Sára, Márió
-2 °C
1 °C
Index - In English In English Eng

Moszkva tagadja, hogy Szulejmáni Putyin barátja lett volna

2020.01.04. 18:19

Bár iráni források szerint háromszor is járt Moszkvában az amerikai dróntámadásban pénteket megölt iráni Kászim Szulejmáni, hivatalosan sem az iráni, sem az orosz fél nem erősítette meg soha, hogy az iráni Forradalmi Gárda különleges műveletekért felelős szárnyának parancsnoka találkozott volna az orosz kormány képviselőivel.

Azt pedig az orosz elnök szóvivője külön is kiemelte, hogy Vlagyimir Putyin sosem nevezte az iráni külpolitika stratégiájáért is felelős vezetőt barátjának – ellentétben a sajtóhírekkel.

Utóbbi tagadása könnyen érthető, de miért titkolná a Kreml, ha 2015 és 2017 között háromszor is találkozott Putyin és az orosz védelmi miniszter egy hivatalban lévő iráni katonapolitikussal?

Hiszen egy ilyen vizit rendben is lehetne. elvégre a sajtóhírek szerinti első találkozóra nem sokkal azután került sor, hogy Irán, az akkor még Barack Obama által vezetett Egyesült Államok, Oroszország, Németország, Franciaország és az EU aláírták az atommegállapodást, amelynek nyomán Teherán – a nemzetközi szankciók felszámolásáért cserébe – lemondott a gyaníthatóan katonai jellegű atomprogramhoz szükséges urándúsításról és hozzáférhetővé tette nukleáris objektumait a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség megfigyelői számára. (Ezt a megállapodást mondta fel egyoldalúan Donald Trump, új helyzetet teremtve a térségben. A washingtoni döntést az EU sem támogatta, de Irán és Oroszország általában a nyugatot tették felelőssé a feszültség növeléséért, kifogásolva, hogy az európai országok nem tettek érdemben semmit a szerződés életben tartására.)

A moszkvai tagadást – amennyiben volt találkozó – az teszi indokolttá, hogy Szulejmáni egyike volt azoknak az iráni személyeknek, akik az ENSZ Biztonsági Tanácsának 2007-es határozata szerint nem hagyhatják el Irán területét.

Nyílt titok volt ugyan, hogy Szulejmáni Irán befolyását egyre szervezettebben kiterjesztve bejáratos volt Libanonban, Szíriában és Irakban is, ám egy moszkvai út már azt jelentené, hogy Oroszország a saját maga által is elfogadott határozatot sértette meg.

Szulejmáninak nagy szerepet tulajdonítanak abban, hogy Moszkva 2015 szeptemberében a szíriai beavatkozás mellett döntött Bassar Aszad elnök rezsimjének megmentése érdekében – írta még abban az évben a Reuters.

A Kreml eleinte nem látta biztosítottnak, hogy Damaszkuszba visszaszorult Aszad hatalma még menthető. Állítólag Szulejmáni volt az, aki erről Putyint meggyőzte. Arról önmagában nem kellett győzködni Moszkvát, hogy Aszad jó ideig az utolsó olyan vezető lehet a térségben, akivel együttműködve Oroszország megőrizheti befolyásának egy bizonyos fokát. (A haditechnikai együttműködésen, fegyvervásárláson túl Szíria azért is lehetett kiemelt, mert ott volt Oroszország utolsó, a volt Szovjetunió területén kívüli katonai kikötője, igaz, visszafogott infrastruktúrával.)

Moszkva azonban  nem ismerte el , hogy a szíriai beavatkozásról szóló orosz döntés Iránnal tárgyalva született volna be.

Szulejmáni az akkori hírek szerint 2015 decemberében is járt Moszkvában. Előtte Putyin novemberben tett látogatást Teheránban, ahol Hamenei ajatollah fogadta. Ekkor valósznűleg szintén találkozott Szulejmánival, akit a hírek szerint ekkor nevezett barátjának. Ennek azonban hivatalos nyoma nincsen.

A Szulejmáni elleni amerikai dróntámadást a Kreml a nemzetközi jog súlyos megsértéseként értékelte. Szombaton Szergej Lavrov orosz külügyminiszter tárgyalt telefonon iráni kollégájával, részvétét fejezve ki a történtek miatt.