Luca, Ottilia
2 °C
4 °C
Index - In English In English Eng

Orbán, Macron és Greta Thunberg a Politico listájának élén

D MTI20191011009
2019.12.03. 13:59

28 fős listába szedte össze a Politico amerikai lap azokat a politikusokat és civileket, akik szerintük a legnagyobb hatást gyakorolják Európára, azaz a leginkább alakítják, felrázzák és felkavarják a közéletet. Három kategóriába sorolták be az érintetteket: 

  • a csinálók (doers)
  • a rombolók, bomlasztók (disrupter)
  • és az álmodozók (dreamer)

Orbán Viktor rögtön Greta Thunberg után, a második helyet szerezte meg az álmodozók között, és a lap szerint az egyik legfontosabb marketingelvet, az egyszerűség elvét követve szlogenekkel, jelzős szerkezetekkel – legyen az az illiberális demokrácia, a keresztény Európa vagy a Stop Soros – tűzi ki azokat az irányokat, amiket el szeretne érni. Ezekkel, és a Brüsszellel vívott, nagyon tudatosan kiválasztott harcokkal érte el, hogy ő legyen a nacionalizmus zászlóvivője, aki szembeszegül a nemzetek feletti uniófelfogással.

Megemlítik azt is, hogy Orbán szemben állása az eurokratákkal igencsak nevetséges annak tükrében, hogy pályafutása elején még azt is bevállalta: magára haragítja a szovjeteket azzal, hogy a Vasfüggöny lebontása előtt három hónappal új választásokat követel. Megjegyzik, Orbánt olyan nacionalista politikusok tekintik példaképüknek, mint az egykori lengyel miniszterelnök, Jarosław Kaczyński vagy az olasz jobbközép erők irányítója, Matteo Salvini. Noha a konzervatív Európai Néppárt felfüggesztette a Fidesz tagságát, 13 képviselője továbbra is a frakcióban ülhet az Európai Parlamentben. 

A magyar miniszterelnököt az álmodozók listáján a mindössze 16 éves, Asperger-szindrómás svéd klímaaktivista, Greta Thunberg előzte be, aki egy csöndes kiskamaszból lett a világ egyik legismertebb környezetvédő aktivistája. A lap szerint Thunberg tökéletesen megtestesíti a klímaváltozás egyik legnagyobb igazságtalanságát, azaz, hogy a jövőt alakító döntéseket ma olyanok hozzák meg, akiknek nem kell majd együtt élniük azok következményeivel. Greta Thunberg a stockholmi parlament lépcsőjéről, egyszemélyes demonstrálóként indította el a klímaváltozás elleni harcát, ami azóta globális méreteket öltött: aktivisták milliói álltak be mögé azt hirdetve: hallgassunk végre a kutatókra, itt az ideje tenni valamit. Thunberg ezt nagyon egyszerűen meg is fogalmazta az Európai Parlamentben: 

Cselekedjetek úgy, mintha égne a ház. Azt akarom, hogy pánikoljatok.

A 16 éves környezetvédelmi szupersztár feltűnése jelentősen megtámogatta a zöld pártokat, különösen az olyan gazdagabb észak-európai országokban, mint Németország, Belgium vagy Hollandia, és az európai politikusok közbenjárására Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke beígért egy európai zöld megállapodást, vagy legalább annak tervezetét.

Az Európai Bizottság elnökénél maradva: von der Leyen hatodik lett a csinálók listáján. A politikus magára vállalta, hogy az általa vezetett Bizottság egy, a fenntarthatóság mellett elkötelezett geopolitikai Bizottsággá válik, és klímavédelmet, valamint karbonsemleges Európát ígért. A Bizottság első női elnöke igyekezett elérni, hogy a nemek megoszlása minél kiegyensúlyozottabb legyen a szervezetben, továbbá úgy tervezi, nagyobb beleszólást enged az Európai Parlamentnek a stratégia és a politika kialakításában. Hogy ez további feszültséget kelt-e vagy éppen elősegíti az együttműködést, az a lap szerint von der Leyen képességein múlik.

