Angelika
-1 °C
3 °C
Index - In English In English Eng

Gyűlnek a bizonyítékok az utasszállító lelövésére, Irán tagad

GettyImages-1192541286
2020.01.10. 14:57

Egyre erősebb a gyanú, hogy nem műszaki hiba okozta Teherán felett az ukrán utasszállító tragédiáját szerda hajnalban. Gyűlnek a felvételek és híradások, amelyek azt igazolják, hogy tévedésből az iráni légvédelem semmisíthette meg a repülőt, fedélzetén 176 emberrel.

Irán hazugságnak tartja a vádaskodást, szerinte ez is része az ellene folytatott pszichológiai hadviselésnek, miután az Egyesült Államok január 3-án dróntámadásban likvidálta az iráni Forradalmi Gárda különleges egységének vezetőjét, Kászim Szulejmánit, ami után Teherán súlyos válaszcsapást ígért.

Szerda hajnalban ki is lőtt két tucat rakétát két iraki amerikai katonai bázisra – az Erbílben lévő bázison magyar kontingens is szolgál –, de senki nem sérült meg. A támadás épp azokban az órákban történt, amikor az ukrán gépnek el kellett volna hagynia Teheránt, hogy fedélzetén csaknem hetven iráni származású kanadai és nagyjából ugyanannyi iráni állampolgár – néhány svéddel, némettel, brittel, afgánnal és 11 ukránnal – Kijevbe repüljön, ahonnan a többség Torontóba ment volna tovább. Kézenfekvő, hogy az iráni légvédelem fokozott készültségben volt.

Épp a kanadai vonal az, amely révén valószínűsíthető, hogy tényleg nem egyszerű műszaki hiba okozta a csaknem vadonatúj, 2018-ban legyártott Boeing-737-800-as tragédiáját. 

Minden irányba logikus lehetne a hazugság is

Sejthető volt, hogy a tragédia feltárása a feszült politikai légkör áldozata lesz: ha tényleg lelőtte, Iránnak érdeke tagadni, ha baleset volt, az Egyesült Államoknak érdeke Iránra kenni. A helyzetet bonyolítja még az Iránt támogató Oroszország és Ukrajna feszült viszonya,

így a nagypolitika sokszorosan belejátszik az ügybe, amely remek táptalaja az összeesküvés-elméleteknek oda-vissza.

Az ukrán elnök pénteken telefonon beszélt az amerikai külügyminiszterrel. Volodimir Zelenszkij szerint Mike Pompeo értékes információkkal szolgált a repülőgép tragédiájának feltárásához, de konkrétumokat nem árult el.

Oroszország pedig sietett leszögezni, hogy az Irán felelősségét firtató nyilatkozatok alaptalanok. Az orosz külügyminiszter helyettese szerint „elfogadhatatlan politikai előnyt kovácsolni az emberi tragédiából” – idézte Szergej Rjabkovot a CNN.

Csakhogy ott van az áldozatok nagy száma miatt érintett Kanada, amelynek kormányfője már konkrétan kimondta, hogy a tragédiát iráni rakéta okozhatta. „Értesüléseink vannak több forrásból, a szövetségesektől és saját hírszerzőinktől, amelyek arra engednek következtetni, hogy a repülőgépet iráni rakéta semmisítette meg” – mondta Justin Trudeau. Ez jóval konkrétabb annál, mint amit az ukrán elnök mondott pénteken: Volodimir Zelenszkij szerint nem lehet kizárni ezt a gyanút sem, meg kell várni a vizsgálatok végét. 

Trudeau nyilatkozata azért is fontos, mert Irán és Kanada kapcsolata korántsem olyan rossz, mint Iráné és az Egyesült Államoké. A 35 milliós országban 200 ezer felett van az iráni közösség létszáma, ebből százezren egy tömbben, az agglomerációval 6,5 milliós Nagy-Toronto területén élnek. 

A kanadai kormányfő szavai így jóval többet nyomnak a latban, mint a névtelen forrásokra hivatkozó információk, bár azok sokasága, a begyűjtött felvételekkel együtt szintén erősíti a gyanút, hogy a teheráni légvédelem követhetett el végzetes hibát. 

Ennek a végére lehet járni

Az ügy kivizsgálása persze nem áll meg az oda-vissza nyilatkozatoknál, valószínűtlen, hogy a megmaradt roncsok vizsgálatából, a feketedobozok objektív elemzéséből ne derülhetne ki az igazság. Ha pedig erre Irán nem adna módot, az önmagában volna egyértelmű bizonyíték. És Kanada, valamint az áldozatok miatt bevonandó több európai ország nem vádolható azzal, hogy épp olyan elfogult lenne Iránnal, mint Donald Trump.

Irán – ellentétben az első nyilatkozataival –  már jelezte, hogy felkérték az amerikai Boeing-gyár, továbbá Franciaország szakértőit (a repülő meghajtóját gyártották ott) és Kanada szakértőit, hogy az ukrán tisztviselők mellett vegyenek részt az ukrán utasszállító repülőgép szerencsétlenségének vizsgálatában – írta az MTI az iráni média pénteki híradásai nyomán. Ali Rabiei, az iráni kormány szóvivője a vizsgálatban való részvételre szólított fel minden olyan országot, amelynek állampolgárai az áldozatok között vannak.

