Szilárda
2 °C
7 °C
Index - In English In English Eng

A héten új szakaszába lép az impeachment-eljárás, Trump egyre jobban izzadhat

2019-11-15T234325Z 159176978 RC2ZBD9L64A7 RTRMADP 3 USA-TRUMP-IM
2019.12.03. 00:04
  • A Donald Trump ellen indított impeachment-eljárás előkészítő szakaszában lezajlottak a nyilvános meghallgatások a képviselőház hírszerzési bizottságában.
  • Két hét alatt összesen 12 tisztségviselő tanúskodott, köztük volt és jelenlegi nagykövetek, valamint fehér házi tanácsadók is.
  • Rudy Giuliani, az elnök ügyvédje vallomások szerint úgy lett az amerikai-ukrán diplomácia egyik kulcsfigurája, hogy semmilyen hivatalos kormányzati pozíciója nincs.
  • Gordon Sondland, az Európai Unióhoz akkreditált nagykövet eskü alatt vallotta: érvényesült a valamit valamiért elve, amikor Trump azt kérte Zelenszkij ukrán elnöktől, hogy indítson vizsgálatot Joe Biden és fia ellen.
  • Azonban Sondland azt mondta, hogy az ő tudomása szerint Trump Giulianin keresztül próbált nyomást gyakorolni, nem az elnöktől közvetlenül hallotta ezt.
  • A republikánusok a botrány kirobbanása óta azt állították, hogy semmi sem utal arra, hogy zsarolás történt volna.
  • A héten az igazságügyi bizottságban új szakaszába lép az egész folyamat.
  • Trump vagy jogi képviselői a szerdai, első ottani meghallgatáson biztosan nem vesznek részt, tisztességtelennek tartják az eljárást.
  • Korábban Trump azonban kijelentette, megjelenne a szenátus előtt folytatandó peren, ha az impeachment-eljárás eljut addig a fázisig.

Egyre jobban főhet Donald Trump amerikai elnök feje, miután az impeachment-eljárás vizsgálati szakaszának néhány hete kezdődött nyilvános képviselőházi meghallgatásain eddig nem ismert, terhelő részletekre is fény derült. Bár annak az esélye még mindig csekély, hogy Trumpot az eljárást kezdeményező demokraták idő előtt eltávolítsák pozíciójából, az új vallomások hatására könnyen lehet, hogy egyes, újraválasztásra készülő republikánus törvényhozók nehéz helyzetbe kerülhetnek az impeachmentről szóló fontos kongresszusi szavazásokon.

A képviselőház hírszerzési bizottsága által vezetett vizsgálat megállapításairól az összefoglaló jelentést kedden hozhatják nyilvánosságra. Szerdán pedig jön az első meghallgatás az igazságügyi bizottságban, ott a jelentés alapján határozhatják meg, hogy milyen vádpontokban ítélhetné majd meg a teljes képviselőház, hogy az elnök bűnt követett-e el a Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel folytatott telefonbeszélgetése alatt.

Az vasárnap már eldőlt, hogy a szerdai meghallgatáson nem vesz részt Trump vagy ügyvédje, a Fehér Ház ezt azzal indokolta, hogy tisztességtelen eljárás folyik, és az egészet egyébként is arra a napra tették a demokraták, amikor az elnök a londoni NATO-csúcson vesz részt. Trumpék az egész eljárást politikai boszorkányüldözésnek tartják, az előkészítő szakaszban megszólaló több tanút is hazugsággal vádoltak.

Megint sűrű hetek következnek, demokraták szerint még karácsony előtt kiderül, hogy szavazásra bocsájtják-e az elnök elleni vádeljárást a teljes képviselőházban. Ha eljut az egész ügy a szenátusig, ott kétharmados többséggel lehetne csak elmozdítani az elnököt, miközben alapból is a republikánusok vannak többségben, de úgy tűnik, ott Trump is hajlandó lenne tanúskodni. Az impeachment-eljárás mindenképpen a közelgő 2020-as elnökválasztási kampány meghatározó témája lesz. A cikkben összefoglaljuk az elmúlt hetek eseményeit.

