Ákos, Bátor
4 °C
11 °C

Trump: Irán soha nem nyert meg háborút, de nem veszített el tárgyalást

000 1NF0C5
2020.01.03. 15:50 Módosítva: 2020.01.03. 21:00

Donald Trump amerikai elnök először egy amerikai zászlót rakott ki a Twitterére, miután kiderült, hogy egy amerikai dróntámadásban likvidálták a bagdadi reptérnél Kászim Szulejmáni tábornokot, az al-Kudsz, az iráni Forradalmi Gárda különleges alakulatának parancsnokát és az ország befolyásos kémfőnökét. Egy második üzenetben órákkal később ezt írta ki:

„Irán soha nem nyert még meg háborút, de nem veszített a tárgyalóasztalnál!”

Trump a Twitteren azt is írta, hogy Szulejmáni több ezer amerikai haláláért vagy sebesüléséért felelős, ahogy sok iráni tüntető haláláért is. Szerinte Szulejmánitól országon belül is sokan féltek, és „nem olyan szomorúak miatta, ahogy a vezetőik a külvilággal láttatják majd”, és „már évekkel ezelőtt ki kellett volna iktatni.”

Szulejmánit az Irán-barát iraki milíciák ernyőszervezetének vezetője fogadta, és az autó, ami a repülőtér előtt várta, éppen elhajtott volna vele, amikor a konvojt egy drónról lebombázták. A támadást Trump utasítására hajtották végre. Szulejmáni közvetlen főnöke a legfőbb vezető, Ali Hamenei ajatollah volt, és ő volt az agya mindannak, amit Irán a Közel-Keleten csinált, legyen szó egyezségekről, háborúról, békéről, bármiről. Irán egyik legfontosabb katonai és politikai stratégája döntő szerepet játszott Irán közel-keleti politikájának alakításában, Washington pedig lényegében már tavaly tavasszal terroristának minősítette.

Mike Pompeo amerikai külügyminiszter a dróntámadás után azt mondta, azért hajtották végre, hogy elkerüljenek küszöbön álló újabb támadásokat amerikaiak ellen a Közel-Keleten. A CNN-nek azt mondta, hogy hírszerzési értesüléseik szerint Szulejmáni olyan akciókat tervezett, amikkel több tucat, vagy több száz amerikai élet került volna veszélybe. Szulejmáni likvidálásával szerinte azonban ezt sikerült elkerülni. Pompeo a BBC szerint Dominic Raab brit és Heiko Maas német külügyminisztereknek elmondta, hogy az Egyesült Államoknak most a feszültség csökkentése a célja.

Szulejmáni halála után Ali Hamenei kemény válaszlépést és könyörtelen bosszút ígért. Megfenyegette a Közel-Keleten állomásozó amerikai katonákat: „itt az ideje megtisztítani a térséget ezektől az alattomos szörnyetegektől". Az MTI szerint a pénteki nagyimát vezetve Teheránban az ajatollah hozzátette: „Közlöm az amerikaiakkal, főként Trumppal, hogy olyan bosszút állunk, amely éjszakai sötétséggé változtatja a nappalukat". 

Az iráni nemzetbiztonsági tanács pénteki ülése után további fenyegetéseket fogalmazott meg, de konkrét lépésekről nem beszélt, csak arról, hogy „meghozták a megfelelő döntéseket". Teheránban pedig sokan tüntettek, amerikai és izraeli zászlókat is elégettek. Szulejmáni és Abu Mahdi al-Muhandisz temetését szombaton délelőtt tartják majd Bagdadban, ennek mentén újabb tömegdemonstrációk várhatóak.

Mohamad Dzsavad Zaríf iráni külügyminiszter arról is beszélt, hogy nemzetközi jogi lépéseket is terveznek, Szulejmáni megölését terrorcselekménynek nevezte a Reuters szerint.

Az amerikai külügyminisztérium felszólította az amerikai állampolgárokat, hogy azonnal hagyják el Irakot. Azem Dzsihád, az iraki kőolaji minisztérium szóvivője szerint az iraki kőolajmezőkön dolgozó amerikaiak már elutaztak. A tárca szerint a termelésben és az exportban nincsenek fennakadások. A Reuters hírügynökség értesülései szerint Bászrából több tucatnyi amerikai munkást evakuáltak.

Franciaország felszólította Iránban tartózkodó állampolgárait, hogy kerüljék a nyilvános gyűléseket, a hágai kormány pedig Bagdad elhagyására kérte a hollandokat. Nagy-Britannia megerősítette a biztonságot és a készültséget közép-keleti támaszpontjain.

Egy védelmi tisztviselő azt mondta a CNN-nek, hogy az Egyesült Államok több ezer további katonát küld a Közel-Keletre a dróntámadás után. A BBC szerint akár 3500 katonáról is szó lehet. Már a bagdadi amerikai nagykövetség elleni tüntetések miatt 650 katonát Kuvaitba küldtek korábban.

Arról itt írtunk bővebben, hogy mi következhet a Szulejmáni elleni támadás után, és hogyan hathat ki a kialakult helyzet az olajárra.

Eddig is feszült volt a helyzet

Irán és az Egyesült Államok között eddig is feszült volt a viszony. 2018 májusában Trump felmondta az elődje és öt másik nagyhatalom által Iránnal aláírt atomalkut. Trump célja az, hogy új feltételekkel kényszerítsen ki megállapodást, amivel megakadályoznák Iránt az atomfegyver kifejlesztésében.

