Klotild
8 °C
23 °C
Index - In English In English Eng

Nagy átalakulásokat hozhat a szlovák választás

000 1PG1BG
2020.02.29. 15:25 Módosítva: 2020.02.29. 15:52

Két évvel Ján Kuciak oknyomozó újságíró és élettársa meggyilkolása, és az akkor elindult folyamatok után komolyan átrendezheti a szlovák politikát a szombati parlamenti választás. Nemcsak az a kérdés, melyik lesz a legerősebb párt, hanem hogy mennyien tudják végül megugrani a bejutáshoz szükséges küszöböt, ami alapjaiban határozhatja meg a koalíciós lehetőségeket. Robert Fico pártja kikerülhet a hatalomból, lehet, hogy újra egy sokpárti jobbközép-liberális koalíció jön, de az is kérdés, hogyan szerepel a szélsőjobboldal.

A választásnak pedig az is a tétje, hogy lesz-e a magyaroknak képviselete a 150 fős szlovák törvényhozásban.

A gyilkosság mindent megváltoztatott

Az elmúlt évtizedek legnagyobb tüntetései robbantak ki 2018 elején Ján Kuciak oknyomozó újságíró és élettársának meggyilkolása után. A 27 éves újságíró főleg adócsalások feltárásával foglalkozott, és éppen egy olyan anyagon dolgozott, amely rávilágított az olasz maffia és a szlovák politikai és gazdasági elit közti összefonódásokra. A gyilkosság miatt kezdődött tüntetéshullám felforgatta a szlovák politikát, több minisztere után Robert Fico kormányfő is lemondott, habár az Irány – Szociáldemokrácia (Smer-SD) pártelnökeként továbbra is befolyásos maradt. A miniszterelnök Peter Pellegrini lett. Négy ember ellen emeltek vádat, köztük van Marian Kocner üzletember, akit a gyilkosság megrendelésével vádolnak.

Miközben a gyilkossági ügy a szlovák politikai vezetés korrupciós ügyeire és a szervezett bűnözéssel való kapcsolataira is rávilágított, a tüntetések a felszínre hozták a szlovák társadalmon belüli feszültségeket, megosztottságot. Felerősödött a változás, megtisztulás iránti igény a választókban Szlovákiában. Tavaly márciusban a korrupcióellenes üzenetekkel kampányoló környezetvédelmi aktivista és jogásznő Zuzana Čaputová nagy fölénnyel megnyerte a köztársaságielnök-választást a Smer jelöltjével szemben. Ez a folyamat folytatódott az EP-választáson is.

Az Eurobarometer felmérése szerint a szlovákok 70 százaléka nem bízik a parlamentben vagy a kormányban. „Az emberek változást, és korrupcióellenes politikát akarnak” – mondta Grigorij Mesežnikov elemző az AFP-nek, szerinte a korrupciót nagyon sokan a Smerrel kapcsolják össze. A baloldali populista kormánypárt fokozatosan veszített támogatottságából, de még mindig az egyik, ha nem a legerősebb párt maradt, miután több másik mozgalom is megerősödött a másik oldalon, de egyik sem tudott igazán tartósan kiemelkedni.

Az elmúlt időszak felzúdulásai pedig megnyitották az utat a szélsőjobboldal előtt is, ami szintén a mostani rendszer drasztikus leváltását ígéri, így a hajrában több liberális, jobbközép párt legalább annyira a Smer ellen, mint a radikálisok megerősödésének megelőzéséért kampányolt. Azonban annyira megosztott lett a szlovák politika több párt között, hogy akár a szélsőjobb is lehet királycsináló, miközben attól is sok függ, hogy négy-öt, az 5 százalékos küszöb környékén táncoló pártnak sikerül-e bejutnia.

Közösségi kezdeményezéssel jött új adat

A közvélemény-kutatások sokáig a Smer 20 százalék alatti, de több pontos előnyét mutatták – utoljára pedig két héttel a szavazás előtt lehetett közzétenni felmérést Szlovákiában. Azonban az adatgyűjtést nem tiltotta a szabályozás, és crowdfunding keretében, állampolgári megrendelésre február 20-ra és 26-ra is készített felmérést két megbízható közvélemény-kutató, az AKO és a Focus, amiket aztán elküldtek a hozzájárulóknak. Ezek eredményei pedig megjelentek cseh tévékben, magyar lapokban is.