Egy telefonhívással kezdődött

Szeptember közepén jelent meg először az amerikai lapokban, hogy Donald Trump július 25-i, harmincperces telefonbeszélgetésük alatt legalább nyolc alkalommal kérte Volodimir Zelenszkij ukrán elnöktől, hogy vizsgálják ki Joe Biden demokrata elnökjelöltnek és fiának ukrajnai ügyleteit. Trump tagadja, de a demokraták feltételezése szerint a Fehér Ház több mint 400 millió dollár (kb. 120 milliárd forint) értékű, a kongresszus által megszavazott hadiipari támogatást tartott vissza, hogy nyomást gyakoroljanak az ukrán elnökre, ezzel pedig az elnök visszaélt hivatali hatalmával.

Az ügyben közvetítőként komoly szerepet játszhatott Rudy Giuliani, Trump ügyvédje és kiberbiztonsági tanácsadója. Az ezredforduló után még „Amerika polgármestereként” tisztelték New York volt vezetőjét, aki komoly vezetői képességekről tett tanúbizonyságot a szeptember 11-i terrortámadások alatt, azonban az elmúlt másfél-két évben Trump csapatának tagjaként egymás után ismert el olyan ügyeket az amerikai tévécsatornák élő adásában, melyeket az őt odaküldő elnök addig váltig tagadott, és egyre jobban belekeveredik az impeachment körüli történetbe is.

Nancy Pelosi, az amerikai képviselőház demokrata párti elnöke szeptember 24-én jelentette be, hogy a kongresszus alsóháza elindítja az impeachment-eljárást, mely három lépésből áll. Először a kongresszus bizottságai vizsgálják meg, hogy az elnök elkövetett-e olyan vétségeket, ami alapján kezdeményezni lehet az elmozdítását (ez zajlik jelenleg). Az impeachment vizsgálati szakaszáról, és az egész eljárás megindításáról itt írtunk részletesen>>>

Orbán is szóba került a meghallgatásokon

Ebben az előkészítő szakaszban a másfél hónapig zárt ajtók mögött zajló kongresszusi meghallgatások után következtek a nyilvános meghallgatások. Ezek első hetében három tisztviselőt faggatott nyilvánosan a képviselőház hírszerzési bizottsága. A demokrata párti Adam Schiff által elnökölt bizottság november 13-i, első nyilvános meghallgatásának egyik tanújaként William B. Taylort idézték be, aki 2006 és 2009 között az USA kijevi nagyköveteként szolgált, majd idén júniustól megbízott kijevi nagykövetnek nevezték ki (az ominózus telefonbeszélgetés alig egy hónappal kinevezése után történt).

Rajta kívül George Kent, a külügyminisztérium európai és eurázsiai ügyekért felelős helyettes államtitkára válaszolt a törvényhozók kérdéseire aznap. Ő volt az, aki októberi, zárt ajtók mögött tett tanúvallomásában azt állította, hogy

Vlagyimir Putyin mellett Orbán Viktor játszotta a legnagyobb szerepet Trump Ukrajnáról alkotott negatív nézeteinek kialakulásában.

Kent szerint Orbán többek között Trianon miatt próbált ilyen módon elégtételt venni. A Külgazdasági és Külügyminisztérium a 24.hu-nak cáfolta, hogy a két vezető májusi találkozóján Orbán „ilyen megbeszélést” folytatott volna az amerikai elnökkel.

Taylor és Kent meghallgatásán szó volt:

  • Rudy Giuliani, illetve októberben letartóztatott „üzlettársai", Lev Parnas és Igor Fruman ukrajnai tevékenységéről, melynek célja a meghallgatások szerint Biden volt alelnök lejáratása volt. Parnas ügyvédjén keresztül Taylorék vallomása után bedobta, hogy a meghallgatásokon jelen levő legmagasabb rangú republikánus politikus, Devin Nunes találkozott 2018 folyamán a volt ukrán legfőbb ügyésszel, hogy Bident lejárató információkat szerezzen,
  • illetve arról, hogy Taylor egyik tanácsadója, David Holmes arról tájékoztatta, hogy egy nappal az amerikai és az ukrán elnök között lezajlott telefonhívás után együtt ebédelt egy kijevi étterem teraszán Gordon Sondlanddel, az USA Európai Unióhoz akkreditált nagykövetével, aki Giulianival együtt kapocsként szolgált a két elnök között.

