Károly, Karola
-2 °C
4 °C
Index - In English In English Eng

Néha úgy éreztem, soha nem térhetek haza, mégis itt vagyok

2019-11-19T163308Z 1418313092 RC2GED9REL2M RTRMADP 3 AFGHANISTAN
2019.12.06. 23:50

Soha, de soha nem adtam fel a reményt... Tudtam, hogy egyszer kijutok

– mondta az ausztrál Timothy Weeks vasárnap, pár nappal azután, hogy az afganisztáni tálibok elengedték a három éve tartó fogságából. Társával, az amerikai Kevin Kinggel együtt 2016-ban túszul ejtette őket a Talibán, novemberben viszont a két egyetemi professzor az afgán kormányerők tíz katonájával együtt kiszabadult egy túszcsere-megállapodás keretében.

Cserébe szabadon engedtek három tálib katonai vezetőt, akik a Hakkáni terrorcsoporthoz kapcsolhatóak.

Nem Weeksék voltak a tálibok egyedüli nyugati túszai az utóbbi évek során – azonban ritkák azok az esetek, amikor a túszok nem katonai akció keretében, hanem tárgyalásos úton szabadultak ki a fogságból.

Ez a mostani eset pedig része lehet annak az enyhülési folyamatnak, ami Donald Trump amerikai elnök Afganisztán-politikájában következett be: több héten keresztül tárgyalt már az év elején a tálibokkal az elnök megbízottja, és bár voltak hullámvölgyek a békefolyamatban, Trump a múlt héten az ázsiai országban járva maga jelentette be az amerikai csapatok részleges kivonásának tervét, amit azzal indokolt, hogy az afganisztáni tálibok tűzszünetet és békét akarnak.

Tizenhét éve kezdődött az egész

Az amerikaiak 17 évvel ezelőtt kezdtek el harcolni az Afganisztánt akkor uraló Talibán erői ellen, akik nem adták ki az Egyesült Államoknak az al-Káida vezérét, Oszama bin Ládent a 2001. szeptember 11-i terrortámadás után. Erre hivatkozva indított az országban háborút az USA, félsikerrel: ugyan sikerült elűzni a tálibokat a hatalomból, de nem tudták őket teljesen legyőzni. Az idő pedig egyre inkább az időről időre merénylethullámba kezdő táliboknak kedvezett: 2019 elején már ők uralták az afgán kerületek 13 százalékát, a központi kormányzat pedig csak az ország bő egyharmadán tudta stabilan őrizni pozícióit. 

Bár Donald Trump az afganisztáni katonai kontingens megerősítésével kezdte az elnökségét, 2018-tól már folyamatosan kereste a rugalmas elszakadás lehetőségeit – az egész helyzetről ebben a cikkünkben írtunk részletesen. A lassú elengedés keretében az amerikaiak megígérték a katonai kontingens fokozatos kivonását, cserébe a tálibok megakadályozzák a dzsihadista terrorszervezetek működését Afganisztánban.

Azonban voltak hullámvölgyek is a békefolyamatban: szeptemberben írtunk arról, hogy Trump az amerikai elnökök nyári rezidenciáján, Camp Davidben fogadta volna a tálibok hivatalos képviselőjét egy titkos találkozón. Ezt viszont lemondták egy, a kabuli amerikai nagykövetség közelében elkövetett öngyilkos merénylet miatt, amiben meghalt tíz civil, valamint egy román és egy amerikai katona is.

A merénylet hírére Trump berágott, és felfüggesztette a béketárgyalásokat – külügyminisztere, Mike Pompeo viszont remélte, hogy a tárgyalások mihamarabb újrakezdődhetnek. Erre utalhat az, hogy az eset után a CNN arról írt, a háttérben már új időpontot kerestek a tárgyalásoknak, múlt csütörtökön pedig az amerikai elnök váratlan látogatást tett Afganisztánban. 

Ha sokáig maradunk itt, meg fognak minket ölni

Természetesen a kabuli központi kormányzat és a tálib lázadók között most végrehajtott fogolycsere sem jöhetett volna létre Washington hathatós segítsége nélkül. Az ausztrál Timothy Weeks és az amerikai Kevin King angolt tanított az Afganisztáni Amerikai Egyetemen. 2016 augusztusában ejtették őket túszul az egyetemnél fegyveres tálib lázadók.

