Judit
2 °C
7 °C
Index - In English In English Eng

A korrupció elleni küzdelmet, normális Romániát ígérő elnök újrázhat

GettyImages-1073118334
2019.11.10. 11:26

Klaus Iohannis mostani államfő a toronymagas esélyese a román elnökválasztás vasárnapi első fordulójának, a valódi kérdés csak az lesz, hogy milyen arányban végez az élen, és mellette ki jut még tovább a két héttel később várható második körbe.

Az elnökválasztást turbulens időszakban, egy hónappal a szociáldemokrata kormány bukása, és hat nappal a Iohannis volt pártjához tartozó Ludovic Orban miniszterelnök kormányának beiktatása után tartják. A választáson a szociáldemokraták eddigi legrosszabb eredményüket érhetik el, de a szavazás azért is fontos, mert utána a politikai erőviszonyok alakulásától függhet, hogy rendeznek-e előrehozott választást még a 2020. decemberi parlamenti választások előtt.

Öt év, egy elnök, hat kormányfő

Iohannis 2014-ben az akkor még a szociáldemokratákat vezető Victor Ponta ellen nyerte meg az elnökválasztást, és ciklusa alatt egy stabil pontot jelentett az Orbannal együtt összesen hat, egymást váltó miniszterelnökkel szemben. Románia félprezidenciális rendszer, de az elnök jogkörei korlátozottabbak például a francia elnökkel összevetve.

Iohannis támogatói szerint megtartotta az ország nyugati irányultságát a külpolitikában, támogatta a korrupcióellenes intézkedéseket, és sokszor felszólalt a populista politika ellen, írja a Bloomberg. Ellenzői szerint azonban kevés konkrét eredményt tud felmutatni, és nem tartják elég karizmatikus politikusnak.

A korábban a jobboldali Nemzeti Liberális Pártban (PNL) politizáló Iohannis egész ciklusát leginkább a szembenállása határozta meg a korrupciós vádakkal szembenéző szociáldemokratákkal.

Iohannis ellenpontként lépett fel, és az elmúlt években például többször is visszadobott neki javasolt kormányfőket, minisztereket.

Miután 2015-ben a több mint 60 halálos áldozatot követelő bukaresti diszkótüzet követő tüntetésekbe belebukott Ponta kormánya, Iohannis is kiment a tiltakozók közé. A Szociáldemokrata Párt (PSD) az akkori tüntetések ellenére 2016-ban nagyon biztosan, 46 százalékkal megnyerte a választást, és a Liberálisok és Demokraták Szövetségével (ALDE) koalícióban alakított kormányt.

Pártelnökként a szociáldemokratákat vezető Liviu Dragnea nem lehetett miniszterelnök, mert korábban felfüggesztett börtönre ítélték. A legnagyobb politikai erő szinte teljhatalmú vezetőjeként viszont sorra ültethette embereit a kormányfői posztra. 2017 eleje óta a szociáldemokrata kormányok azonban erős népharaggal néztek szembe: a hivatali visszaélés büntetését enyhítő rendeletek, és az igazságszolgáltatás tervezett átalakítása miatt a rendszerváltás óta a legnagyobb tüntetések alakultak ki. Ezeken megjelent Iohannis is, és támogatásáról biztosította a tiltakozókat.

A májusi európai parlamenti választások előtt pedig bejelentette, hogy a szavazás időpontjával egyidőben korrupcióellenes népszavazást ír ki, amivel a jobboldal sikeresen tematizálta az EP-választás kampányát. A PNL győzött, miközben a szociáldemokrata párt súlyos veszteségeket szenvedett el. A PSD-elnök Dragneát a választás másnapján ítélték letöltendő börtönbüntetésre, majd a pártból kiugró képviselők után addigi koalíciós partnere, az ALDE kilépése után Viorica Dăncilă miniszterelnök kormánya október 10-én elveszítette a bizalmi szavazást a parlamentben.

Iohannisnak az is fontos eredmény volt, hogy hat nappal az elnökválasztás első fordulója előtt az általa támogatott Ludovic Orban kormánya megkapta a bizalmat hétfőn a parlamentben, és felállhatott a kisebbségi kabinet.

