Etelka, Aletta
3 °C
12 °C
Index - In English In English Eng

Egy nap a szabad levegőn: mintha elszívnál két doboz cigarettát

000 1M92V9
2019.11.19. 10:45 Módosítva: 2019.11.19. 11:04

Könnyező szemek, kiszáradt, kaparó torok, és fulladásos köhögés – egy külföldi tudósító szerint nagyjából ezekkel járt, miután elment sétálni egyet október végén Delhiben. Az indiai fővárosi területen ugyanis megkezdődött, és azóta is javában tart „a szmogszezon”, ami idén különösen súlyosnak bizonyult. A helyzet odáig fajult, hogy

megnyílt az első oxigénbár Újdelhiben, ahol 15 percen keresztül lélegezhet be a fizetőképes vásárló tiszta oxigént.

A szélmozgástól függően vannak csak simán rossz, máskor pedig katasztrofális napok, miközben az Egészségügyi Világszervezet (WHO) határértékeit akár tízszeresen is meghaladó értékek csak a fővárosi régióban több tízmillió ember egészségét veszélyeztetik, és különösen károsak lehetnek a még fejlődésben lévő gyerekekre. Hoztak ugyan tényleges lépéseket is, de átfogó megoldás helyett már megkezdődött a politikusok egymásra mutogatása, és aktivisták szerint sokkal többet kellene tenni, különben minden évben vissza fog térni a probléma.

Minden évben aggasztó a helyzet

Több észak-indiai várost rendszeresen sűrű szmog lep el az év utolsó hónapjaiban, idén október végén és november elején pedig különösen veszélyes helyzet alakult ki a fővárosi régióban. A PM2,5 (vagyis 2,5 mikronnál kisebb) mikroszkopikus finomrészecskék koncentrációja a levegőben jóval több, mint tízszerese volt Delhiben a WHO határértékének.

A szmog egyrészt a látótávolság drasztikus csökkenésével járt, több helyen nehezen lehetett ellátni az utca végébe, és volt olyan nap, amikor számos repülőjáratot is törölni kellett, vagy átirányítani másik reptérre. „Minden elmosódott, ezért a szem nem tud fókuszálni a távoli tárgyakra. Minden lehangoltnak néz ki" – nyilatkozta egy helyi lakos a CNN-nek. Ez azonban a kisebbik gond, ennél sokkal fontosabb, hogy a szálló por ilyen magas koncentrációja komoly egészségügyi kockázatokat jelent.

Csak az elmúlt hetekben több ezren kerültek kórházba, és a rövid távú hatások mellett súlyos későbbi károsodást is okozhat a PM2,5 részecskék belélegzése, ezek ugyanis csak nehezen tudnak kiürülni a tüdőből. „A légszennyezettség hatása személyenként eltérő lehet" – mondta Christina Cowie egyetemi oktató. Vannak, akiknek a szemét irritálja, vagy a torkát kaparja, tüsszögést okoz. Lehet, hogy az egyik nap valakinek csak az orra van bedugulva, máskor viszont levegőt is alig kap.

Minél tovább van azonban egy ember kitéve légszennyezettségnek, annál nagyobb az asztma, vagy pedig a maradandó tüdőkárosodás, esetleg a sztrók veszélye is.

„Ez mérgező levegő. Nagyon kényelmetlen lehet, főleg, ha a szabadban kell dolgoznia valakinek, és ha sok energiát igénylő munkát kell végeznie" – mondta a BBC-nek David Taylor, a Szingapúri Egyetem oktatója. Az egyik ismert indiai színésznő, Priyanka Chopra is kirakott magáról olyan képet az Instagramra, amin szájmaszkban látható egy forgatáson. „Olyan nehéz itt filmezni most, hogy el sem tudom képzelni, milyen lehet ilyen körülmények között élni" – írta, hozzátéve, hogy nekik a maszkok mellett légtisztítók is segítenek a helyzet elviselésében.