Holmes november 15-én tett vallomást zárt ajtók mögött a hírszerzési bizottságnak. A CNN által megszerzett vallomás szerint Sondland az ebéd során felhívta mobiljáról Trumpot, hogy tájékoztassa a legújabb fejleményekről. Állítólag az elnök megkérdezte Sondlandet, hogy Zelenszkij, megindítja-e a vizsgálatot (Joe Biden ügyében), mire a nagykövet igennel válaszolt, illetve azt is mondta, hogy 

Zelenszkij „szereti az ön seggét”, és bármit megtenne Trumpért.

Holmes szerint, bár az elnök nem volt kihangosítva, mégis tisztán felismerhető, és érthető volt, olyan hangosan beszélt. Trump azzal vádolta Holmes-t, hogy nem mondott igazat: „Garantálom, hogy ez a telefonbeszélgetés nem történt meg."

Nancy Pelosi, a képviselőház demokrata párti elnöke Taylorék meghallgatásának másnapján ugyanakkor nyilvánosan is megvesztegetéssel vádolta meg Trumpot a vallomások hatására. Ez azért jelentős, mert a megvesztegetés szó szerint szerepel az amerikai alkotmányban, mint az elnök eltávolítására jogalapul szolgáló bűn.

Giuliani és az ukrán legfőbb ügyész állhatott a nagykövet eltávolítása mögött

A második nyilvános meghallgatás november 15-én, pénteken zajlott Marie Yovanovitch volt ukrán nagykövet részvételével. Yovanovitch 2016-tól 2019 májusáig volt az Egyesült Államok kijevi nagykövete, amíg Trump vissza nem hívta pozíciójából. A visszahívás igencsak meglepőnek bizonyult, mivel a külügyminisztérium másfél hónappal azelőtt kérte fel Yovanovitchot, hogy maradjon még egy évet pozíciójában, melyhez nagyban hozzájárult, hogy általános tiszteletnek örvendett diplomata körökben korrupcióellenes munkája miatt.

Yovanovitch szerint:

  • eltávolításában fontos szerepet játszhatott Jurij Lucenko, az akkori ukrán legfőbb ügyész, akivel kinevezésük óta konfliktusban állt,
  • Lucenkón kívül pedig a Biden ellen szervezkedő Giulianinak is jól jött volna Yovanovitch eltávolítása, amihez a nő szerint hazugságokat kezdett el terjeszteni róla, többek között, hogy az elnök ellensége. Giuliani ellen az ügyben szövetségi ügyészek vizsgálatot is indítottak októberben.

Yovanovitch a hírhedt telefonbeszélgetésben is szóba került. Trump kiejelentette, hogy a két hónappal korábban eltávolított nagykövet „rossz hír” volt, ám mostantól végre a „rátermett” Rudy Giulianin keresztül tudják majd tartani a kapcsolatot. Trump a meghallgatás alatt sem szállt le Yovanovitchról. Miközben a volt nagykövet a képviselők kérdéseire válaszolt, Trump azt írta a Twitteren, hogy bárhova ment diplomataként Yovanovitch, rosszra fordult a helyzet. A hírszerzési bizottság elnöke élőben olvasta fel a volt nagykövetnek a tweetet, aki azt mondta félelmetes érzés, hogy az elnök személyesen őt támadja.

Lejárató kampányában Giuliani a Soros-kártyát is kijátszotta. Azzal vádolta meg Yovanovitchot, hogy átadott Lucenkónak egy listát, melyen olyan szervezetek szerepeltek, amely ellen a nagykövet le akarta állítani az ukrán állami nyomozást. (Lucenko később beismerte, hogy nem kapott ilyen listát.) A listán Giuliani szerint szerepelt az AntAC nevű antikorrupciós „Soros-szervezet” is (valójában a szervezet bevételeinek mindössze 17 százaléka érkezik a Soros által alapított Nyílt Társadalom Alapítványoktól).

