Gerzson
-3 °C
9 °C
Index - In English In English Eng

Ultranacionalista vezetésű koalíciós párt alakul Koszovóban

2020.02.02. 12:13

Négy hónappal a választások után hétfőn megalakulhat az új koszovói kormány – írja az MTI. Ez azért lehetséges, mert vasárnap koalícióra lépett a tavaly októberi választásokon legtöbb szavazatot szerzett két párt.

Az ultranacionalista Önrendelkezés (Vetevendosje) és a jobbközép Koszovói Demokrata Szövetség (LDK) elnöke vasárnap rendkívüli sajtótájékoztatón jelentette be, hogy sikerült megállapodásra jutnia, és aláírta a koalíciós szerződést. Albin Kurti, a Vetevendosje elnöke bejelentette, hogy ő lesz az ország új miniszterelnöke, és az LDK elnökével, Isa Mustafával sikerült a tárcák elosztásában is megegyeznie.

A megállapodás értelmében a koszovói kormánynak 15 minisztériuma lesz, ebből hatot az Önrendelkezés, hatot az LDK, hármat pedig a kisebbségek kapnak. Egyelőre nem közölték, hogy lesznek-e tárca nélküli miniszterek, illetve azt sem lehet tudni, hogy hány kormányfő-helyettest választ maga mellé Albin Kurti. A koszovói sajtó információi szerint a megállapodás arra is kiterjed, hogy a képviselőház december 26-án megválasztott házelnökének, Glauk Konjufcának le kell mondania, hogy helyét egy LDK-s képviselő vehesse át, aki a várakozások szerint Vjosa Osmani lesz.

A 120 fős törvényhozásban az Önrendelkezésnek 29, az LDK-nak pedig 28 mandátuma van. A kisebbségi pártok támogatásával a két párnak sikerülhet megszerezni a kellő többséget.

A Vetevendosje és az LDK már az előzetes eredmények ismertetése után megkezdte a koalíciós, korábban mégsem sikerült megegyezniük. A híradások szerint nem is a tárcák elosztása okozta a legnagyobb vitát a két fél között, hanem az, hogy ki legyen az ország következő köztársasági elnöke, miután Hashim Thaci államfő mandátuma 2021-ben lejár. Isa Mustafa azt szerette volna, ha az új államfő az LDK-ból kerülne ki, míg Albin Kurti nem volt hajlandó elkötelezni magát a leendő köztársasági elnök személye mellett, és korábban azt mondta, jobban szeretné, ha az új államfő párton kívüli személy lenne. Egyelőre nem tudni, hogy sikerült-e erről megállapodniuk.

Az új kormány legfontosabb feladata a Szerbiával folytatott párbeszéd újrakezdése lesz, a megbeszélések ugyanis 2018 novemberében megszakadtak, amikor az akkori koszovói vezetés százszázalékos vámot vetett ki a Szerbiából érkező árukra.

Koszovó 2008-ban kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, Belgrád azonban azóta sem hajlandó ezt elismerni, és továbbra is déli tartományának tekinti a többségében albánok lakta területet. A helyzet megoldása mindkét ország európai integrációjának a kulcsa.