Pál
-5 °C
0 °C
Index - In English In English Eng

Most kiderül, bejön-e Boris Johnson számítása

000 1ME2KE
2019.12.12. 08:18 Módosítva: 2019.12.12. 10:56

Rettentő fontos előrehozott választást tartanak csütörtökön az Egyesült Királyságban: az eredmény alapjaiban határozhatja majd meg azt is, hogy mi lesz végül a három és fél éve húzódó brexittel. Nem volt szokványos a kampány, de szokatlan az időpont és a körülmények is. Ez az első decemberben tartott választás 1923 óta, és a harmadik parlamenti választás négy éven belül.

Boris Johnson brit miniszterelnök és a konzervatívok vezetnek a felmérésekben, és jó esélyük van arra, hogy végül többséget szerezzenek.

Ez azt is jelentené, hogy Johnson kiléptethetné a briteket az EU-ból, és a jövőbeli kapcsolatokról kezdődnének a tárgyalások.

Azonban az elmúlt évek parlamenti választásain voltak már meglepetések a felmérésekhez képest, és ugyan az nagyon valószínű, hogy mindenképpen a konzervatívok lennének a legnagyobb párt, a sok szoros körzet miatt sem lehet kizárni egy újabb megosztott felállást az alsóházban.

Johnsonnak sikerült kiharcolnia a szavazást

Alapesetben csak 2022-ben tartanának parlamenti választást, a legutóbbit 2017-ben még Theresa May volt kormányfő kezdeményezte. Az őt váltó Boris Johnson júliusban nem választáson, hanem a konzervatív párttagság szavazataival lett miniszterelnök. Az egyik célja azonban az volt, hogy egy előrehozott választás megnyerésével új többséget szerezzen a megosztott alsóházban (ahol tehát nem volt egyedül többségük a kormányzó toryknak), ami így aztán már nem tudná akadályozni többet a brexitterveit, és kiléptethetné a briteket az EU-ból.

Miután eldőlt, hogy az EU-val kialkudott új kilépési megállapodása semmiképpen sem tudna időben átmenni a brit parlamenten a brexit előző, október 31-i határidejéig, a tagországok három hónappal, 2020. január 31-ig tolták el a kilépés határidejét. Johnsonnak ezután sikerült elérnie, hogy előrehozott választást tartsanak december 12-én. Azzal az ígérettel vágott bele a kampányba, hogy ha többséget szerez, a megállapodása feltételei alapján lépnek ki január végéig. A felmérésekben kedvezőtlenebb helyzetben lévő ellenzéki pártok a korábbi próbálkozásait még blokkolták, azonban a brexit határidejének újabb halasztása után már belementek a választásba. Az ő céljuk Johnson leváltása, és a brexit irányának megváltoztatása volt. Itt foglaltuk össze, hogyan jutott el az alsóház az előrehozott választás támogatásáig>>>

Kezdettől vezettek a konzervatívok

A több felmérés eredményét összesítő Britain Elects szerint egy nappal a csütörtöki választás előtt a konzervatívok 42,8 százalékon álltak, a Labour 33,1, a liberális demokraták 12,5, az EP-választást még megnyerő Brexit Párt viszont már csak 3,1, a Zöldek 2,9 százalékra számíthattak. Ugyan kezdettől a konzervatívok voltak a favoritok, de korábbi választások is mutatták már, hogy végül nem feltétlenül a felméréseknek megfelelően alakul a végeredmény. Éppen Theresa May bukta el – egy bakikkal tüzdelt kampány után – egy látszólag nekik álló helyzetből a toryk többségét 2017-ben, két évvel korábban David Cameron pedig úgy nyert nagyot az akkori választáson, hogy szoros eredményt jósoltak.

A brit választási rendszerben nem arányosan osztanak mandátumokat, hanem egyéni körzetek alapján, ahol az a jelölt nyer, aki akár csak egy szavazattal is többet kap ellenfeleinél (first-past-the-post), nincs szükség abszolút többségre sem. A 650 képviselői helyből fixen 533-at osztanak ki Angliában, Skócia 59, Wales 40, Észak-Írország pedig 18 székkel van ott a brit törvényhozásban. Mivel az ír nacionalista Sinn Féin Észak-Írországban megválasztott képviselői hagyományosan bojkottálják a brit parlamentet, már 326-nál kevesebb képviselő is elég a többséghez. A brit rendszer alapján a kisebb pártoknak nem sok mandátumra van esélyük, a nagyobbak viszont akár már 40 százalék körüli eredménnyel is biztos többséget szerezhetnek.

