Egybehangzó keddi brit sajtóértesülések szerint London ki akarja zárni a brit EU-tagság megszűnése után tervezett átmeneti időszak meghosszabbításának lehetőségét – írta az MTI.
Boris Johnson miniszterelnök hivatalának név nélkül idézett egyik tisztviselője szerint a brexit-megállapodás ratifikálásának törvénytervezetében a konzervatív párti kormány kötelező jogi erővel tiltaná meg saját magának és a parlamentnek az átmeneti időszak bármennyi időre szóló meghosszabbítását.
A Downing Street illetékese hangsúlyozta, hogy ez a kötelezettségvállalás a Konzervatív Párt választási programjában is szerepelt.
Az Egyesült Királyság a jelenlegi tervek alapján január 31-én lép ki az EU-ból.
A kilépés után kezdődő átmeneti időszak – amely csak akkor lép életbe, ha a londoni parlament a brexit napjáig ratifikálja a kilépés feltételrendszerét rögzítő megállapodást – 2020. december 31-ig tartana, és ennek időtartama alatt jórészt a jelenlegi szabályrendszer maradna érvényben az Európai Unióval fennálló kétoldalú viszonyrendszerben.
Az átmeneti időszak elsősorban arra szolgál, hogy a brit kormány és az EU szabadkereskedelmi megállapodást köthessen. EU-s részről azonban többször is hangoztatták, hogy ez ilyen rövid idő alatt gyakorlatilag lehetetlen, és az EU hajlandó lenne az átmeneti időszak meghosszabbítására.
A brexit-megállapodásban szerepel is olyan záradék, amely kölcsönös szándék esetén lehetővé teszi az átmeneti időszak meghosszabbítását kétszer egy-egy évre. Az első hosszabbításról 2020. június végéig kellene dönteni.
A Downing Street kedden idézett illetékese szerint azonban a brexit-megállapodás ratifikálásáról szóló törvényjavaslatból – amely várhatóan pénteken kerül a múlt csütörtökön jelentős konzervatív többséggel újjáválasztott alsóház elé – a kormány a maga részéről kiveszi ezt a lehetőséget, és jogilag kötelező erővel tiltaná meg az átmeneti időszak meghosszabbítását a 2020. december 31-i jelenlegi lejárati időponton túl.
Számos elemzői vélemény szerint ha addig nem sikerül szabadkereskedelmi megállapodásra jutni az EU-val, és ha az átmeneti időszakot ennek ellenére nem hosszabbítják meg, annak
ugyanolyan hatása lenne a brit gazdaságra, mintha az Egyesült Királyság megállapodás nélkül, rendezetlen módon lépne ki az EU-ból.
Ebben az esetben ugyanis a jövő év végén a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) szabályrendszere lépne életbe a kétoldalú kereskedelemben, és vámok jelennének meg az Egyesült Királyság és az EU jelenleg akadálytalan kereskedelmében.
Boris Johnson miniszterelnök azonban a múlt heti parlamenti választás előtti utolsó televíziós vitában kijelentette: az Egyesült Királyság a teljes szabályozási és jogi harmonizáció állapotában kezd hozzá a szabadkereskedelmi megállapodásról szóló tárgyalásokhoz az EU-val, így megvan a lehetőség a zéró vámtételeket és kvótamentességet tartalmazó kétoldalú egyezmény elérésére az átmeneti időszakon belül.
Jórészt ugyanerre a megállapításra jutott az Institute for Government (IfG) nevű, a kormányzati tevékenység elemzésére szakosodott független londoni gazdasági tanácsadó és kutatóműhely kedden ismertetett tanulmányában.
Az elemzés szerint nem esélytelen a szabadkereskedelmi megállapodás elérése az EU-val 2020 végéig, de ha a brit kormány mindenképpen ebben az időszakban akar ilyen egyezményre jutni az unióval, a megállapodás nagy valószínűséggel csak „szűkös kiterjedésű és sekélyes” lehet.
Az IfG szakértői szerint egy ilyen egyezmény néhány alapszintű szabályozást tartalmazna: a fizikai áruforgalomban kizárhatná a vámokat és a mennyiségi kvótákat, intézkedhetne az áruk harmonizált származásigazolási szabályozásáról, de nem terjedne ki például a szolgáltatásokra.