A február 20-án kiadott felmérés alapján még Fico pártja állt az első helyen 17,2 százalékkal, míg a jobboldali Egyszerű Emberek és Független Személyiségek (OĽaNO) 16,4 százalékkal ott volt a nyakán. A 24.hu-n ismertetett poll alapján Bugár Béla Híd-Most szlovák-magyar vegyespártját 4, a Fidesszel partner Magyar Közösség Pártjából és két kisebb mozgalomból álló Magyar Közösségi Összefogást 2,9 százalékra jósolták.

A CTK cseh hírügynökségnél szerdán megjelent, az MTI-ben is közölt utolsó felmérésben viszont az OĽaNO már 19,1 százalékkal be is előzte a 15,6 százalékkal második helyre mért Smert. A harmadik helyen a szélsőjobboldali Kotleba - Mi Szlovákiánk Néppártot (ĽSNS) mérték 9,8 százalékkal. Utána a Čaputovához köthető Progresszív Szlovákia-Együtt koalíció (PS/Spolu) következett 9,4 százalékkal, a Család Vagyunk (Sme Rodina) protestpárt 7,2 százalékkal, a liberális Szabadság és Szolidaritás (SaS), majd pedig Andrej Kiska előző köztársasági elnök Az Emberekért (Za Ľudí) pártja 6,6 százalékkal. A Híd és az MKÖ ez alapján sem jutna be a parlamentbe, ahogy a mostani kormánykoalícióból a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) sem.

A Híd és az MKÖ is a bejutásért küzd

A Híd és a Magyar Közösségi Összefogás az utolsó pillanatban is próbált mozgósítani. A Híd-Most stratégiája a 2009-es megalakulásuk óta az volt, hogy túllépnek a magyar-szlovák megosztottságon, közös ügyeket karolnak föl és a magyarok mellett szlovákoktól is szereznek szavazatokat. A Magyar Közösség Pártja (amire az MKÖ nagyrészt alapul) hagyományosan csak a magyar szavazókat szólítja meg Szlovákiában.

Az MKP 2016-ban zsinórban harmadszor ragadt az 5 százalékos küszöb alatt, 4,1 százalékot szerzett, míg a Híd valamivel gyengült 2012-es 6,89-es eredményéhez képest, 6,5 százalékot ért el a parlamenti választáson. A Híd bekerült a Smer és a Szlovák Nemzeti Párt mellett a kormánykoalícióba is, azonban a kormányon töltött idő erodálta a támogatottságát. A tavaly EP-választáson mindössze 2,6 százalékot ért el, míg az MKP csak néhány száz szavazattal maradt le a küszöbtől. Azonban már az is komoly jelzés volt: 2004 óta először nem jutott be szlovákiai magyar képviselő az Európai Parlamentbe.

Az MKP a választás másnapján egyeztetésre hívta a magyar pártokat, és voltak tárgyalások esetleges együttműködésről, közös listáról, de a két párt elképzelését a felvidéki magyarok képviseletéről nem tudták közös nevezőre hozni. Egy héttel a választás előtt az ezúttal a Smerrel bármilyen koalíciót kizáró Bugár Béla azt mondta, hogy a szavazás után mindenképpen együttműködést kínálna Menyhárt Józsefnek, az MKP vezetőjének, ha pedig kormányzati pozícióba kerülnének, akkor posztokra az MKP is jelölhetne embereket, írta a Parameter.sk. Menyhárt azt mondta, hogy „ez az ajánlat a Híd kétségbeesett segélykiáltása”, de nem utasította el a tárgyalásokat. Egyelőre azonban mindkét párt próbálja megugrani az 5 százalékos küszöböt.

A Smer 14 éve mindig a legnagyobb volt

Az utolsó felmérések alapján kérdés, hogy a Smer a legnagyobb párt tud-e maradni, hiszen 2006 óta mindig elsőként végzett a választásokon, és a 2010-2012-es két évet leszámítva az elmúlt 14 évből 12-ben Fico pártja irányította az országot. Már 2016-ban is voltak korrupciós botrányok és vádak ellenük, de tudtak építeni a gazdasági eredményeikre, és a legnagyobb pártként a töredékszavazatokból is mindig tudtak profitálni. Azonban a Kuciak-gyilkosság után annyira megváltozott a helyzet, hogy ezúttal a Balkan Insight riportja szerint már a Smer is „Felelős Változás” szlogenjével kampányolt, és próbálta megtartani elszállingózó szavazóit.