Az EU-s nagykövet Trump utasítására cselekedhetett

Több korábbi, zárt ajtós meghallgatás leiratát is az első nyilvános meghallgatások után hozták nyilvánosságra. Jennifer Williams, Mike Pence alelnök vezető nemzetbiztonsági tanácsadója – aki hallotta a Trump és Zelenszkij között lezajlott telefonbeszélgetést – azt mondta, hogy a hívás Fehér Ház által nyilvánosságra hozott leirata nem teljes. Azt állította, ő tisztán emlékszik rá (és még fel is jegyezte), hogy bár a leiratban nem szerepel, de az ukrán elnök név szerint említette a Burisma energetikai vállalatot, mely cég vezetőségének tagja volt Hunter Biden, Joe Biden fia. Ezt támasztja alá Alexander Vindman, az amerikai hadsereg ezredesének vallomása is. 

Tim Morrison, szintén a Fehér Házban dolgozó vezető nemzetbiztonsági tanácsadó pedig úgy vallott, hogy a korábban már a Zelenszkijjel közös ebédnél említett

Gordon Sondland EU-s nagykövet Trump utasításaira cselekedett Ukrajnában.

Morrison vallomásából ezen kívül az is kiderült, hogy Rudy Giuliani annak ellenére, hogy hivatalosan az elnök kiberbiztonsági tanácsadója, ukrajnai akcióit titkosítatlan vonalakon, többek között WhatsAppon intézte, így könnyen lehet, hogy az oroszok is hozzáfértek ezekhez a hívásokhoz és üzenetekhez.

Zelenszkij csupán napokra lehetett attól, hogy bejelentse a Biden-vizsgálat elindítását

A nyilvános meghallgatások második hetében a fent említett tisztségviselőket is a tévékamerák előtt kérdezhették a képviselők. November 19-én Jennifer Williams és Alexander Vindman tanúskodott elsőként. Vindman hallotta a telefonbeszélgetést, így már a vizsgálat elején kulcsfontosságú tanúvá vált. Vindman a mai Ukrajna területén született, három éves volt, amikor apjával, bátyjával és ikertestvérével együtt elmenekült onnan, és az Egyesült Államokba költözött. Vindman húszéves katonai szolgálat alatt az ezredesi rangig jutott, és jelenleg vezető Ukrajna-szakértő a Fehér Ház nemzetbiztonsági bizottságában.

Vindman vallomásából ezen kívül kiderült:

  • legalább két személlyel beszélt a telefonhívásról, mielőtt jelentette volna azt a nemzetbiztonsági tanács vezető jogászának. Ezek közül az egyik az első visszaélést bejelentő személy (szivárogtató, azaz whistleblower) lehetett,
  • a telefonhívás leirata azután lett áthelyezve egy titkos szerverre, hogy Vindman jelentette aggodalmát annak tartalmával kapcsolatban,
  • bár Trump nem utasította Zelenszkijt a Bidenék elleni vizsgálat megindítására a szó szoros értelmében, azonban katonai tapasztalata alapján egyértelmű, hogy az ukrán elnöknek nem volt nagyon választása, hiszen alárendelt szerepet tölt be az amerikai elnökkel szemben.

Zelenszkij végül nem indította el a vizsgálatot, ugyanis miután szeptember közepén kiszivárgott a sajtóhoz a telefonbeszélgetés tartalma, Ukrajna azon nyomban megkapta azt a hadiipari támogatást feltételek nélkül, melyről szó volt. Az ukrán elnök azonban állítólag csupán napokra volt attól, hogy a CNN vezető külpolitikai újságírójának, Fareed Zakariának a műsorában jelentse be a vizsgálat elindítását.

A Trumpot korábban védő tanú hozta elő a quid pro quót

Aztán másnap, november 20-án jött a nagy meglepetés. Aznap délelőtt Gordon Sondland, az USA Európai Unióhoz akkreditált nagykövete tanúskodott. Az előtte beidézett tisztviselőkkel szemben Sondland nem rendelkezik nagy diplomáciai tapasztalattal. Trump elnöksége előtt a Provenance Hotels szállodaláncot vezette. Trump megválasztása után azonban 1 millió dollárt (kb. 300 millió forintot) utalt az újdonsült elnök beavatási ceremóniájáért felelős bizottságnak. Minden bizonnyal ez a nagylelkű adomány vezetett ahhoz, hogy Trump 2018-ban EU-s nagykövetté nevezze ki. 

