Mária
0 °C
3 °C
Index - In English In English Eng

Ez az utóbbi évek legsúlyosabb kínai szivárogtatása

000 1HS4C5
2019.11.17. 17:59

A New York Times birtokába jutott kínai kormányzati dokumentumok szerint Hszi Csing-ping kínai pártfőtitkár-államfő saját megfogalmazása szerint „a népi demokratikus diktatúra fegyvereit habozás és megingás nélkül” alkalmazó, „könyörtelen” fellépést rendelt el az ország nyugati részén, Hszincsiangban élő muszlim kisebbséggel szemben.

A dokumentumok megerősítik, hogy a kínai vezetés Hszincsiangban rengeteg ujgurt zárt büntetőtáborokba a terrorizmus megfékezésére hivatkozva, és

családok szétszakításáról, gyerekek megfélemlítéséről, és a tömeges internálás okozta munkaerőhiányról is beszámolnak.

A hszincsiangi átnevelőtáborokról az Indexen is részletesen írtunk. A börtönökre emlékeztető táborokba kutatók és egy ENSZ-panel becslései szerint a Hszincsiangban őslakos, muszlim vallású, türk nyelvet beszélő népcsoport, az ujgurok fél-másfél millió tagját zárták be a hatóságok. A táborokat megjárt emberek beszámolói szerint vallásuk megtagadására, a Kínai Kommunista Párt dicsőítésére kényszerítették őket, gyakran fizikai erőszak alkalmazásával, egyes beszámolók szerint kínzást és csoportos nemi erőszakot elkövetve.

A 403 oldalnyi belső dokumentum kikerülése a táborokkal és általában véve a hszincsiangi rendőrállammal kapcsolatban eddig szemtanúk beszámolója alapján ismert információk megerősítése mellett azért is jelentős, mert rendkívül ritka, hogy a Kínai Kommunista Párt belső iratai napvilágot lássanak. A New York Times az utóbbi évtizedek legjelentősebb kínai szivárogtatásának nevezte az esetet; az iratok forrásáról annyit írt, hogy „a kínai politikai rendszer egy szereplője” adta át azokat a lapnak.

A kínai kormány hivatalosan sokáig tagadta az átnevelőtáborok létét, majd azt állította, hogy bentlakásos iskolákról van szó, ahol az önként jelentkező ujgurok szakmát tanulhatnak. Peking szerint a programra azért van szükség, mert a muszlim népcsoport körében elterjedtek a szélsőséges szeparatista nézetek, a hatóságok csak a terrorizmus megfékezése érdekében lépnek fel. 

Vírus, ami ellen fájdalmas beavatkozás kell

A terrorellenes érv a New York Times által közölt iratok szerint zárt ajtók mögött is azonos. A lap a Hszi Csin-pingnek és más magas rangú pártvezetőknek a párt- és állami szerveknek szánt belső beszédeit tartalmazó dokumentumok alapján azt írja,

Hszi 2014 áprilisában rakta le az ujgurok teljes állami felügyeletének alapjait.

Az egyik motivációja az ujgurok számlájára írt támadások megszaporodása volt. A hszincsiangi muszlim lakosság hosszú ideje a helyi kulturális és vallási hagyományok elfojtásával, erőszakos asszimilációval vádolja Kínát; erre hivatkozva az 1990-es évektől történtek elszórt támadások a kínai hatalom ellen a tartományban. A helyzet 2009 után durvult el, amikor egy tüntetés több mint 190 (nagyrészt han kínai) halálos áldozatot követelő lázongássá fajult. Ezt követően nőtt a támadások száma, 2014 pedig vízválasztónak bizonyult: ekkor követtek el ujgurok először nagyobb szabású merényletet Hszincsiangon kívül, Kunming vasútállomásán 31 embert késeltek halálra. 

Pekinget emellett az Afganisztánban állomásozó amerikai erők létszámának csökkentése, illetve egyéb külföldi terrortámadások is aggodalommal töltötték el. A kínai vezetés attól tartott, hogy ezek a fejlemények erősíthetik a szeparatizmust. Hszi Csin-ping ez utóbbit a kábítószer-függőséghez és vírusfertőzéshez hasonlította, és arról beszélt,„fájdalmas beavatkozásra” van szükség az ujgurok „meggyógyítása” érdekében, bár beszédeiben azt is hangsúlyozta, hogy az iszlám vallást nem szabad betiltani vagy ellehetetleníteni a területen. 

A bűnözőket oktatással kell átformálni, és tanításukat és átformálásukat kiengedésük után is folytatni kell

– fogalmazott Hszi 2014-ben. Az említett átnevelőtáborok nem sokkal ezután kezdtek el megjelenni Hszincsiang-szerte.

Előre megírt válaszok

Az ujgurok megtörésével Hszi 2016-ban Csen Csüan-kuót bízta meg, aki korábban brutális hatósági szigorral „pacifikálta” a másik forrongó kínai tartományt, Tibetet. A New York Times szerint Csen Hszi Csin-ping direktíváira hivatkozva 2017-ben kiterjedt kampányt indított, amely során közölte a hatóságokkal, „gyűjtsenek be mindenkit, akit be kell gyűjteni”.