Ezúttal a legtöbb felmérésnél több támpontot adhat a YouGov MRP modellje, ami 2017-ben egyedüliként jósolta meg helyesen a toryk veszteségeit. Ez alapján a Konzervatív Párt most 339 képviselői helyet szerezne, 22-vel többet, mint 2017-ben, és

a legjobb szereplését érhetné el Margaret Thatcher 1987-es győzelme óta.

A Labour viszont 31 helyet bukva 231-re esne vissza, ami 1983 óta nem látott mélypontot jelentene. A Skót Nemzeti Párt (SNP) 41, a liberális demokraták 15 helyet szerezhetnek.

Azonban a két nagy párt között valamelyest csökkent a különbség a választás előtti hajrában. Ráadásul a YouGov szerint 85 olyan választókerület is van, ahol 5 százalékos hibahatáron belüli lehet a különbség, végső soron pedig 367 és 311 képviselő között bármi benne van a konzervatívok eredményében, írja a Bloomberg. Ez azt jelenti, hogy a konzervatívok minden bizonnyal győznek majd, de azt nem lehet biztosan megmondani, hogy ezzel kényelmes többségük lesz-e az alsóházban, vagy mégis maradna az eddigi megosztott felállás, és az ellenzéke összeállhatna-e Johnson ellen.

Brexit, és azon túl

A választási kampány egyik központi témája és a szavazás legfontosabb tétje természetesen a brexit volt. „Vigyük véghez a brexitet” (Get Brexit Done) – Johnson erre a szlogenre húzta fel a kampányukat, és azt ígérte, hogy ha többséget szerez, akkor nagyon hamar elfogadják a parlamentben az EU-val kialkudott kilépési megállapodását (ez egy szavazáson ugyan átment októberben, de messze volt még a ratifikálástól). Az látszott, hogy a konzervatívoknak sikerült Nigel Farage Brexit Pártjával szemben is maguk mögé állítani a kilépéspárti szavazókat, miközben a maradáspártiak jobban megoszlottak az ellenzék között. A BBC szerint a brexitről döntő 2016-os referendumon a kilépésre szavazók 70 százaléka most a konzervatívokat választaná.

Jeremy Corbyn vezetésével a Labour azt ígérte, hogy kormányra kerülve három hónapon belül újratárgyalnák a kilépési megállapodást, amivel szorosabb kapcsolatban maradnának az EU-val, fél éven belül pedig az új dealről egy második, megerősítő népszavazást is tartanának. Ezen arról dönthetnének a britek, hogy ki akarnak-e lépni ezekkel a feltételekkel, vagy mégis inkább bent maradnának. Azonban a Munkáspárt még a választási kampányban sem tette teljesen világossá az álláspontját: Corbyn azt mondta, semleges lenne a kérdésben. Ennek az egyik oka az lehet, hogy a Munkáspárt szavazóinak egy jelentős része maradáspárti, de fontos képviselői helyeket védenek kilépéspárti körzetekben is.

A brexiten túl persze egy sor másik téma is fontos szerepet kapott a kampányban, hiszen sokan szeretnék, ha más sürgető problémákkal is foglalkozna az új kormány. A felmérések szerint egyébként leginkább a brexit érdekli a választókat, utána az egészségügy, a bűnözés, a gazdaság és a bevándorlás.

Johnson alapvetése nagyjából az, hogy először túl kell lenni a brexiten, ami majd új kereskedelmi megállapodásokhoz, befektetésekhez, adócsökkentéshez vezet, és lehet plusz forrásokat biztosítani az egészségügyre és az oktatásra. Corbyn ennél konkrétabb ígéretekkel állt elő, részben azért is, hogy a brexit esetében még mindig ambivalens álláspontjuk helyett olyan témákról legyen több szó, amikben erősebbnek érzi a pártot. Az általa radikálisnak nevezett program keretében többet költene az egészségügyre, ingyenes internetet ígér, megadóztatná a gazdagokat, államosítana egyes területeket, mint például a vasutat.