Sondlandet  hárman is megvádolták szexuális zaklatással

A vádak november 27-én jelentek meg a Portland Monthly magazinban, illetve a ProPublica hatalommal való visszaéléssel foglalkozó oknyomozó portálon. A három incidens még Sondland nagyköveti kinevezése előtt történt, amikor még a hotelbiznisszel foglalkozott az USA északnyugati részén. 

Sondland tagadta a vádakat, melyek szerinte nem véletlenül a vallomása után láttak napvilágot.

Sondland ezen kívül első, zárt ajtók mögötti meghallgatásán azt mondta, hogy nem történt zsarolás vagy megvesztegetés az elnök részéről, és arról sem tudott, hogy Bident akarják lejáratni egy esetleges vizsgálattal. Mivel a fentiek alapján az volt valószínűsíthető, hogy a beidézett tisztségviselők közül ő kötődik legszorosabban az elnökhöz, ő volt az első, aki úgy vallott: 

Trump nyomást akart gyakorolni Zelenszkijre, és érvényesült a latin quid pro quo, vagyis a valamit valamiért elve.

Ez azért fontos részlet, mivel a republikánusok az elmúlt két hónapban végig azt állították, hogy nem történt az elmúlt két hónapban a meghallgatások során elég sokszor hallott quid pro quo. Sondland viszont kimondta, volt quid pro quoráadásul szerinte több dolog feltétele volt a vizsgálat megindítása, például egy fehér házi hivatalos látogatásé is. Zelenszkijnek ugyanis sokat jelentett volna politikailag, ha első külföldi hivatalos útja rögtön az amerikai elnökhöz vezetett volna.

Sondland szerint Rudy Giulianitól jött az utasítás, jelezve, hogy az elnök nyilvános közleményt vár, amiben Zelenszkij ígéretet tesz a Bident és fiát érintő korrupciós ügyek feltárására, ellenkező esetben elesik az Egyesült Államok által megígért katonai pénzügyi támogatástól. Sondland azt is elmondta, hogy magától az elnöktől közvetlenül sosem hallotta, hogy Ukrajnának a katonai támogatásért cserébe kellene a Bident érintő ügyben nyomoznia.

A vallomás szerint a valamit valamiért elvéről minden fontos fehér házi szereplő tudott már napokkal a július 25-i telefonhívás előtt, Mick Mulvaney kabinetfőnöktől kezdve, Mike Pompeo külügyminiszteren át, egészen Mike Pence alelnökig. Sondland vallomásából az is kiderült, hogy az elnök utasította őt, Rick Perry energetikai minisztert és Kurt Volkert, az amerikai kormány Ukrajnával foglalkozó különmegbízottját, hogy dolgozzanak együtt az akciót vezető Giulianival, annak ellenére, hogy ők nem akartak. 

Ezt erősítette meg tanúvallomásában David Holmes is, aki felidézett egy tárgyalást, melyen Sondland azt mondta:

A szentségit Rudy! Minden egyes alkalommal, amikor Rudy belekeveredik valamibe, mindent elb*sz!

A szintén aznap tanúskodó Fiona Hill, a nemzetbiztonsági bizottság volt Oroszország-szakértője szerint pedig John Bolton, az elnök volt nemzetbiztonsági tanácsadója egyszer két lábon járó kézigránátként hivatkozott Giulianira, aki „mindenkit fel fog robbantani”. Boltont öt nappal a telefonhívás kiszivárgása után rúgta ki Trump, azt azonban nem tudni, hogy kirúgásában mekkora szerepet játszott az ukrán ügyhöz való hozzáállása. 

Hill ezen kívül bírálta azokat a (republikánus) képviselőket, akik szerint a 2016-os elnökválasztásba való beavatkozás nem az oroszok részéről történt a demokraták oldalán, hanem az ukránok részéről a demokraták oldalán. Hill szerint ez az orosz titkosszolgálatok által terjesztett narratíva teljesen légből kapott.