Ahogy korábbi cikkünkben írtuk, nyugati kutatók szerint a helyi hatóságok a szeparatizmus jelének tekintik például a hosszú szakállt, egyes iszlám szokások követését, például a böjt megtartását, az iszlám ruházatot, de a Kínában tiltott Twitter és Facebook használatát, a külföldi rokonokkal való kapcsolattartást és a Kínai Kommunista Párt bírálatát is. Az ilyesfajta radikális dolgok terjedését megakadályozandó a hatóságok digitális és hagyományos eszközöket keverő rendőrállamot vezettek be Hszincsiangban: fokozták az internet ellenőrzését, megfigyelőkamerákkal és ellenőrzőpontokkal szórták tele a tartományt, sok helyen a piacra vagy a benzinkútra is csak arcszkennelés vagy másfajta biometrikus azonosítás után lehet belépni.

Egy 2017-es direktíva például az azévi nagy-britanniai terrorakciók kapcsán azt írja, azok oka, hogy a brit kormány „előbbre helyezi az emberi jogokat a biztonságnál”, és nem felügyeli elég szigorúan „a szélsőségek terjesztését az interneten és a társadalomban”.

A New York Times birtokába került dokumentumok között megtalálhatók az ujgurokkal szembeni fellépésre vonatkozó egyes belső utasítások és szabályok is. A lap hosszan idéz egyes szemelvényeket, amelyek az ország más részén tanuló, az iskolai szünetben Hszincsiangba hazatérő, családjukat nem találó ujgur diákok potenciális kérdéseire adnak előre megírt válaszokat. Ezek között szerepel például, hogy a hozzátartozóikat „az iszlám radikalizmus vírusa fertőzte meg”, ezért karanténba helyezték őket, hogy kigyógyulhassanak belőle. Arra a kérdésre, hogy bűncselekményt követtek-e el, kitérő választ ad az állami direktíva.

A diákokat arra is figyelmeztették, hogy nem megfelelő magatartásukkal veszélybe sodorhatják családjukat;

hogy megfelelően viselkednek-e, azt megfigyelésükkel és magatartásuk pontozásával értékelték. Ehhez hasonlóan a táborba zárt emberek is egy pontrendszer alapján szabadulhattak. 

Nem mindenki értett egyet

A lap szerint a dokumentumokból az is kiderül, a helyi hivatalnokok közül egyesek bírálták és nem tartották helyesnek a központi utasításokat. Volt, aki ellen is szegült az ukáznak, arra hivatkozva, hogy a keményebb fellépés csak olaj lenne a tűzre az ujgurok szemében, és növelné az erőszak veszélyét. Ahogy arra is panaszkodott, hogy az ujgurok internálása munkaerőhiányt okoz, ami miatt nem tudja tartani az elvárt gazdasági célokat.

Az ellenszegülő, egy Vang Jung-cse nevű megyei vezető végül börtönbe került, miután felsőbb utasítás hiányában kiengedett hétezer bebörtönzött ujgurt. Rajta kívül alacsonyabb rendű hivatalnokok ezreit is megbüntették vélt vagy valós bűnökért. Ezen bűnök a New York Times szerint jellemzően az internálás akadályozására vagy lassítására tett kísérletek voltak.

A dokumentumok kikerülése is azt jelzi, hogy a kínai vezetésen belül vannak, akik ellenzik a hszincsiangi intézkedéseket.

Peking idén nyáron azt állította, a „bentlakásos iskolákban” lévők nagy része hazatérhetett, bár szakértők kételkednek ebben. A kínai vezetés mindazonáltal sikeresnek tartja a programot, ennek kapcsán azt hozza fel, hogy 2017 óta nem történt terrorakció Hszincsiangban. 

Nemzetközi jogvédők ugyan jó ideje bírálják Pekinget hszincsiangi fellépése miatt, de eddig egyedül az Egyesült Államok léptetett életbe szankciókat nyolc, a hszincsiangi megfigyelőrendszerek kiépítésében résztvett kínai céggel szemben. Mindazonáltal vélhetően ez a lépés sem arról szól, hogy Donald Trump elnök és kormánya hirtelen elkezdett volna aggódni a muszlimok sorsáért; valószínűleg inkább a két ország kereskedelmi, illetve egyre inkább geopolitikai szembenállása jelenik meg az amerikai bírálatokban. Eközben a többi nyugati állam pont Kína gazdasági erejétől tartva tartózkodik attól, hogy megpróbáljon fellépni az emberi jogok védelmében.

(Borítókép: Fotó egy olyan épületről, ami nagy valószínűség szerint olyan átnevelőtábor, ahol főleg a muzulmán etnikai kisebbség tagjait tartják fogva Kína Hszincsiang régiójában 2019. június 2-án. Fotó: Greg Baker / AFP)