Az utolsó hét is mozgalmasan telt

Már előzetesen komoly sárdobálásra volt kilátás, és sokak szerint különösen piszkos kampány előzte meg a mostani választást, miközben a kampány kezdetén abból is botrány volt, hogy a toryk csak a választás után akarnak publikálni egy titkosszolgálati jelentést az orosz befolyásról. Az sem volt szokványos helyzet, hogy mindkét nagy párt vezetője meglehetősen népszerűtlen a választók között. Habár Johnson még így is jelentősen jobban áll ellenfelénél: a YouGov felmérése szerint 35 százaléknak van pozitív, 47 százaléknak negatív véleménye a kormányfőről, míg 21 százaléknak pozitív, 61 százaléknak negatív Corbyn esetében, akinek több elképzelése már a mérsékeltebb munkáspárti szavazóknak is túl balos.

Johnson nem jelent meg minden sarkon a kampányban, és azért is bírálták, mert egy sor tévéinterjút visszautasított (szerdán hajnalban egy hűtőházba sietett be a kamerák elől), miközben előnye birtokában próbált nem adni támadási felületeket. Sokak szerint azonban hétfőn volt a legrosszabb napja a kampányban. A brit lapokban és a közösségi médiában gyorsan terjedt egy kép, amin egy négyéves kisfiú oxigénmaszkkal a feje mellett egy kórház padlóján fekszik, mert négy és fél órára nem jutott neki ágy. Sokan a konzervatív kormányt okolják a brit egészségügyi szolgáltató, az NHS küszködéséért, de Johnson még rátett egy lapáttal, amikor először nem akarta megnézni az ITV riporterének telefonján a képet, majd zsebre is tette a készüléket. Később mindenért bocsánatot kért, és a telefont is visszaadta, de a helyzet kezeléséért sokan bírálták.

Corbyn is megosztotta a miniszterelnökről készült videót azzal a kommentárral, hogy Johnsont „Nem érdekli.". A BBC reggeli műsorában azt mondta, hogy tökéletesen bemutatja a problémát, amit az NHS alulfinanszírozása jelent, ami a konzervatívok kilenc évi kormányzása alatt súlyosbodott, de amin egy munkáspárti kormány változtatna.

Szerinte Johnson ráadásul kiárusítaná az NHS-t az amerikaiaknak.

Az NPR szerint Corbynnal szemben viszont a brit főrabbi írt cikket a The Timesban, mert szerinte nem lépett fel megfelelően a Munkáspárt tagjainak antiszemita kommentjei ellen. Corbyn az ITV-nek azt mondta, sajnálja, ami történt, de kezeli a helyzetet. Corbynt saját antiszemitának nevezett kijelentései miatt, valamint azért is támadták, mert korábban barátainak nevezte a Hamász és a Hezbollah egyes tagjait, és az IRA-val is szimpatizált.

Lesz szerepük a kisebb pártoknak?

A kampány kezdetén még úgy tűnt a felmérésekből, hogy a liberális demokraták és a májusi EP-választást még megnyerő Brexit Párt is számos helyen fontos szavazatokat vehet el a két nagy párttól. Ez továbbra sem kizárt, azonban látványosan visszább estek, ahogy többen mégis a Konzervatív Párthoz és a Munkáspárthoz szállingóztak.