Iohannis normális Romániát ígér

A különböző felmérések 40-45 százalék közé teszik Iohannis támogatottságát az első fordulóban, amit biztosan nagy különbséggel nyer majd, de Kiss Tamás szociológus, a kolozsvári Nemzeti Kisebbségkutató Intézet munkatársa szerint az kevéssé valószínű, hogy vasárnap a szavazásra jogosultak felének támogatását megszerezze, és ezzel első körben behúzza a győzelmet. Kiss szerint a kampányban látszott, hogy még mindig a korrupcióellenes jelszavakkal lehet igazán megmozgatni a választókat, ami mögött nagy társadalmi frusztráció és elégedetlenség rejlik például az ellátórendszerek működésével szemben.

Iohannis a kampányban azt képviselte, hogy ő védte meg Romániát az összeomlástól, és Ludovic Orban kormányának céljaira is reflektálva azt ígérte, hogy „egy normális Romániát" akarnak kiépíteni, ami betartja a jogrendet, tiszteletben tartja az ország vállalásait az EU és az Egyesült Államok felé, és alapvetően nyugat-európai irányultságú, az ottani középosztálybeli standardot veszi alapul.

Iohannis azonban ekkora előny mellett nem nagyon kockáztatott, és elnökjelölti viták sem tűzdelték a szavazás előtti heteket, amit a Balkan Insightnak egy elemző egyenesen az elmúlt három évtized legunalmasabb elnökválasztási kampányaként jellemzett. A nagy kérdés nem is Iohannis győzelme volt, hanem az, ki végezhet mögötte a második helyen: három jelölt is egymáshoz képest néhány százalékos különbségen belül, de 20 százalék alatt állt a felmérésekben.

Hárman versengenek a második helyért

Dăncilă bukott miniszterelnökként és a Dragneát váltó pártelnökként próbálta összefogni a szociáldemokraták egyébként még mindig népes szavazóbázisát, azonban Kiss szerint a PSD minden bizonnyal eddigi legrosszabb választási eredményét éri majd el vasárnap. Korábban mindig volt esélyük a győzelemre is, most azonban a második helyért is küzdeniük kell. Dăncilă a szociáldemokraták szociális intézkedéseivel, a nyugdíjak és fizetések emelkedésével, a gazdasági növekedéssel próbált kampányolni.

Szintén esélyes a második helyre Dan Barna, az USR-PLUS nevű liberális ellenzéki pártszövetség jelöltje. A Mentsük Meg Romániát (USR) vezetője Iohannishoz hasonlóan Európa-párti, és „egy normális Romániát” ígér, de a mostani elnöknél is erőteljesebb korrupcióellenes lépéseket akar látni. 44 évesen azzal is kampányolt, hogy generációváltásra is szükség van, és Iohannist azzal vádolta, hogy nem proaktívként lépett fel:

tűzoltást csinált ugyan, amikor égett a ház, de többet tehetett volna azért, hogy kevesebb tűz lobbanjon fel.

A harmadik továbbjutásra esélyes jelölt pedig Mircea Diaconu, színész, EP-képviselő, és Victor Ponta balliberális kormányának egykori kulturális minisztere. Ponta PSD-ből kiszakadt PRO Romania pártja, és az ALDE is őt támogatja. Kiss szerint Diaconu közelebb áll egy mainstream politikushoz, mint mondjuk Volodimir Zelenszkij, aki szintén színész-komikus volt ukrán elnökké választása előtt, ezért nem is lehet párhuzamba állítani vele. Diaconu magát „egyszerű embernek" nevezve kampányolt, és többek között tíz évig fakivágási tilalmat vezetne be az erdők megóvásáért.

