Gedeon, Johanna
2 °C
17 °C
Index - In English In English Eng

Erdoğan: Nem vonulunk vissza Szíriában

2020.02.21. 20:12

Recep Tayyip Erdoğan a Vlagyimir Putyinnal folytatott péntek esti telefonbeszélgetése során az idlíbi területek ellen nyomuló damaszkuszi kormányerők feltartóztatásának szükségességét hangsúlyozta - közölte a török elnöki hivatal.

Az MTI szerint Erdoğan arról beszélt, hogy Idlíb tartomány számára a megoldást a 2018-ban Szocsiban aláírt török-orosz memorandum teljeskörű végrehajtása jelenti. 

A török államfő a humanitárius krízis megfékezésének jelentőségét is nyomatékosította putyinnak.

A Hürriyet Daily cikke szerint Erdoğan azt is elmondta az újságíróknak, hogy Németország és Franciaország négyoldalú találkozót kezdeményezett Törökország és Oroszország bevonásával, de Vlagyimir Putyin orosz elnök még nem válaszolt a felkérésre.

A telefonbeszélgetés során megvitattuk az idlíbi helyzetet. A harcok egyelőre folytatódnak. 

- mondta a török elnök, aki hangsúlyozta: 

Törökország nem vonja ki erőit Idlíbbõl.

Azt is elmondta, hogy a török erők 150 Aszadhoz hű katonát „semlegesítettek" a tartományban. Emellett arról is beszélt, hogy Törökország továbbra is elszállásolja a Szíriából érkező menekülteket török-szír határon húzódó 30-35 kilométer széles biztonsági zónában. Az ENSZ becslései szerint december eleje óta több mint 900 ezer ember kényszerült lakóhelye elhagyására a harcok dúlta Idlíb térségében.

Erdogan a közelmúltban arra szólította fel a Bassár el-Aszad szíriai elnökhöz hű csapatokat, hogy még februárban vonuljanak vissza a 2018-as demarkációs vonal mögé, amely a szocsi megállapodásban szerepel, különben országa katonai művelet keretében szorítja vissza őket. A török államfő most szerdán viszont már azzal fenyegetett, hogy „küszöbön áll" a beavatkozás.

Az elmúlt két hétben török és orosz illetékesek számos tárgyalást folytattak az idlíbi helyzet csillapításának érdekében, de a török vezetés az egyezkedések eredményével nem volt elégedett.

Ankara azért ellenzi Damaszkusz idlíbi offenzíváját, mert attól tart, hogy újabb menekülthullám indul meg Törökország felé. A szíriai tartomány mintegy 130 kilométer hosszan közvetlenül határos a dél-törökországi Hatay tartománnyal.

Az OCHA szerint az év eleje óta több mint 300 ember, többségükben nők és gyermekek haltak meg Idlíb és Aleppó tartományokban az ellenségeskedések következtében. A szír és az orosz légierő – a polgárháborúban korábbi frontjaihoz hasonlóan – tudatosan rombolja le a civil infrastruktúrát, kórházakat, iskolákat és más polgári létesítményeket megsemmisítve. Az ENSZ számításai szerint a harcok elől közel egymillióan menekültek a török határ térségébe, de Törökország - ahol már 3,7 millió szíriai menekült él - nem hajlandó több menekültet befogadni. Segélyszervezetek egyre kétségbeesettebb jelentései szerint

CSALÁDOK ALSZANAK AZ UTAKON, AZ OLAJFALIGETEKBEN, SZEMETET ÉGETNEK, HOGY MELEGEDJENEK, ÉS TÖBB GYERMEK MEGFAGYOTT.

A Bassár el-Aszad szíriai elnökhöz hű erők tavaly áprilisban indítottak offenzívát az ország észak-nyugati részén fekvő Idlíb ellen orosz támogatással. Az utolsó ellenzéki kézen lévő terület – mely Idlíb kormányzóságon túl néhány környező régiót is magába foglal - katonai és politikai státusza is igen bonyolult. Idlíb meghatározó ellenzéki frakciója ugyanis az eleinte az Iszlám Állammal, majd anyaszervezetével, az al-Káidával is szakító dzsihadista milícia, a Hajat Tahír as-Sám (leánykori nevén: an-Núszra Front). A Tahír as-Sám mellett Idlíbbe zsúfolódott egy sor különböző ideológiai színezetű ellenzéki milícia, melyeket Törökország egy vazallus ernyőszervezetben, a Nemzeti Felszabadítási Frontban egyesített.