  • Az országosan hagyományos harmadik erő, de az elmúlt évek parlamenti választásain összezsugorodó liberális demokraták új vezetője, Jo Swinson sokak szerint kevésbé bizonyult meggyőző kampányolónak, mint várták. Ettől még ha nagyon szoros lenne a vége a toryk és a Labour között, akkor lehet fontos szerepük. A Vox szerint Swinson azt mondta, ő sem Johnsont, sem Corbynt nem támogatná, de pártja célja a brexit megakadályozása – ami feltételekkel inkább a Munkáspárt irányába billentené őket.
  • Nigel Farage azt képviselte, hogy megállapodás nélkül, rendezetlenül kellene kilépni, és amellett, hogy bírálta a saját kilépési megállapodása miatt Johnsont, egy választási együttműködést is próbált kiharcolni. Ezt a toryk elutasították. Végül pedig nagyon úgy tűnik, hogy a brexitpárti szavazók a konzervatívokban látják a reális esélyt a kilépés megvalósítására.
  • Külön jelentősége lesz a skóciai eredményeknek. A Skót Nemzeti Párt (SNP) lehet megint a harmadik legfontosabb párt a parlamentben, a brexitet ellenezve pedig ők is a Labourt segíthetik ki például egy függetlenségi népszavazás támogatásáért cserébe. Nicola Sturgeon skót miniszterelnök már jelezte, hogy 2020 második felében egy újabb függetlenségi népszavazást akar tartani, amit Johnson egyáltalán nem akar engedni. Sturgeon a csütörtöki szavazáson is ehhez akarja megerősíteni a pozícióikat Skóciában, ahol a 2016-os brexitnépszavazáson 62 százalék szavazott a maradásra.
  • A 2017-es választás után még a torykat kívülről támogató északír unionisták ellenzik Johnson brexitmegállapodását, ami többek között azt jelentené, hogy Észak-Írország egyszerre tartozna az Egyesült Királysághoz, miközben az EU vámszabályozását is alkalmazná. A vámhatárt így lényegében az Ír-tenger jelentené. A fő nacionalista erő, a Sinn Féin pedig hagyományosan tiltakozásképpen nem veszi át mandátumait a brit parlamentben.
  • A Zöldek a libdemekkel és a wales-i Plaid Cymruval kötöttek egy választási együttműködést is kölcsönös visszaléptetésekről, de kérdés, hogy ez hány körzetben számíthat. A brexit ellenzői egyébként bármilyen felállás esetén taktikai szavazást sürgettek egy adott körzetben a tory jelölttel szemben.

Hajnalra eldől

A brexit önmagában megkavarhat egyes helyeket. A konzervatívok rohamoznak olyan választókerületekben, ahol a Munkáspárt adott eddig képviselőt, de a szavazók többsége a kilépés mellett volt, míg a Labour és a libdemek a maradáspárti részeken próbáltak erősíteni. Azzal is megpróbálkoznak, hogy az uxbridge-i választókerületben legyőzzék Boris Johnsont, aki ellen a Munkáspárt egy 25 éves iráni bevándorlót indított (ha Johnson kikapna, az meglehetősen furcsa helyzetet teremtene, de nem zárná ki, hogy pártja győzelme esetén ő legyen majd később a miniszterelnök). A szokatlan, téli választás miatt pedig az időjárás, és a korai sötétedés is befolyásolhatja majd a részvételi arányt.

Ha Boris Johnsonék a felméréseknek megfelelően többséget szereznek, akkor a kormányfő belátható időn belül törvénybe iktathatja a brexitmegállapodását, és a január 31-i határidővel kiléptetheti a briteket az EU-ból.

Ezzel a brexit egyik szakasza lezárulna, azonban kezdődne is a következő: egy átmeneti időszak alatt – közben az átlagemberek életében még nem sok minden változna – kellene megegyezniük a jövőbeli kapcsolatokról az EU-val.

Johnson állítása szerint nem hosszabbítaná meg a 2020. december 31-ig tartó átmeneti időszak határidejét, hanem ez alatt akarna letárgyalni egy olyan szabadkereskedelmi megállapodást, ami más országokkal hosszú évekbe telt az Uniónak.

Az valószínű, hogy mindenképpen a konzervatívok kapják majd a legtöbb szavazatot. Ha viszont a toryk nem szereznek ezzel többséget is, akkor megint megosztott parlament jönne, ami 2010 előtt utoljára 1974-ben fordult elő, az elmúlt kilenc évben viszont már kétszer is. Ebben az esetben bizonytalan, mi következne, az ellenzéki pártok tárgyalásaitól is függ, miről tudnak megegyezni. Johnson viszont ezúttal nehezen számíthatna az északír unionistákra, ha kitart az ír-északír határ nyitvatartásának dilemmáját nekik elfogadhatatlan módon rendező kilépési megállapodása mellett (a lenti videóban Észak-Írországban néztük meg, mi a helyiek véleménye erről). A brexit határideje ebben az esetben is január 31. lenne, de egy újabb halasztás mellett a legtöbb elemző szerint megnőne egy második népszavazás esélye is.

A saját Trianonjukat ássák az angolok

Helyi idő szerint este tízkor zárulnak a szavazóhelyiségek, és az első exit pollok már jelezni fogják, hogy melyik forgatókönyv tűnik a legvalószínűbbnek, szinte végleges eredmény viszont majd csak péntek 13-án hajnalban lesz.

(Borítókép: Boris Johnson egy kampányeseményén Manchesterben / AFP / Frank Augstein)