis újrázna – ezt azonban már a korábbi támogatói közül is sokan ellenezték. 

Az sem volt véletlen, hogy a nacionalizmus felkorbácsolásával is készült a 2019-es kampányra, például a Chilével száz évre visszanyúló, önálló csendes-óceáni kijáratról szóló vita mentén. Az esélyeit a nyáron az esőerdőkben pusztító erdőtüzek is rontották, csaknem 40 ezer négyzetkilométeren lángoltak, kritikusai pedig az állami szervek lassú reagálását is okolták.

A felmérések ennek ellenére azt jelezték, hogy Morales megnyerheti az október 20-i első fordulót, de azt is mutatták, hogy nem lenne 50 százaléka, és annak is kicsi az esélye, hogy 40 százalékot szerezzen, legalább 10 százalékpontot verve a második helyezettre. Ezzel szintén elkerülhette volna a decemberben esedékes második fordulót, ahol két jelöltre szűkült volna a szavazás. Morales ellenzéke már előzetesen úgy vélte, hogy a választási eredményeket meghamisíthatják, ha az elnök vesztésre állna.

A bolíviai helyzetről és Morales elnökségéről bővebben itt írtunk a választás előtt. 

Egyszer csak leállt a szavazatszámlálás

Az október 20-i választáson az urnazárás utáni órákban az előzetes eredmények Morales előnyét mutatták a konzervatív Carlos Mesával szemben, akit az elnöki székből 2005-ben pont az a tiltakozási hullám sodort el, aminek mentén Moralesből államfő lett. Azonban úgy tűnt, hogy a végére majd egyik feltétel sem teljesül ahhoz, hogy elkerülhesse a második fordulót decemberben.

Az ellenzék és nemzetközi megfigyelők azután kapták fel a fejüket, hogy a választási bizottság indoklás nélkül egy napra felfüggesztette a nyilvános szavazatszámlálást. Amikor pedig újrakezdődött, immár a végleges szavazatszámlálás, Morales előnye jelentősen megugrott: végül 46,83 százalékra állt Mesa 36,7 százalékával szemben, amire alapozva bejelentette első fordulós győzelmét.

Több tiszteletet Bolívia szuverenitásának!

Morales akkor azt mondta, hogy a választási eredménnyel elégedetlen ellenzék nem kíván számot vetni az őslakosok szavazataival, amivel diszkriminálja a bolíviai állampolgárok meghatározott csoportját, azzal érvelt, hogy a mindig is legfontosabb bázisának számító indiánok szavazataival sikerült a nagyobb különbséget elérnie. Az esetleges választási csalások miatt nyíltan aggodalmukat kifejező nemzetközi választási megfigyelőket pedig felszólította, hogy „tartsák tiszteletben az ország alkotmányát".

Fő kihívója, a jobbközép Mesa erre viszont bejelentette, hogy „kolosszális választási csalást" hajtott végre Morales, és ezzel vádolta a választási bizottságot is. Kilenc városban erőszakos tüntetések kezdődtek, a tüntetők választási helyiségekre támadtak, többet fel is gyújtottak. La Pazban, Santa Cruz de la Sierrában és Cochabambában a rendőrség könnygázzal oszlatta fel a tüntető tömeget.

Azóta csak egyre durvult a helyzet. A tüntetésekben hárman meghaltak, több százan megsebesültek.

A fegyveresek sem látták már szívesen

A tüntetők a hétvégén megszállták az állami Bolivia TV és a Radio Patria Nueva épületét is, de Morales szombat este még azt akarta elérni, hogy a négy legnagyobb párt tárgyaljon az ország megbékítéséről, amibe Ferenc pápát és jogvédő szervezeteket is bevont volna. Mesa azonban jelezte, hogy nincs miről tárgyalniuk Moralesszel.

Morales pozíciója azután vált tarthatatlanná, hogy vasárnap az Amerikai Államok Szervezete (OAS) közleményében jelezte, „nyilvánvaló szabálytalanságok" történtek az október 20-i elnökválasztáson. Az OAS a CNN szerint többek között arról írt előzetes jelentésében a szavazatszámlálást befolyásoló feltételezett szabálytalanságok között, hogy a szavazólapokat nem őrizték megfelelően, belenyúlhattak szavazólapokba, illetéktelen szerverekre továbbíthattak adatokat, és manipulálhattak eredményeket.

Erre reagálva a bármilyen választási csalást tagadó Morales először bejelentette, hogy hajlandó új választásokat tartani új választási bizottsággal. A tüntetők azonban azt követelték, hogy ezen ne indulhasson, és senki más sem, akinek köze lehetett választási visszaélésekhez. Napközben Morales több politikai szövetségese is lemondott, többen azt mondták, féltik a családjukat.

Morales tényleges lemondása végül nem sokkal azután történt meg, hogy vasárnap Williams Kaliman, a bolíviai hadsereg vezetője is szolidan azt javasolta, távoznia kellene, hogy ezzel lehetőséget adjon a megbékélésre és a stabilitás fenntartására.

Ehhez az is hozzátartozik, hogy az elmúlt napokban is voltak már olyan hírek, hogy a másik komoly fegyveres erőnél, a rendőröknél igen sokan nyíltan az ellenzékiekkel szimpatizáltak. Három városban pénteken fellázadtak a készenléti rendőrök, szombaton pedig az elnöki palotánál posztoló rendőrök szabotálták a szolgálatot, elhagyták őrhelyüket.  Így csak a hadsereg elnöki gárdája maradt az épületben.

Nem tudni, mikor lehet választás

Morales azt állította, hogy szocialista vezetőket ért megfélemlítés az ellenzék részéről, Mesa viszont a Twitteren köszönte meg a tüntetőknek „a békés ellenállás hősiességét." Az eseményeket történelmi leckeként, a zsarnokság végeként jellemezte. „Éljen soká Bolívia!" – írta.

Egyelőre nem világos, hogy mi következik Morales lemondása után, és mikor tarthatnak új választásokat. Morales után nem sokkal Alvaro García Linera alelnök is bejelentette lemondását. A bolíviai alkotmány alapján a szenátus 30 éves elnöke, Adriana Salvatierra Arriaza lett volna a következő az utódlási sorban, de a Reuters szerint aztán ő is távozott posztjáról.

Kuba, Venezuela és Mexikó is puccsról beszél

Morales lemondásának bejelentése után Mike Pompeo amerikai külügyminiszter azt mondta, hogy az amerikai kormány támogatja az új választások megtartását Bolíviában, és az Amerikai Államok Szervezetétől kérte, hogy felügyelje a szavazás lebonyolítását.

A kubai külügyminisztérium viszont elítélte a bolíviai eseményeket, amiket puccsnak minősített.  Miguel Diaz-Canel kubai elnök a demokrácia elleni erőszakos és gyáva fellépésről beszélt. Hasonlóan tett Venezuela elszigetelődött baloldali elnöke, Nicolas Maduro is, írja az AFP.  Maduro szerint kategorikusan elítélik a történteket.

Mexikó menedéket ajánl Evo Morales bolíviai elnöknek, közölte helyi idő szerint vasárnap a mexikói külügyminiszter. Marcelo Ebrard tudatta, hogy a La Paz-i nagyköveti rezidencián fogadtak 20 bolíviai tisztségviselőt és képviselőt. Megengedhetetlennek nevezte, hogy Bolíviában puccsot hajtsanak végre.

(Borítókép: Ellenzéki tömegek ünneplik Evo Morales lemondását. Fotó: Anadolu Agency / Getty Images Hungary)