Tavaly tavasszal a két ország kölcsönösen leterroristázta egymást, az USA a meglévő szankciók mellé újabbakat vetett ki. Az USA azzal vádolta Iránt, hogy ők a felelősek olajtankerek megtámadásáért a Hormuzi-szorosban. Trump meg nem nevezett iráni fenyegetésekre is hivatkozva több ezer katonát küldött a Közel-Keletre, de a fenyegetőzések ellenére mindkét fél többször is hangsúlyozta, hogy nem akar háborút.

A Szulejmáni elleni dróntámadás azután következett, hogy több száz iraki tüntető próbálta megtámadni az USA bagdadi nagykövetségét kedden, miután amerikai légitámadásokban vasárnap meghalt 25 síita milicista Irakban. Trump teljes mértékben Iránt tette felelőssé a nagykövetség elleni támadásért. Az elnök szerint korábban „Irán megölt egy amerikai szerződéses alkalmazottat Irakban és sokakat megsebesített. Erre határozottan válaszoltunk és mindig is így fogunk tenni."

Sorra jönnek a reakciók

Az amerikai szenátusban a republikánusok vezetője, Mitch McConnell támogatásáról biztosította a dróntámadásokat, szerinte Szulejmáni rengeteg amerikai katona haláláért volt felelős. A demokraták szenátusi vezetője, Chuck Schumer viszont kifogásolta, hogy nem értesítették előre a kongresszusi vezetőket a tervezett akcióról – olyan hírek viszont jöttek korábban viszont, hogy egyes republikánus szenátorok, például Lindsey Graham napokkal korábban értesült róla –, és arról beszélt, hogy szerinte az elnöknek nincs joga kongresszusi jóváhagyás nélkül háborúba kezdeni Iránnal.

A történtekre reagáló legtöbb ország a feszültség enyhítésére szólított fel, miközben az olajár megugrott a hírekre.

ENSZ: António Guterres ENSZ-főtitkár azt mondta, hogy nagyon aggódik az amerikai dróncsapás miatt, és a maximális visszafogottságra szólított fel mindenkit. „A világ nem engedhet meg egy újabb Öbölháborút" – üzente szóvivőjén keresztül.

Izrael: Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök támogatásáról biztosította az Egyesült Államokat. Szerinte Szulejmáni sok amerikai állampolgár és ártatlan ember haláláért felelős, további támadó akciókat tervezett, és "Trump elnök mindent elismerést megérdemel, mert határozottan, erővel és gyorsan dolgozott".

Irak: Ádil Abdul Mahdi iraki ügyvezető kormányfő közleménye szerint ami történt, az Irak elleni agresszió, az ország szuverenitásának megsértése, amely háborúhoz fog vezetni Irakban, a térségben és a világban. Szerinte a támadás megsértette az iraki amerikai jelenlét feltételeit is, és emiatt egyeztetnie kell a törvényhozással, hogy megvédje Irak biztonságát és szuverenitását. A kormányfő sürgette a parlament rendkívüli ülésének összehívását is.

Muktada asz-Szadr befolyásos síita hitszónok bejelentette, hogy reaktiválja Amerika-ellenes milíciáját. Kaisz al-Hazali, az egyik iráni támogatású iraki milícia vezetője magas fokú harckészültséget rendelt el fegyvereseinek, és kijelentette, hogy az amerikai katonai jelenlét Irakban rövidesen véget ér.

Szíria: A szíriai külügyminisztérium elítélte a „gyáva amerikai agressziót", amely szerinte a közép-keleti helyzet súlyos eszkalációját idézi elő, jelentette a SANA hivatalos szíriai hírügynökség.

Oroszország: Az orosz külügyminisztérium arra figyelmeztetett, hogy az iráni tábornok megölése kockázatos akció, növeli a feszültséget a Közép-Keleten. Vlagyimir Putyin orosz elnök Emmanuel Macron francia elnökkel folytatott telefonbeszélgetése alatt azt mondta, hogy Szulejmáni megölése súlyosan rontja a helyzetet a régióban.

Kína: A 2015-ben Iránnal kötött atomalkut szintén aláíró Kína aggodalmának adott hangot. Keng Suang külügyi szóvivő nyugalomra és önmérsékletre szólította fel az érintetteket a feszültség újabb kiszélesedésének elkerülése érdekében.

Nagy-Britannia: A brit kormány óvatosságra intett a légicsapás után, hozzátéve, hogy „további konfliktus nem áll az érdekünkben". A támadás nyílt támogatásától vagy elítélésétől tartózkodva az Egyesült Államok szövetségesesének számító Nagy-Britannia külügyminisztere, Dominic Raab ugyanakkor kijelentette: „Mindig is tudtuk, milyen agresszív veszélyt jelent a Kászim Szulejmáni vezette iráni al-Kudsz-egység".

Németország: Németország szerint a közép-keleti helyzet „veszélyes eszkalációs pontra" jutott, és a konfliktust csak diplomáciai úton lehet megoldani. Ulrike Demmer kormányszóvivő a szaúdi kőolajipari létesítmények elleni támadásra utalva kijelentette, hogy az amerikai lépés „egy sor, Iránt terhelő katonai provokációra adott reagálás".

Törökország: Mély aggodalmát fejezte ki a török külügyminisztérium a Washington és Teherán közti feszültség éleződése miatt. Szerintük a hasonló lépések fokozzák az erőszakot, amelynek minden érintett fél a kárát látja. "Törökország mindig ellenezte a régió külső befolyásolását, a merényleteket és a felekezeti viszályt", egyúttal arra szólított fel, hogy mindenki "a józan ész szerint cselekedjen" és "a diplomáciát részesítsék előnyben". 

(Borítókép: Kászim Szulejmáni autója a bombázás után 2019. január 3-án. Fotó: IRAQI MILITARY / AFP)