2017 januárjában tettek közzé egy videót a tálibok, amin a két túsz arra kérte az amerikai kormányzatot, tárgyaljon a Talibánnal a szabadon bocsátásukról. Weeks akkor azt mondta, hogy bár korábban küldött tárgyalókat Washington a térségbe, de nem jutottak eredményre. A professzor sírva kérte a családját, hogy győzzék meg az amerikai kormányt a tárgyalásokról:

Ha még sokáig maradunk itt, meg fognak minket ölni. Nem akarok itt meghalni, magányos vagyok és félek...

Bár a videóban azt mondták, hogy fogvatartóik ellátják őket, később olyan hírek is érkeztek az idősebb Kingről, miszerint életveszélyes állapotban van. Szívelégtelenségben és vesebetegségben szenvedett, a tálibok pedig azzal is próbálták zsarolni az Egyesült Államokat, hogy jelezték: a háborús helyzet miatt nem tudják megfelelően ellátni a professzort, de nem vállalják a felelősséget a férfi haláláért, ha Washington nem tesz eleget a követeléseiknek, és cseréli ki Kinget tálib foglyokra.

Sokáig folytatta az Egyesült Államok kormánya azt a politikát, miszerint nem tárgyalnak terroristákkal. Mentőakciókat viszont többször is szerveztek, de nem jutottak eredményre: „Azt hiszem – és remélem, hogy ez így volt –, hogy [a különleges egységek] hat alkalommal próbáltak kimenteni minket, és többször is mindössze órákon múlt, hogy elbukott a kísérlet” – mondta Weeks a szabadulása után egy interjúban. 

Kedves, könyörületes fogvatartók

Timothy Weeks és Kevin King végül a fogolycsere alapján november végén szabadult, és bár King állapotáról azóta sem jelentek meg hírek, Weeks hazatért a családjához Ausztráliába. Az ausztrál professzor nemrég úgy nyilatkozott, hogy volt olyan fogvatartója, akit egyenesen megszeretett az évekig tartó rabság alatt: 

Nem gyűlölöm őket egyáltalán. És néhányukat eléggé tiszteltem, már-már megszerettem. Némelyikük annyira könyörületes volt, és nagyon-nagyon kedves. És valahogy elgondolkodtatott azon, hogy mégis hogyan lettek ilyenné?

Bár végig megvolt benne a remény, hogy társával egyszer sikerül kijutniuk a túszdrámából, voltak azért nehezebb pillanatai is: „Néha úgy éreztem, hogy közeleg a halál, és már soha nem térhetek vissza a szeretteim közé. De, Isten kegyelméből, itt vagyok, élek, biztonságban – és szabadon.”

A most szabadon engedett professzorok voltak a Talibán által elismert utolsó nemzetközi túszok. Még egy bizonyos Paul Overbyről tudni, hogy Afganisztán területén tűnhetett el, a tálibok viszont tagadják, hogy közük lenne hozzá, ellentétben a most szabadon engedett egyetemi oktatókkal. Az utóbbi évtizedben a tálibok többször is foglyul ejtettek észak-amerikai vagy európai civileket és katonákat, azonban a ritkább esetek közé tartozott az, ha valakinek tárgyalásos úton sikerült kiszabadulnia.  

Sorra ejtették a nyugati túszokat

Ilyen ritka eset volt például 2008-ban Sean Langan dokumentumfilm-rendező elrablása: Langan munkaadója, a Channel 4 150 ezer fontot (kb. 58 millió forintot) fizetett a kiszabadításáért, ami három hónap után meg is valósult. Bár sokan kritizálták az állami tulajdonú tévécsatornát, hogy ezzel pénzt juttattak a terroristáknak, Langan megvédte munkaadója döntését:

Az afganisztáni, iraki háborúk sokkal több pénzt emésztettek fel, emberéleteket követeltek... Ez a váltságdíj jól elköltött pénz volt, hiszen enélkül nem beszélhetnék élőben most itt

– mondta a BBC-nek adott interjújában.

Bowe Bergdahl amerikai katona öt évig volt a tálibok fogságában: 2009 júniusában megszökött posztjáról a fronton, így tudták becserkészni a tálib lázadók, akik foglyul ejtették. Bergdahl végül egy fogolycserének köszönhetően szabadult, kiszabadítása után viszont sokan látták volna még a rácsok mögött a dezertálási kísérlete miatt. Eljárás is indult ellene, aminek a végén csak pénzbüntetést és lefokozást kapott, börtönbüntetést nem.

