Zoltán
-4 °C
9 °C

Rendkívüli tanácsülést hívott össze a NATO a közel-keleti helyzet miatt

2020.01.06. 10:16 Módosítva: 2020.01.06. 13:22

A NATO legfőbb politikai döntéshozó testülete, az Észak-atlanti Tanács rendkívüli, nagyköveti szintű ülést hívott össze hétfőre, a közel-keleti feszültség növekedése miatt, közölte a katonai szövetség egyik szóvivője hétfőn. Jens Stoltenberg NATO-főtitkár azután döntött a tanács rendkívüli ülésének összehívásáról, miután megbeszélést folytatott a 29 szövetséges tagállam képviselőivel, írja az MTI.

A NATO szombaton arról döntött, hogy felfüggeszti iraki kiképző műveleteit, és felfüggesztette akcióit az Iszlám Állam nevű terrorszervezet ellen küzdő, amerikai vezetésű nemzetközi szövetség is. Azután határoztak így, hogy pénteken az amerikai légierő célzott csapással megölte Kászim Szulejmánit, az iráni Forradalmi Gárda elit egysége, a Kudsz hadosztály parancsnokát és Abu Mahdi al-Muhandiszt, a Népi Mozgósítási Erők nevű, iráni támogatást élvező milicistákat tömörítő ernyőszervezet vezetőjét. 

Robert Baer egykori CIA-tiszt szerint teljesen biztosnak tűnik, hogy Irán visszavág majd ikonikus tábornokának haláláért, azonban a konkrét válaszlépés jellegéről, időpontjáról és mértékéről is csak találgatni lehet.

Peking önmérsékletre szólította fel az Egyesült Államokat és Iránt 

Peking aggodalmát fejezte ki az Egyesült Államok és Irán között éleződő feszültség miatt, fogalmazott Keng Suang kínai külügyi szóvivő hétfői sajtótájékoztatóján a kínai fővárosban. Az érintett feleket önmérsékletre szólította fel a béke és a stabilitás megőrzése érdekében. A szóvivő egyúttal felszólította az Egyesült Államokat, hogy ne éljen vissza erejével, hangsúlyozva: Washington az elmúlt napokban véghez vitt kockázatos katonai műveleteivel szembe ment a nemzetközi kapcsolatok alapvető normáival. Hozzátette: a hatalmi politika nem népszerű és nem is fenntartható.

Az MTI híre szerint Keng kritikát fogalmazott meg azzal kapcsolatban, hogy az Egyesült Államok szankciókkal fenyegette meg Irakot, miután az iraki parlament felszólította az amerikai és egyéb külföldi csapatokat, hogy hagyják el az ország területét. „Kína mindig is ellenezte a szankciók meggondolatlan alkalmazását és a velük való fenyegetőzést”.

Kína az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagja, és tagja annak az iráni atomalkunak, melyből az Egyesült Államok tavaly májusban kilépett.

Irán, Kína és Oroszország december végén közös tengeri hadgyakorlatot tartott az Indiai-óceán északi részén, Mohammad Dzsavád Zaríf iráni külügyminiszter pedig a múlt hét elején Pekingbe látogatott, ahol Vang Ji kínai külügyminiszterrel egyeztetett. Vang Ji akkor úgy fogalmazott: a két ország kiáll nemzeti érdekei, továbbá a multilateralizmus és a nemzetközi kapcsolatokat meghatározó alapelvek mellett.

A NAÜ folytatja Irán nukleáris létesítményeinek ellenőrzését

Tovább folytatják az iráni nukleáris létesítmények ellenőrzését a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) szakértői, és jelentést tesznek minden számottevő fejleményről - közölte a bécsi székhelyű szervezetre hivatkozva az MTI.

"A NAÜ ellenőrei folytatni fogják a helyzet monitorozását az országban. Az ügynökség időben tájékoztatni fogja tagállamait mindenfajta fejleményről" - írták a közleményben.

A teheráni kormány vasárnap bejelentette, hogy nem teljesíti a továbbiakban a 2015-ben kötött nukleáris megállapodás szerinti kötelezettségeit, és ismét belekezd az urán dúsításába, ami előfeltétele annak, hogy az ország atomfegyverre tegyen szert. A Washington részéről még Barack Obama által aláírt megállapodást 2018 májusában mondta fel Donald Trump. Az iráni kormány ezután fokozatosan oldotta fel az egyes korlátozásokat, majd most vasárnap bejelentette be, semmisnek tekinti azt, de fenntartja együttműködését a Nemzetközi Atomenergia-ügynökséggel. 

Ez történt az elmúlt napokban

  • Szulejmáni pénteki meggyilkolása után az iráni vezetés különböző szintjein fenyegettek bosszúval. A legfőbb vezető, Ali Hamenei katonai főtanácsadója azt mondta, katonai válaszlépésre készülnek katonai létesítmények ellen, a fegyveres erők szóvivője pedig azt mondta, ők választják meg „az időpontot és a helyszínt az ellenlépésekhez." Szulejmáni utódja is azzal fenyegetett, bosszút áll.
  • Százezrek búcsúztatták Iránban Szulejmánit. A tömegben és az iráni parlamentben is azt skandálták: „Halál Amerikára!". Irán diplomáciai vonalon az USA-val szembeni közös fellépésre szólította fel Recep Tayyip Erdoğan török elnököt.
  • Donald Trump szombaton csapássorozattal fenyegette meg Iránt, ha Szulejmáni meggyilkolásáért bosszúból támadásokat indítana amerikaiak vagy amerikai érdekeltségek ellen. Az amerikai elnök az 1979-es amerikai-iráni válságot idézte fel, amikor Teherán 52 amerikai túszt ejtett; Washington most erre utalva ennyi iráni célpontot bombázna.
  • A Szulejmáni meggyilkolása után még inkább kiéleződő amerikai-iráni konfliktus lehetséges következményeit, köztük a világ olajszállítmányai szempontjából kulcsfontosságú Hormuzi-szoros esetleges lezárását ebben a cikkben szedtük össze.
  • Rakéták csapódtak egy iraki amerikai katonai bázisba, ott senki sem sérült meg. Az iráni eseményektől feltehetően függetlenül, de Kenyában az as-Sabáb dzsihadista szervezet támadott meg egy amerikai bázist, egy katonát és két szerződéses alkalmazottat megöltek, mielőtt visszaverték őket.
  • Mike Pompeo amerikai külügyminiszter és a Fehér Ház pénteken azzal indokolta Szulejmáni likvidálását, hogy a tábornok olyan küszöbön álló támadásokat szervezett éppen, amik amerikaiak életét veszélyeztették volna. A dróncsapással azonban Pompeo szerint ezeket sikerült elkerülni. A demokraták szerint azonban vannak kérdések a támadás időzítésével, végrehajtásának módjával és igazolásával kapcsolatban is.
  • Az iraki parlament megszavazta, hogy a területükön elkövetett támadás miatt vonják ki a külföldi erőket az országból. A határozat nem kötelező érvényű, de lehetőséget ad az iraki kormány kezébe. Irakban 5000 amerikai katona, rajtuk kívül pedig sok külföldi, köztük több száz magyar is szolgálatot teljesít. Donald Trump több milliárd dolláros számlával fenyeget, ha Irak kirakná az amerikaiakat.