A republikánusok szerint hiteltelen a vizsgálat

A republikánusok a Sondland-meghallgatás utáni hetekben kénytelenek voltak egy új stratégiát kidolgozni, miután az EU-s nagykövet lényegében arról beszélt, hogy volt zsarolás. Többek között azt hangsúlyozzák, hogy az egész eljárás a kezdetektől tisztességtelen, a meghallgatásokat vezető demokraták alkalmatlanok, illetve Trump valójában Ukrajnát akarja megtisztítani a korrupciótól azáltal, hogy gyanús ügyeket vizsgáltatna ki.

Bident is megpróbálják minél jobban belekeverni az eljárásba, hogy Trump helyett inkább rajta legyen a hangsúly. Lindsey Graham republikánus szenátor, a szenátus igazságügyi bizottságának elnöke például bekérette a külügyminisztériumtól a Biden és Petro Porosenkó előző ukrán elnök között 2016 februárjában és márciusában (tehát Biden alelnöksége alatt) zajlott telefonbeszélgetések leiratát különös hangsúllyal arra, hogy említették-e a Burisma energetikai vállalatot.

Trump a Fox Newsnak adott interjújában hazugsággal vádolt meghallgatott tanúkat, de az is kiderült, hogy kacérkodik a vallomástétel gondolatával. Először Nancy Pelosi egy november 16-i tévéinterjújára reagálva Twitterén jelentette ki, hogy bár semmilyen bűnt nem követett el, „tetszik neki” a tanúskodás „ötlete”, és komolyan meg fogja fontolni, hogy megjelenjen a kongresszus előtt. (Pelosi az ominózus interjúban többek között azt is mondta, hogy Trump súlyosabb dolgokat követett el, mint egykor Richard Nixon.)

Aztán Trump kedvenc reggeli tévéműsorának a Fox & Friends-nek adott egy közel egyórás interjút, melyben azon kívül, hogy a meghallgatáson tanúskodókat, illetve a vezető demokrata politikusokat szapulta, kijelentette, hogy szívesen megjelenne a szenátus előtt folytatandó peren, ha az ellene indított impeachment-eljárás eljut addig a fázisig.

Az eljárás akár fél évig is elhúzódhat

A héten tehát már az igazságügyi bizottság következik. Ha onnan is tovább megy az ügy, akkor elsőként a képviselőházban szavaznak. Ha a képviselők ötven százaléka plusz egy fő megszavazza, hogy az igazságügyi bizottság által meghatározott vádpont(ok)ban az elnököt felelősségre kell vonni, akkor az eljárás a szenátus elé kerül.

Ott a legfelsőbb bíróság főbírójának elnöklésével tárgyalják az elnök elmozdításának lehetőségét. Azt azért fontos megjegyezni, hogy nem egy hagyományos értelemben vett bírósági eljárásról, hanem inkább egy politikai vitáról van szó, tehát az impeachmenthez nincs szükség bíróság előtt is megálló, jogi szempontból kétségbevonhatatlan bizonyítékra. A szenátusban kétharmados többségre van szükség ahhoz, hogy a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján az elnök elmozdításáról döntsön. Ott 53-47-re a republikánusok vannak többségben.

Az elmúlt hetekben olyan hírek is napvilágot láttak, miszerint a republikánus szenátorok addig húznák az eljárást, hogy az jócskán belelógjon a februártól júniusig tartó demokrata előválasztásba, mivel a három éllovas közül ketten (Elizabeth Warren massachusetsi és Bernie Sanders vermonti szenátor) jelenleg is szenátorok, ami azt jelenti, hogy a kampány legfontosabb időszakát Washingtonban kéne tölteniük.

A jelenleg közel harminc százalékos támogatottságú Joe Bidennek pedig szintén kellemetlen lehet, ha az őt is igencsak érintő téma sokáig a közbeszéd része marad. Mint korábban is írtuk, a republikánusok abban bíznak, hogy a vádemelés elbukik, és a végén visszaüt majd ellenfeleikre, különösen a korrupciós gyanúba kevert exalelnökre, aki nemrég még Trump legpotensebb kihívója volt, de számos kérdés merült fel az esélyeit illetően.

(Borítókép: Egy tüntető tart egy táblát "Dudálj, hogy Trump lemondjon" szöveggel a Capitol Hillnél, Marie Yovanovitch meghallgatása előtt 2019. november 15-én. Fotó: Sarah Silbiger / Reuters)