Poliptúlhalászás gyanújával tartóztattak fel orosz területi vizeken öt japán halászhajót - írja az MTI.
A japán halászok által kifogott polipok mennyisége nem felelt meg a hajónaplóban talált adatoknak. Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője felszólította a japán hatóságokat annak szavatolására, hogy ilyesmi a jövőben ne forduljon többé elő.
A járműveket a Japán által vitatott hovatartozású Kuril-szigetek közelében tartóztatták fel kedden, éppen azon a napon, amikor Moszkvában tárgyalt Motegi Tosimicu japán külügyminiszter, hogy újraindítsa a szigetcsoport négy déli tagjának hovatartozásáról folyó tárgyalásokat, és megvitassa a békeszerződés aláírásának lehetőségét a két ország között.
Szuga Josihide japán kormányszóvivő szerdán közölte, hogy Japán követeli Oroszországtól a halászhajók és 24 főnyi legénységük szabadon bocsátását. Szuga elfogadhatatlannak nevezte a történteket, a szigetek hovatartozására vonatkozó tokiói álláspontra hivatkozva.
Az NHK japán közszolgálati televízió híradása szerint orosz határőrhajók átvizsgálták nyolc japán halászhajó rakodóterét, közülük ötöt tartóztattak fel és kísértek az egyik vitatott hovatartozású szigetre, Kunasirra.
Hasonló incidens történt februárban is, amikor egy feltartóztatott japán rákászhajót az orosz hatóságok csak azután engedtek el, hogy a kapitánya elismerte: megsértette a halászati szabályokat Oroszország kizárólagos gazdasági övezetében, és kifizette a pénzbüntetést.
Vlagyimir Putyin és Abe Sindzó japán miniszterelnök tavaly novemberben, a G20-csoport szingapúri csúcstalálkozóján állapodott meg arról, hogy a két fél aktivizálni fogja a békeszerződésről szóló tárgyalásokat az 1956. október 19-i közös nyilatkozat alapján, amely kimondta a két állam közötti hadiállapot megszüntetését, valamint a diplomáciai és konzuli kapcsolatok helyreállítását.
A békeszerződés megkötésének akadálya a Kuril-szigetek négy déli tagjának - Kunasir, Iturup (Etoforu), Sikotan és Habomai - hovatartozása ügyében fennálló területi vita. A négy szigetet, amelyet Japán az 1855-ös kétoldalú kereskedelmi és határmegállapodás lapján a saját "északi területeinek" tekint, a második világháború végén foglalta el a Szovjetunió. Az 1956-os közös nyilatkozatban a Szovjetunió ígéretet tett két sziget visszaadására a békeszerződés megkötése után. 1960-ban azonban Moszkva, az akkor kötött japán-amerikai biztonsági egyezményre hivatkozva visszavonta ezt az ígéretét, s közölte, hogy a területek visszaszolgáltatásának feltétele az idegen csapatok kivonása a szigetországból.
Abe Sindzó 2013 áprilisában tízéves szünetet szakított meg azzal, hogy japán miniszterelnökként Moszkvába látogatott, és ő volt az, aki ismét felvetette a területi vita rendezésének ügyét. Azóta intenzívvé vált a legmagasabb szintű párbeszéd, igaz, Putyin többször is értésre adta: Oroszország hajlik ugyan a kompromisszumkötésre Japánnal, de nem hajlandó a szigeteket "eladni" vagy "elcserélni".