Márpedig nem egy egyedi jelenségről volt szó az elmúlt hetekben. „Minden évben, többnyire hasonló időszakban megugrik a légszennyezettség szintje" – jelentette ki a Telegraph-nak Maria Neira, a WHO közegészségügyi és környezeti igazgatója, aki nagyon aggasztónak nevezte a helyzetet. Tavaly télen elérte a Levegőminőségi Index (AQI) a maximumot, a szakértők pedig nem győzik hangsúlyozni ennek a káros hatásait: az ilyen szennyezett levegőt belélegezni ahhoz hasonló, mintha valaki két doboz cigarettát szívna el egy nap.

Több tényező adódik össze, de a tarlóégetés a legfontosabb

Több tényező együttesen is hozzájárult ahhoz, hogy Delhi Arvind Kejriwal főminiszter szavai szerint „gázkamrává” változott az elmúlt hetekben. Egyrészt, Indiában rengeteg dízelautót használnak, amik szennyezőbbek a benzines változatoknál. Emellé az ország energiatermelése is háromnegyedrészt szénalapú, az ipari gázkibocsátások, a rengeteg építkezésnél keletkező por, és a kiterjedt szemétégetés is jelentősen rontanak a helyzeten. Ráadásul ott van még október közepétől november közepéig a díváli hindu fényünnep, amit sokan tűzijátékokkal is megünnepelnek.

A legtöbbet azonban mégis a tömeges tarlóégetés számíthat az év végi szmogfelhő kialakulásában.

A Delhi körüli észak-indiai államokban, elsősorban Punjabban, Haryanában és Uttar Pradeshben minden télen több mint kétmillió földműves szabadul meg ilyen módon 23 millió tonna tarlótól.

Még az 1960-as, 70-es években indult rohamos fejlődésnek a mezőgazdaság ezekben az államokban, amik a mostanra 1,3 milliárd lakosú ország rizs- és búza szükségleteinek egy jelentős részét fedezik. Ennek már korábban is voltak hátulütői, azonban az elmúlt évtizedben azért lett súlyosabb a szmoghelyzet, mert a BBC szerint a monszunesők lehető leghatékonyabb kihasználásához megváltoztak a betakarítási és a vetési időszakok. A földművesek elmondták, hogy három hét alatt elő kell készíteniük a földeket a rizs után a búzára. A földek megtisztításának a legolcsóbb módja pedig a tarlóégetés, a legtöbben nem tudják megfizetni a környezetbarát, de drága gépeket.

„Ez a Nagy Szmog időszakának kezdete, ami aztán három hónapig tart, noha a tarlóégetés csak néhány hétig. Ebben az időszakban a légszennyezettségi mutatók elérik a maximumot" – mondta Siddharth Singh energiakutató, aki könyvet is írt az indiai szmogról. A tarlóégetésekből származó füstfelhők és korom megjelenése ugyanis egybeesik a változó szélirányokkal, Delhi földrajzi elhelyezkedése pedig azt eredményezi, hogy a téli, hidegebb időben ott ül le a szmog.

Még a múlt héten is napokig a biztonságosnak ítélt határérték kilencszeresét mérték a fővárosi régióban. Az India Today szerint a NASA műholdképein látszott, hogy november 15-én jelentősen csökkent a tarlóégetések száma, de ettől még időbe telik, mire Delhi tényleg fellélegezhet.

Bezártak az iskolák, korlátozták az autókat

Október végén Delhiben közegészségügyi vészhelyzetet hirdettek, leállították a munkát az építkezéseken, több millió gyereknek osztottak ki arcmaszkokat, az iskolákat egy időre bezárták, és arra kérték az embereket, hogy ha lehet, maradjanak otthon, és tartózkodjanak a fizikai megerőltetéstől. Három év után először korlátozták a páros és a páratlan rendszámok alapján az autóforgalmat, amivel naponta négymillió kocsit próbáltak távol tartani az utaktól. A szabályszegőket négyezer rúpiára (kb. 16,7 ezer forintra) büntethetik, ami kétszerese a korábbi években alkalmazott büntetésnek

