Valér
1 °C
9 °C
Index - In English In English Eng

Trump: Nem akarok beavatkozni a brit választásokba, de Johnson nagyon alkalmas

2019.12.03. 13:06 Módosítva: 2019.12.03. 13:06

Donald Trump  amerikai elnök kedden Londonban azt mondta: nem akar beavatkozni a jövő csütörtöki nagy-britanniai parlamenti választásokba, de aztán mégis elmondta véleményét, hogy melyik jelölt győzelmének örülne. 

Trump  a NATO alapításának 70. évfordulója alkalmából összehívott, kétnapos londoni vezetői találkozóra érkezett a brit fővárosba, ahol Jens Stoltenberg NATO-főtitkárral közösen tartott sajtótájékoztatót. Trump itt azt mondta: 

meggyőződése szerint Boris Johnson konzervatív párti brit kormányfő nagyon alkalmas a miniszterelnöki tisztségre, és nagyon jó munkát végez.

Trump aztán azt mondta: együtt tudna működni a legnagyobb brit ellenzéki erő, a Munkáspárt vezetőjével, Jeremy Corbynnal is, ha ő nyerné a választást.

Az amerikai elnök azonban egyértelművé tette, hogy ő a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) híve.

Nagyon sok embernek nagyon sok választást megnyertem már, de ebből most kimaradok.

A NATO-nak Kína erősödésére is figyelnie kell

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár azt mondta: a katonai szövetségnek a Kína felemelkedéséből a NATO biztonságára háruló következményekre is oda kell figyelnie, mivel ma már Kínáé a világ második legnagyobb védelmi költségvetése az Egyesült Államok után. Kína számos új, fejlett fegyverrendszert mutatott be, köztük olyan földrészközi ballisztikus rakétákat, amelyek Európa teljes területét és az Egyesült Államokat is elérhetik.

Jens Stoltenberg szerint Kína mindemellett több száz olyan közepes hatótávolságú rakétát is telepített, amelyekkel megsértette volna a közepes és rövid hatótávolságú nukleáris eszközök felszámolásáról szóló szerződést (INF), ha ennek részese lenne.

"Nem arról van szó, hogy a NATO hirtelen megjelenik a Dél-kínai-tengeren, de figyelembe kell vennünk, hogy Kína kerül egyre közelebb hozzánk. Látjuk őket az Északi-sarkon, Afrikában és a kibertérben egyaránt, és látjuk, hogy milyen jelentős beruházásokat hajtanak végre az európai infrastruktúrában" - fogalmazott a NATO főtitkára.

Trump benyújtja a számlát

Donald Trump hosszan beszélt a londoni sajtótájékoztatón a védelmi költségterhek megosztásáról, és nem csupán a NATO-val kapcsolatban. Elmondta: az utóbbi hónapokban megállapodott például Dél-Koreával abban, hogy a szöuli kormány 500 millió dollárral növeli éves hozzájárulását az ország amerikai védelméhez.

Az amerikai elnök szerint ez gyakorlatilag a kétszerese annak az összegnek, amelyet Dél-Korea eddig fizetett azért, hogy az Egyesült Államok garantálja katonai biztonságát. Hozzátette: ugyanerről folytatott tárgyalásokat nemrégiben a japán kormánnyal is, kifejtve, hogy Japán nagyon gazdag ország, de védelmét "gyakorlatilag mi fizetjük, így segíteniük kell ebben".

Trump szerint a világ nagyon sokáig kihasználta az Egyesült Államokat, mivel

soha senki nem kérte, hogy fizessenek többet, egészen addig, amíg én meg nem jelentem a színen.

Elődjeire utalva hozzátette, hogy sem Barack Obama, sem George Bush, sem Bill Clinton nem kérte, hogy a szövetséges országok fizessenek többet az amerikai védelmi garanciáért. A 2014-es walesi NATO-csúcson a részt vevők abban állapodtak meg, hogy a tagországok hazai össztermékük (GDP) legalább 2 százalékát fordítják védelmi kiadásokra.

Jens Stoltenberg a londoni találkozó előtt a BBC televíziónak nyilatkozva kijelentette: az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság jogosan veti fel, hogy azoknak a szövetséges országoknak, amelyek még nem érték el a 2 százalékos GDP-arányos védelmi kiadási célt, többet kell fordítaniuk védelmi beruházásokra. A jó hír az, hogy az európai NATO-szövetségesek éppen ezt teszik, és nem csupán azért, hogy Donald Trump amerikai elnök kedvében járjanak, hanem azért is, mert ez szolgálja saját biztonsági érdekeiket a kiszámíthatatlanabbá, bizonytalanabbá vált világban - mondta a BBC-interjúban a NATO főtitkára.