Kurz: Nyilvánvaló, hogy feszültség van az EU nyugati és keleti tagállamai között
A négy visegrádi országnak és Ausztriának sok a közös érdeke, és együtt többet tudnak elérni, mint külön-külön - jelentette ki Andrej Babiš cseh miniszterelnök a V4-országok kormányfői és az osztrák kancellár találkozóján csütörtökön Prágában.
Babiš szerint a tanácskozáson a kormányfők egyebek között megvitatták, hogyan képzelik el az új Európai Bizottság működését és az Európai Unió klíma- és energiapolitikáját, a kitűzött célok elérhetőségét, valamint a migrációs problémák megoldásának lehetőségeit.
Sebastian Kurz osztrák kancellár szerint nyilvánvaló, hogy bizonyos feszültség alakult ki az EU keleti és nyugati tagállamai között, és Ausztria harcolni akar ez ellen. "Olyan Európában szeretnénk élni, amely sokszínű, de ugyanakkor a fő célok tekintetében egységes" - mondta Kurz, aki a tanácskozás után arról is beszélt, hogy Ausztria nem szeretné, ha az atomenergia fejlesztését az Európai Unió pénzalapjaiból finanszíroznák.
A négy visegrádi ország közül Csehország, Szlovákia és Magyarország szeretné megerősíteni az atomenergia szerepét az energetikai iparában. Velük ellentétben Ausztria azon igyekszik, hogy Európában teljesen kiiktassák az atomerőműveket az energiaiparból.
Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő nagyon fontosnak minősítette a gazdasági kérdéseket, az Európai Unió versenyképességének a növelését és az illegális migráció megfékezését.
A cseh miniszterelnök szerint a migrációs problémát "rendszerszinten kell megoldani", és a tagállamoknak egyedül kell eldönteniük, "kit fogadunk be, és kit nem". Hasonlóan fogalmazott Peter Pellegrini szlovák kormányfő is. "A migráció kérdésében a visegrádi országok közös állásponton vannak" - mondta.
Babiš szót emelt az Európai Unió aktívabb külpolitikája, a szervezet bővítése mellett, és a nyugat-balkáni országok mihamarabbi európai integrációja érdekében. "Szükséges, hogy az Európai Uniónak megfelelő stratégiája legyen a bővítésre" - jegyezte meg.
A politikusok a tanácskozás előtt virágcsokrokat helyeztek el a Nemzeti Múzeum előtti Jan Palach-emlékhelyen. Jan Palach egyetemistaként 51 éve, 1969. január 16-án a múzeum előtt felgyújtotta magát, hogy Csehszlovákia szovjet megszállása elleni tiltakozásra ösztönözze az ország lakosságát. A húszéves egyetemista három nap múlva belehalt sérüléseibe, és temetésén több százezer ember vett részt. A rendszerváltás előtti években tilos volt nyilvánosan megemlékezni az egyetemista haláláról, tettének indítékairól.