Az aggasztó helyzet miatt tehát több intézkedést is bevezettek, de a helyiek szerint sokkal nem lett jobb minőségű a levegő. Többen is elmondták, hogy egyszerűen nem maradhatnak otthon, hiszen muszáj munkába menniük, egy forgalomirányító rendőr pedig hozzátette a Guardiannek, hogy ekkora légszennyezettségnél a kiosztott maszkok sem mindig használnak már. A szegényebbeket sújtja leginkább a kialakult helyzet, nekik nincsenek légtisztítóik otthon sem.

Az autóforgalom korlátozását látványosan semmibe vette Vijay Goelt, az országos szinten kormányzó Indiai Néppárt (BJP) helyi vezetője is, visszhangozva azt az érvet, hogy nem a kipufogók jelentik a fő problémát. „Ez semmit nem fog megváltoztatni, valódi lépések kellenek a kormánytól" – mondta az egyik szabályszegő sofőr, aki ennek ellenére elismerte, hogy a légszennyezettség súlyos problémát jelent, neki is volt már ebből egészségügyi gondja.

Megoldás helyett inkább mutogatás van

A kialakult helyzetben elkezdődött az egymásra mutogatás is. Delhi főminisztere, a helyi AAP pártot vezető Arvind Kejriwal kijelentette, hogy a mostani válság elviselhetetlen, és arra szólította fel a környező államok vezetését, hogy vessenek véget a tarlóégetésnek. A Narendra Modi indiai miniszterelnök BJP pártjához tartozó Prakash Javadekar szövetségi környezetvédelmi miniszter viszont azzal vádolta Kejriwalt, hogy átpolitizálja az egyébként súlyos ügyet, és a szomszédos államokra próbálja hárítani a felelősséget. Sunil Bharala, Utter Pradesh minisztere pedig megvédte a tarlóégetést, amit azonban az országos vezetés egy része is bírált.

A lakosok közül sokan úgy látják, hogy az ország kormánya próbálta elbagatellizálni a helyzetet, aminek bizonyítékaként említették Harsh Vardhan indiai egészségügyi miniszter Twitter-posztját, amiben

a légszennyezettség káros hatásai ellen azt javasolta, hogy mindenki egyen több répát.

Más tisztségviselők pedig azt kérték, hogy imádkozzanak, hogy jobb legyen a helyzet.

Az indiai legfelsőbb bíróság is megszólalt, és leteremtette az állami vezetőket, hogy csak passzolgatták a labdát, és nem léptek fel hatékonyan a Delhit sújtó szmog ellen. „Senki sincs biztonságban még otthon sem. Ez felháborító" – mondták ki. A legfelsőbb bíróság el is rendelte a környező államokban a tarlóégetés tilalmát. Javaslatokat várnak az indiai kormánytól, hogyan kerülnék el a jövőben a hasonló helyzetek kialakulását.

Vannak próbálkozások, de nem egyszerű lépni

Navdha Malhotra, a Purpose egyik vezetője elindította a Help Delhi Breathe kampányt. Szerinte a delhi kormány sem lép eléggé, papíron nagyon progresszív, de a gyakorlatban sokkal óvatosabb. Azonban szerinte a lakosok szintjén sem mindenki látja be az összefüggéseket. „Láttam Delhiben olyanokat, akik maszkok viselése mellett robbantottak petárdákat” – mondta a Guardiannek. Ráadásul az elmúlt napokban megtartották egy civilszervezet szabadtéri futóversenyét gyerekek részvételével, előtte pedig nemzetközi krikettmeccset is rendeztek Delhiben.

„Nem szabadna normalizálnunk ezeket a körülményeket azzal, hogy ilyen dolgokat tartunk”.

