Herman
1 °C
21 °C
Index - In English In English Eng

Irak a Szulejmániék ellen véghez vitt amerikai légicsapás elítélését kéri az ENSZ-től

2020.01.07. 05:42 Módosítva: 2020.01.07. 11:04

Az ENSZ Biztonsági Tanácsa ítélje el a Kászim Szulejmáni iráni tábornok és iraki megbízottja, Abu Mahdi al-Muhandisz ellen Bagdadban elkövetett amerikai légicsapást, követelte Irak hétfőn a világszervezethez intézett levelében, amelyet az MTI idéz. A levél megfogalmazása szerint annak érdekében szükséges az ENSZ e lépése, hogy

ne uralja el a nemzetközi kapcsolatokat "a dzsungel törvénye".

Az amerikai művelet egy:

Irak népe és kormánya ellen elkövetett agresszió, az amerikai erők iraki jelenlétéhez kötött feltételek kirívó megsértése, és veszélyes eszkaláció, amely pusztító háborúhoz vezethet Irakban, a térségben és a világban

– fogalmaz a francia hírügynökséghez is eljuttatott levelében Irak ENSZ-nagykövete, Mohammed Hussein Bahr Aluloom. Egyben felszólítja a világszervezetet, hogy kötelezettségeinek eleget téve lépjen közbe, egyebek mellett a tettesek felelősségre vonása érdekében. Levelében az iraki nagykövet ugyanakkor nem kezdeményezte a Biztonsági Tanács rendkívüli ülésének összehívását. Korábban az iraki külügyminisztérium is panaszt tett már az ENSZ BT-nél.

António Guterres ENSZ-főtitkár hétfőn New Yorkban újságíróknak nyilatkozva arra figyelmeztetett, hogy a globális politikai feszültség az évszázad eddigi "legmagasabb szintjére hágott", jelenleg is fokozódik, és egyre több országot késztet olyan, megjósolhatatlan döntésekre, amelyek beláthatatlan következményekkel és a téves helyzetértékelés súlyos kockázatával járnak. A világszervezet vezető diplomatája azt mondta, hogy üzenete egyszerű:

Vessenek véget a feszültség növelésének. Gyakoroljanak maximális önmérsékletet. Kezdjenek újra párbeszédet. Újítsák meg a nemzetközi együttműködést és kerüljék el egy új háború kitörését.

Guterres nem nevezett nevén egyetlen országot sem, de nyilatkozata nyilvánvalóan egybeesik az Egyesült Államok és Irán közötti feszültségek kiéleződésével, miután egy amerikai dróntámadásban pénteken Bagdadban megölték Kászim Szulejmáni iráni tábornokot, az iráni Forradalmi Gárda al-Kudsz nevű különleges egységének vezetőjét és Abu Mahdi al-Muhandiszt, az iráni támogatású iraki milíciák ernyőszervezetének, a Népi Mozgósítási Erőknek a vezetőjét.

Egy amerikai illetékes friss hétfői közlése szerint az Egyesült Államok megtagadta a beutazási vízumot Mohamed Dzsavád Zaríf iráni külügyminisztertől, aki az amerikai dróncsapás ügyével összefüggésben részt akart venni New Yorkban az ENSZ Biztonsági Tanácsának csütörtökre tervezett ülésén.

Ez történt az elmúlt napokban

  • Szulejmáni pénteki meggyilkolása után az iráni vezetés különböző szintjein fenyegettek bosszúval. A legfőbb vezető, Ali Hamenei katonai főtanácsadója azt mondta, katonai válaszlépésre készülnek katonai létesítmények ellen, a fegyveres erők szóvivője pedig azt mondta, ők választják meg „az időpontot és a helyszínt az ellenlépésekhez." Szulejmáni utódja is azzal fenyegetett, bosszút áll.
  • Százezrek búcsúztatták Iránban Szulejmánit. A tömegben és az iráni parlamentben is azt skandálták: „Halál Amerikára!".
  • Irán diplomáciai vonalon az USA-val szembeni közös fellépésre szólította fel Recep Tayyip Erdoğan török elnököt. Irak a Szulejmániék elleni légicsapás elítélését kéri az ENSZ-től.
  • Donald Trump szombaton csapássorozattal fenyegette meg Iránt, ha Szulejmáni meggyilkolásáért bosszúból támadásokat indítana amerikaiak vagy amerikai érdekeltségek ellen. Az amerikai elnök az 1979-es amerikai-iráni válságot idézte fel, amikor Teherán 52 amerikai túszt ejtett; Washington most erre utalva ennyi iráni célpontot bombázna.
  • A Szulejmáni meggyilkolása után még inkább kiéleződő amerikai-iráni konfliktus lehetséges következményeit, köztük a világ olajszállítmányai szempontjából kulcsfontosságú Hormuzi-szoros esetleges lezárását ebben a cikkben szedtük össze.
  • Rakéták csapódtak egy iraki amerikai katonai bázisba, ott senki sem sérült meg. Az iráni eseményektől feltehetően függetlenül, de Kenyában az as-Sabáb dzsihadista szervezet támadott meg egy amerikai bázist, egy katonát és két szerződéses alkalmazottat megöltek, mielőtt visszaverték őket.
  • Mike Pompeo amerikai külügyminiszter és a Fehér Ház pénteken azzal indokolta Szulejmáni likvidálását, hogy a tábornok olyan küszöbön álló támadásokat szervezett éppen, amik amerikaiak életét veszélyeztették volna. A dróncsapással azonban Pompeo szerint ezeket sikerült elkerülni. A demokraták szerint azonban vannak kérdések a támadás időzítésével, végrehajtásának módjával és igazolásával kapcsolatban is.
  • Az iraki parlament megszavazta, hogy a területükön elkövetett támadás miatt vonják ki a külföldi erőket az országból. A határozat nem kötelező érvényű, de lehetőséget ad az iraki kormány kezébe. Irakban 5000 amerikai katona, rajtuk kívül pedig sok külföldi, köztük több száz magyar is szolgálatot teljesít. Donald Trump több milliárd dolláros számlával fenyeget, ha Irak kirakná az amerikaiakat.
  • Előkerült egy, az amerikai védelmi minisztériumnak címzett levél, amiben arról írtak, az amerikaiak vezette koalíció kivonul Irakból. Ezt azonban az amerikai védelmi miniszter cáfolta.