Magdolna, Léna
9 °C
20 °C
Index - In English In English Eng

A lengyel parlament megszavazta a bírói függetlenséget leépítő reformot

GettyImages-1193110066
2020.01.23. 20:03

Másodszor is megszavazta a lengyel parlament alsóháza a bírák véleménynyilvánítási és gyülekezési jogait korlátozó jogszabályt csütörtökön. Az európai normáknak ellentmondó törvényt csak Andrzej Duda elnöknek kell aláírnia, aki ezt állítása szerint meg is fogja tenni.

A csak „szájkosártörvényként” emlegetett tervezetet a szűk ellenzéki többségű felsőház múlt pénteken visszaküldte a szejmnek, miután az Európa Tanács független alkotmányjogászokból álló testülete, a Velencei Bizottság megállapította:

aláássa a lengyel igazságszolgáltatás függetlenségét.

A Jog és Igazságosság Párt (PiS) képviselői által dominált szejmet hidegen hagyta az európai jogászszakma egyöntetű tiltakozása a lengyel jogállamiság leépítése ellen, pedig ilyen határozott és egységes módon eddig a 2017 óta tartó lengyel igazságügyi reform egyetlen eleme ellen sem tiltakoztak. A felháborodás fő oka, hogy a törvény pénzbeli bírságokkal és végső esetben elbocsátással büntetné azokat a bírókat, akik megkérdőjelezik az igazságügyi reformot, és megkérdőjelezi az uniós jog elsőbbségét a lengyel joggal szemben.

A szejm döntésével majdnem egy időben hirdette ki a kormány reformjainak még ellenálló lengyel legfelsőbb bíróság az ítéletét, miszerint nem függetlenek azok a bírák, akik az újonnan létrehozott Országos Bírói Tanács nevezett ki. A testület tagjait a korábbi gyakorlattól eltérően nem maguk a bírák, hanem a parlament választja meg, így sérül az államhatalmi ágak szétválasztásának elve, mivel a törvényhozó hatalom befolyást szerez az igazságszolgáltatás felett. A lengyel igazságügyi minisztérium szinte azonnal törvényellenesnek nevezte az ítéletet.

Eközben a varsói ügyészség fegyelmi tanácsa csütörtökön meg is indította az első fegyelmi eljárást Katarzyny Gembalczyk ügyész ellen, mivel a jogász a talárjában vett részt a „szájkosártörvény” elleni demonstráción január 11-én. Az „ezer talár menete” névre keresztelt tüntetésnek éppen az volt a célja, hogy a bírák és ügyészek uniformisukban menetelve hívják fel a figyelmet a függetlenségüket veszélyeztető törvényre. Az eseményre egyébként 22 európai országból érkeztek bírák, hogy kifejezzék a szolidaritásukat lengyel kollégáikkal.

A Velencei Bizottság múlt héten nyilvánosságra hozott sürgősségi véleménye megállapítja, hogy ma másodjára is megszavazott törvény

  • korlátozza a bírák szólás- és gyülekezési szabadságát;
  • megakadályozza őket abban, hogy megvizsgálják, más bíróságok az európai jog értelmében függetlenül és pártatlanul működhetnek-e;
  • lehetetlen helyzetbe hozza a bírákat azzal, hogy fegyelmi eljárást helyez kilátásba, ha az európai uniós jog, az Emberi Jogok Európai Egyezménye vagy más nemzetközi szerződés alapján folytatják le az ügyeket;
  • csökkenti a bírák lehetőségeit arra, hogy a saját adminisztrációjukban részt vegyenek, mivel az igazságügyi miniszter nevezi ki a bírói tanácsok tagjait ahelyett, hogy a bírák maguk választanák meg a tisztségviselőiket;
  • megerősíti a 2017-es véleményüket, miszerint az igazságügyi reform csorbítja a bírói függetlenséget.

A törvénytervezettel kapcsolatban pedig az elmúlt hónapban  a lengyel legfelsőbb bíróság, a lengyel ombudsman, európai bírói szervezetek és az Európai Unió Bíróságának elnöke is arra figyelmeztetett, hogy 

a jogállamiság alapját képező elv, az államhatalmi ágak szétválasztásának végét jelenti, és HOSSZABB TÁVON ODA VEZETHET, HOGY LENGYELORSZÁGNAK EL KELL HAGYNIA AZ EURÓPAI UNIÓT.

A lengyel jogállamiság védelmében egyébként folyik a hetes cikk szerinti eljárás, és az Európai Bizottság a múlt héten átmeneti intézkedések bevezetését kérte az Európai Unió Bíróságától, mert úgy vélik, a lengyel legfelsőbb bíróság fegyelmi tanácsa helyrehozhatatlan károkat okoz a lengyel igazságszolgáltatás számára.

(Borítókép: Tüntetés Varsóban a lengyel bírói függetlenség mellett 2020. január 11-én. Fotó: Stringer / Anadolu Agency / Getty Images)