Rajtuk kívül még a Traian Băsescu volt elnökhöz köthető Népi Mozgalom jelöltje, Theodor Paleologu, és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) színeiben induló Kelemen Hunor támogatottsága van mérhető szinten. 1996 óta mindig indul az RMDSZ jelöltje, de a magyar szavazók részvétele általában alacsony az elnökválasztáson, mondta Kiss. Kelemen Hunor 2014-ben 3,2 százalékot szerzett, most alapvetően elégedett lehet egy 3 százalék feletti eredménnyel. Az RMDSZ is támogatta egyébként az Orban-kormányt a bizalmi szavazáson, és a magyar választóknak elfogadhatóbb a magyar érdekek képviseletéhez az együttműködés a PNL-lel, mint a szociáldemokratákkal.

Az elnökválasztás csak a felvezetés

Ha lesz második forduló, és oda Dăncilă jut tovább Iohannis mellett, akkor borítékolható a mostani elnök nagy arányú győzelme. A másik két jelölttel szemben is ő az esélyesebb, de egy ismeretlenebb terepen találhatja magát a következő két hétben, ha nem a korrupcióval vádolt, és számos intézkedése miatt támadott PSD jelöltjével, hanem egy hasonló üzenetet képviselő elnökjelölttel kell szembenéznie. Ebben az esetben lehetnek még kérdőjelek. Azonban Barnát is vádolták román lapok korrupciógyanúval a szavazás előtt, őt az EU-s pályázatíró cége miatt.

A legvalószínűbb az, hogy végül Iohannis tud majd újrázni, és a következő ciklusa elején ezúttal a szintén PNL-es Ludovic Orban kormányával kell majd együtt dolgoznia.

Ez első körben kinevezéseknél számíthat:

a Reuters szerint Iohannis az elmúlt időszakban blokkolta, hogy a PSD-kormány új legfőbb ügyészt jelöljön, vagy új embert ültessen a tavaly a korrupcióellenes ügynökség (DNA) éléről leváltott – azóta az európai ügyészség vezetőjének megválasztott – Laura Codruta Kövesi, és az októberben a Szervezett Bűnözés és Terrorizmus Elleni Igazgatóság (DIICAT) éléről a caracali ügy miatt lemondott igazgató helyére.

Kiss Tamás szerint a korrupcióellenes kérdések mellett az infrastrukturális fejlesztések, az egészségügyi reform fontos ügyek még a választóknak. Szerinte az EU-ban igazságügyi tervei miatt bírált PSD-vel szemben Orban kormánya jobban próbál majd csapódni az EU-s vezető irányzatokhoz. A szociális államra utaló gesztusokból viszont várhatóan kevesebb lesz majd.

Ludovic Orban ugyan kisebbségi kormányt vezet, azonban várhatóan el tud így lavírozni egy ideig, és nem egyértelmű, lesz-e előrehozott választás, és ha igen, mikor. Alapesetben 2020 decemberében lenne választás, míg önkormányzati választásokat júniusban tartanak majd. Sokat számíthat, hogyan alakul a PNL és a Barna vezette USR-PLUS támogatottsága a felmérésekben. Barna korábban már márciusra előrehozta volna a szavazást, a PNL-nek azonban ez elsősorban akkor érdeke, ha jelentősen erősebb tudna lenni az USR-PLUS-nál – és ha már meghozott egyes kormányzati intézkedéseket.

Az elnökválasztás azonban minden bizonnyal abban is fontos mérföldkő lesz, hogy mi történik a darabjaira esett baloldallal. Az az EP-választáson is látszott, hogy a korábban főként vidéken erős baloldali szavazóbázisból megmaradtak még a PSD-nek bástyái. Az elnökválasztási szerepléstől függően azonban az is kérdés, mi lesz Dăncilă pozíciójával, és hogyan viszonyul majd egymáshoz a PSD és a Ponta-féle PRO Romania párt. A jobboldalnak összességében az az érdeke, hogy azelőtt legyen választás, hogy a baloldal valahogy elkezdené újraépíteni magát.

Az viszont biztos, hogy kicsit több mint egy éven belül mindenképpen lesz parlamenti választás, és a közbevetett önkormányzati választás mellett azt is borítékolni lehet, hogy

a román politika még jó ideig kampányüzemmódban ragad majd.

(Borítókép: Klaus Iohannis. Fotó: Dominika Zarzycka / NurPhoto / Getty Images)