India idén indította el a Tiszta Levegő Akciótervet, aminek a célja, hogy 2024-re harmadával csökkentsék a PM2,5 koncentrációját. Azonban a WHO-igazgató Neira szerint annak ellenére sem egyszerű a fellépés, hogy ismerik a légszennyezés forrásait. India nagyon a szénre támaszkodik áramtermeléshez, Delhiben pedig a tömegközlekedést kellene fejleszteni, emellett a földműveseknek is több segítséget kellene nyújtani. A kormány próbálta bátorítani a zöldtechnológiák használatát, azonban a megfelelő gépek nagyon drágák a legtöbbeknek. Singh szerint egy új „technológiai forradalomra" lenne szükség, enélkül nem lesz hosszú távú megoldás.

Addig azonban maradnak az olyan próbálkozások, mint a vízpermetágyú, vagy éppen a Taj Mahalnál használt légtisztító kisbuszok, amiket egy magáncég állított oda. A tehetősebbeknek pedig a már említett oxigénbár Újdelhiben, amiről a New York Times cikke írt.

A környező országokban még nagyobb probléma

A WHO becslései szerint hétmillió ember hal meg évente idő előtt a légszennyezettség miatt, és 2017-ben Indiában és Kínában is 1,24 millió ember halálát hozták ezzel összefüggésbe, amivel magasan kiemelkedtek a többi ország közül. A pekingi szmogról régóta jelennek meg cikkek a nemzetközi médiában, de a statisztikák szerint Indiában, Pakisztánban és Bangladesben még rosszabb a levegő minősége. India és Kína között lényegi különbség, hogy utóbbiban az összes mezőgazdasági égetést betiltották, mondta Thomas Smith, a London School of Economics oktatója.

A légszennyezettség a harmadik legsúlyosabb halálozási ok Indiában, amivel megelőzi a dohányzást. Az NPR azt írja egy kolkatai intézet és a WHO közös tanulmányára hivatkozva, hogy a Delhiben élő gyerekeknek már közel fele valamilyen tüdőkárosodást szenvedett el. A világ 30 legszennyezettebb levegőjű városa közül 22 Indiában van a svájci IQ AirVisual és a Greenpeace kutatása szerint. A többi nyolc Pakisztánban, Bangladesben és Kínában. Az egész országot nézve Bangladesben a legrosszabb a levegő, utána Pakisztánban, aztán Indiában.

(Adatvizualizáció: Szémann Tamás)

Pakisztánban is hasonló mederben folyik az ügyben a vita, mint Indiában: több miniszter is Indiát vádolta a Twitteren Lahore légszennyezettsége miatt, a klímaváltozási miniszter megkérdőjelezte az adatokat is, szerinte messze nem annyira veszélyes a helyzet. Aktivisták szerint viszont szembe kellene nézniük a probléma mértékével, nem Indiára kellene mutogatniuk, hanem elfogadni, hogy számos megoldandó probléma van házon belül is. „Nem azon kellene vitatkozni, hogy a szmoghelyzet vészhelyzet-e vagy sem. A kormánynak nem szabadna időt vesztegetnie ennek vitatásával" – mondta egy aktivista a BBC-nek.

Közben pedig azt sem szabad elfelejteni, hogy ugyan Indiában és Pakisztánban szélsőségesen súlyos a helyzet, egyáltalán nem csak Ázsiában jelent problémát a légszennyezettség. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) október közepén számolt be arról, hogy 400 ezer ember idő előtti halálát okozta a légszennyezettség 2016-ban az Európai Unió tagállamaiban, és ez az első számú környezeti kockázat az emberek egészségére nézve.

Klímaváltozás, környezettudatosság, fenntartható jövő.
Ezek nem csak trendi hívószavak, hanem a közös valóság, amiben mindannyian élünk. A Zöld Indexen mi is kiemelt figyelemmel foglalkozunk ezekkel a témákkal. Ha te is fontosnak tartod, hogy azoknak is élhető bolygójuk legyen, akik ma születnek, csatlakozz hozzánk a Zöld Indexen.