Igaz, ezt Teherán máris árnyalta, közölve, hogy a vizsgálat egy-két évig is eltarthat, a feketedobozok vizsgálata önmagában egy-két hónapot vehet igénybe, és ezt Irán önállóan kívánja elvégezni. A feketedobozokból az adatok kinyerésére csak szükség esetén vonna be másokat.

„Amit bizonyossággal mondhatok, az az, hogy a gépet nem rakéta lőtte le. A tűz okát kell feltárnunk” – közölte az iráni légügyi hatóság vezetője, ami a rakétatára utaló adatok fényében kétségessé teszi, hogy Irán elfogulatlan vizsgálatot tart, amennyiben nem ad módot minden érintett fél érdemi bevonására.ű

Nem segít az sem, hogy a roncsokat lényegében már másnap teljesen eltakarították – jelentette a helyszínről a CBS munkatársa.

Más beszámolók szerint is buldózerrel szállítják el sietve a roncsokat, érdemi vizsgálat nélkül.  

Pénteken a brit külügyminiszter átfogó és átlátható vizsgálatot követelt. Dominic Raab egyúttal arra kérte a briteket, hogy a térségbeli feszültség miatt lehetőleg tartózkodjanak az iráni utazásoktól – írta a CNN.

Az utasok poggyászai a becsapódás helyszínén
Az utasok poggyászai a becsapódás helyszínén
Fotó: Nazanin Tabatabaee / Wana News Agency / Reuters

Szétesett vagy még megfordult?

Az ukrán légitársaság (MAU) már az első nap kétségeit fogalmazta meg a tragédiát pilótahibával vagy műszaki gondokkal magyarázó beszámolókkal kapcsolatban. Szerintük a gép szinte új volt, a pilóták tapasztaltak és kipihentek. A repülő gond nélkül emelkedett 2400 méterig – úgy 23 kilométerre jutott a repülőtértől, tehát a felszállás legkockázatosabb részén már túl volt –, aztán egyszerűen eltűnt a radarokról.

Az iráni fél szerint valójában nem így történt, a gép még megfordult, miután a hajtómű kigyulladt, ami műszaki hibára utal. Csakhogy nem tudni vészjelzésről – amelyre ezek szerint lett volna ideje a pilótának. A válasz azonban ott van a feketedobozokban, kulcskérdés lenne annak minden fél számára megnyugtatóan objektív vizsgálata.

Az iráni hatóságok szerint a gép 60-70 másodpercig lángolt a becsapódás előtt, ha rakéta érte volna el, akkor sokkal nagyobb területen szóródtak volna szét a roncsok – idézte az ukrán Unian az iráni polgári repülési hatóság vezetőjét, Ali Abadzadét. Csakhogy a gép nagyon is apró darabokra esett, a roncsok két hektáron szóródtak szét, ami a viszonylag kis magasságban kilőtt gép esetében nem lenne irreálisan kis terület – hívta fel a figyelmet a BBC-nek nyilatkozó szakértő. 

Mi derül ki a videóból?

A repülőgép a tervezettnél egy órával később, hajnali öt helyett hat óra után szállt fel. A késés okáról egyelőre nem tudni, sem arról, hogy műszaki oka lett volna, sem arról, hogy az ezekben az órákban végrehajtott iráni rakétatámadás miatt vesztegelt volna. 

Viszont a késés azt jelenti, hogy a gép nem a menetrend szerinti időben volt Teherán légterében nem sokkal az iráni rakétatámadás után, ami növelheti az esélyét annak, hogy a teheráni légvédelem rosszul azonosította be a gépet.

A New York Timeshoz csütörtökön eljutott felvételt, amely a gép feltételezett lelövésének pillanatát mutatja, a Bellingcat oknyomozó oldal kielemezte.

Beazonosították a helyszínt és az megfelel annak az iránynak, amelybe a repülőgép tartott. A felvételen látható villanásból és a 10 másodperccel később hallható robbanás hangjából – tudva, hogy a gép 2400 méteres magasságon volt, kiszámítható, hogy a felvétel készítője körülbelül 3,6 kilométerre volt a repülőgéptől. A New York Times kapcsolatba lépett a felvétel készítőjével, aki elmondta, hogy azért kezdte el pásztázni az eget, mert lövéseket hallott.

Irán magát pusztítja a Szulejmáni-ügy óta

Amilyen hangosan reagált a nemzetközi jog szempontjából valóban vitatható amerikai dróntámadásban megölt Kászim Szulejmáni halálára Irán, olyan gyorsan zárná most le az ügyet, megelégedve a két, külföldi katonai áldozatok nélküli rakétatámadással. 

Az gyanítható volt, hogy a konfliktusból nem lesz háború, de az iráni akció a legoptimistább forgatókönyveknél is enyhébb volt, legalábbis egyelőre. Közben viszont Kászim Szulejmáni temetésén több tucat iránit tapostak halálra, és úgy tűnik, a likvidált kémfőnök miatti konfliktus számlájára lesz írható az ukrán repülőgép elhibázott megsemmisítése is, amely szintén főként iráni életeket követelt.

(Borítókép:  Mahmoud Hosseini / Picture Alliance /  Getty Images )