Két évvel ezelőtt egy túszul ejtett amerikai-kanadai családról adtunk hírt, akiket egy katonai akció során mentettek ki 2012 óta tartó fogságukból. Az amerikai Caitlan Coleman hét hónapos terhes volt, amikor a tálibok elrabolták férjével, Joshua Boyle-lal együtt. A tálibok három vezetőjük elengedését kérték a túszokért cserébe, ami viszont nem történt meg, ugyanis pakisztáni katonák amerikai segítséggel 2017 októberében kiszabadították a házaspárt  az időközben született három gyerekükkel együtt.

A pár története a szabadulás után viszont nem várt fordulatot vett,

ugyanis Coleman szexuális erőszakkal vádolta meg férjét, akitől azóta külön él. Boyle egyelőre letartóztatásban van, ügyét pedig idén március óta tárgyalják.

Volt viszont olyan mentőakció is, ami nem járt sikerrel: egy segélyszervezet brit aktivistáját, Linda Norgrove-ot 2010 szeptemberében ejtették foglyul néhány afgán kollégájával együtt. A helybelieket ugyan elengedték az ismeretlen fegyveresek, de a brit nőt az északkeleti országrészbe vitték. Néhány nappal később mentőakció indult Norgrove-ért, de nem sikerült kimenteni: a nőt egy amerikai katona által használt kézigránát ölhette meg

Tálibokkal a dzsihád ellen?

A mostani esetben a két professzorért cserébe elengedett három fogvatartottat az afgán központi kormányzat, köztük Anasz Hakkánit is, írja a Radio Free Liberty. A kabuliak tíz nappal Weeks és King szabadulása előtt engedték ki a három tálib katonai vezetőt, akik a Hakkáni-terrorcsoporthoz voltak kapcsolhatóak.

Khaama Press afgán hírügynökség jelentése szerint a Tálib Mozgalommal szimbiózisban élő Hakkáni-féle szervezet tartotta fogva a professzorokat: korábban a Talibán egyik leágazásaként is írtunk a milíciáról, ami hivatalosan is rajta van az Egyesült Államok terrorlistáján. Utóbbi kapcsán felmerülhet a kérdés, hogy akkor mégis hogyan valósulhatott meg a fogolycsere, ha az Egyesült Államok deklaráltan nem tárgyal terroristákkal?

Úgy, hogy a vele szorosan együttműködő afgán Tálib Mozgalom nincs benne az amerikai külügyminisztérium terrorszervezeteket listázó nyilvántartásában, ellentétben a pakisztáni Talibánnal és a Hakkáni-csoporttal. Így az amerikaiak jóváhagyásával az afgán kormány egy asztalhoz ülhetett a tálibokkal – akik egyébként 

AZÉRT JELENTHETNEK AZ AMERIKAIAK SZEMÉBEN MINŐSÉGI KÜLÖNBSÉGET AZ AL-KÁIDÁVAL VAGY AZ ISZLÁM ÁLLAMMAL SZEMBEN, MERT ESZÜK ÁGÁBAN SINCS RÉSZT VENNI A GLOBÁLIS DZSIHÁDBAN. 

Sőt, az Iszlám Állam helyi leányszervezetét, a Horaszán Vilajetet is kíméletlenül üldözik, minden ideológiai hasonlóság ellenére.

Amerikai katonák érkeznek Afganisztánba 2017 szeptemberében
Amerikai katonák érkeznek Afganisztánba 2017 szeptemberében
Fotó: Andrew Renneisen / Getty Images Hungary

Maradunk, amíg meg nem egyezünk

A két professzor szabadon bocsátásának hírét Donald Trump amerikai elnök is közzétette a Twitteren: „Reméljük, hogy ez még több jót hozhat a béke szempontjából, akár egy tűzszünetet is, ami segíthet befejezni ezt a hosszú háborút. Büszke vagyok a csapatomra!” – írta a bejegyzésében.

Egy magas rangú amerikai tábornok pedig meg is erősítette, hogy a közeljövőben sikeres tárgyalásokra lehet számítani, írja a Khaama Press. Sőt, az amerikai elnök múlt heti afganisztáni látogatása során csapatkivonást jelentett be: a mostani 12-13 ezerről 8600-ra szeretné csökkenteni az ott állomásozó amerikai csapatok létszámát. A hálaadás napján Trump ellátogatott az országban harcoló katonák egyik bázisára is, ott tett nyilatkozata alapján pedig hajlik a megegyezésre:

„Addig maradunk, amíg meg nem egyezünk, vagy el nem érjük a teljes győzelmet, és akkor akarnak nagyon megállapodni velünk” – mondta a katonáknak a New York Times szerint. 

(Borítókép: Timothy Weeks és Kevin King a fogságból küldött videóüzenet egy képkockáján - forrás: Reuters)