A csinálók listáját Emannuel Macron francia elnök vezeti, aki elnöksége kezdete (2017) óta az Európai Unió bajnokaként festi le magát, reformjait erősen képviseli. Ereje ugyanakkor nem mindig vált ki szimpátiát: azt sem igazán kedvelték, hogy Párizs megtorpedózta, amikor az EU jelezte: bővítenék a tagállamok számát Észak-Macedóniával és Albániával. Vlagyimir Putyin sem maradt le a listáról, ő a cselevők között a harmadik helyet szerezte meg. A Politico arról ír, hogy az elmúlt öt évben az orosz elnök egyebek mellett elcsatolta Ukrajnától a Krím-félszigetet, megtámadta az amerikai elnökválasztást,  és azzal is megvádolták, elrendelte egy orosz kém megmérgezését. Mindezek ellenére Putyin pozíciója stabil, bejáratos a Fehér Házba, a Közel-Keleten pedig példátlan befolyásra tett szert.

Macronhoz és Putyinhoz hasonlóan Boris Johnson is a csinálók listáját gazdagítja, a brit miniszterelnök a negyedik helyhez jutott hozzá. A brexit elkötelezett támogatója az egyik legfontosabb szereplője lehet az európai történelemnek, ha a december 12-i előrehozott parlamenti választásokon pártja, a Konzervatív Párt az eddigiekhez képest kilenccel több képviselői helyet tud megszerezni az alsóházi létszámból. Az eddigi parlamentben egyetlen pártnak sem volt többsége, a parlament bénulttá vált és nem volt hajlandó teljesíteni a választóktól kapott megbízatást a brexit végigvitelére. Ez az előrehozott parlamenti választások után változhat. Macronék listáján kapott még helyet Angela Merkel és Sebastian Kurz is, míg Dominic Cummings (1.), a brexitkatasztrófa fő felelőse és Matteo Salvini (5.), a Liga vezetője és Berlusconi utódja a rombolókhoz került. 

Ők a kategóriák győztesei:

  • Csinálók: Margethe Vestager, Christine Lagarde, Vlagyimir Putyin
  • Rombolók: Dominic Cummings, Robert Habeck, David Marcus
  • Álmodozók: Greta Thunberg, Orbán Viktor, Bruno Le Maire

Ha nincs Dominic Cummings, akkor valószínűleg sosem nyernek a brexitpártiak. A Boris Johnson főtanácsadójává lett Cummings a brit politika egyik legmegosztóbb alakja. 2015 őszén alapította meg a Vote Leave (Szavazz a kilépésre) kampányt Matthew Elliott konzervatív stratégával együtt, miután David Cameron brit miniszterelnök bejelentette, ha győz a 2015. májusi választáson, két és fél éven belül szavazásra bocsátja az EU-ból való kilépés kérdését. Cummings a kampány során nem ismert határokat. Ő találta ki a „Take Back Control” (Vegyük vissza az irányítást) szlogent, és az ő ötlete volt a hírhedt Boris Johnson-féle kampánybusz oldalán díszelgő felirat is, mely azt állította, hogy az Egyesült Királyság heti 350 millió fontot (kb. 125 milliárd forintot) küld az EU-nak, amit az egészségügyi rendszer fejlesztésére is fordíthatnának.

A heti 350 millióról aztán kiderült, hogy hadilábon áll a valósággal: az Egyesült Királyság nemcsak kevesebbet fizet be hetente, mint 350 millió font (342 milliót), de a nettó kiadás alig több 250 millió fontnál. Ráadásul még a brit egészségügy, az NHS logóját is jogtalanul használták a feliraton. A Politico azt írja, Cummings Otto von Bismarck porosz államférfi nagy tisztelőjeként rendszeresen hasonlítja a politikát a hadviseléshez, innen eredhet támadó hozzáállása is. Egyik volt kollégája szerint Johnson főtanácsadója egy kellemetlen, hirtelen és arrogáns figura.