„A gyilkosság mindent megváltoztatott. A szlovák társadalom változott, és nekünk is kell” – mondta Peter Kmec, Peter Pellegrini miniszterelnök egyik tanácsadója. Fico viszont az EUobserver szerint arról beszélt, hogy ha nem lett volna a gyilkosság, akkor még mindig miniszterelnök lenne, pártjának pedig 30 százalék körüli támogatottságot mérnének.

A Smer szélsőjobbos képviselők segítségével még a héten átnyomott egy, többek között a 13. havi nyugdíjról és a családi pótlék emeléséről, valamint az Isztambuli Egyezmény elutasításáról szóló határozatot, amiért meg is kapta, hogy elkeseredetten próbál szavazatokat vásárolni. A legnagyobb kormánypártnak az sem jött jól a hajrában, hogy Peter Pellegrini lebetegedett, és le kellett mondania programjait. Később aztán Twitteren kellett tagadnia, hogy a koronavírussal fertőződött volna meg, miután elindultak erről találgatások.

A végére jöttek fel az Egyszerű Emberek

Az utolsó felmérések alapján már a győzelemért verseng a Smerrel az Egyszerű Emberek és Független Személyiségek mozgalom, ami saját korrupcióellenes üzeneteivel az utolsó egy hónapban emelkedett ki igazán az ellenzéki pártok közül, és tavaly év végén még csak 7 százalékon állt. „Nekem tetszenek a tervezett korrupcióellenes intézkedéseik” – mondta egy AFP-nek nyilatkozó hentes egy kisvárosban tartott rendezvényükön.

„Érzem a hangulatot az utcákon, az emberek felkeltek Szlovákiában, hogy kimondják: ebből elég”

mondta a Reutersnek vezetőjük, Igor Matovič. A volt médiavállalkozó és milliomos 2011-ben alapította meg a pártját, amivel populista szlogenekre is épített, legutóbb pedig a harmadik erőként jutott be a parlamentbe. Akkor az ünneplés hevében beállt az eredményvárójukon fellépő zenekarba, és a dalok korrupciós botrányt megidéző szövegét egy papírról olvasva énekelte.

Juraj Marusiak elemző szerint Matovičnak működnek a politikai ösztönei, és nagyon ért hozzá, hogyan adja el magát, de „kiszámíthatatlansága miatt problémás koalíciós partner lenne.” Az is bizonytalanabbá teszi a helyzetet, hogy az OĽaNO listáján függetlenek, és kisebb mikropártok jelöltjei is ott vannak, ezért még több szempontot kellene összeegyeztetni, ha Matovičnak sikerül a liberális-jobboldali erők közül az élen végeznie, és megpróbálkozhat egy többpárti kormányalakítással.

Kotlebáék tovább erősödhetnek

A legtöbb felmérés alapján az első háromban végezhet a Mi Szlovákiánk Néppárt, ami a 2016-ban meglepetésre elért 8 százalék után tudna tovább erősödni. A korábban egyenruhában masírozó, neofasiszta Marian Kotleba a Quartz szerint elismerően beszél Jozef Tisóról, akit kivégeztek háborús bűnökért, miután az 1938–1945 közötti fasiszta bábállam vezetőjeként több mint 70 ezer zsidót küldött a koncentrációs táborokban a halálba. Gyűlöletbeszéd vádja alól egyszer már felmentették, de most megint bíróság elé kell állnia.

Pártja egy időre megrekedt ott, hogy Kotlebának sikerült megszereznie Besztercebánya megye vezetését, de aztán négy éve először került be a törvényhozásba, és már az EP-választáson elért 12 százalékos eredménye után megkezdte az új parlamenti kampányát is. Kotlebáék durva roma- és migránsellenes üzenetek mellett közelebb kerülnének Oroszországhoz, kilépnének a NATO-ból, és szembenállnak az EU-val.

A szélsőjobbos szavazótábornak szóló üzenetek mellett arra is próbáltak építeni, hogy ők tűnjenek annak a rendszerellenes pártnak, ami a leginkább radikális változásokat ígéri, és úgy tűnik, hogy ezzel is sikerült szavazókat szerezniük. Az is számíthat, hogy Kotlebáéknak 2016-ban alig néhány százalékot jósoltak a felmérések, de sok szavazójuk rejtőzködhetett, és titkolhatta preferenciáját.

Változást hirdetnek

Január óta több településen is ellendemonstrációkat szervezett Kotlebáék rendezvényeivel szemben a Progresszív Szlovákia, ami kampánya hangsúlyos részévé tette a szembenállását a Mi Szlovákiánkkal. „Változás következik” – hirdette emellett plakátjuk, visszanyúlva a Čaputová megválasztásakor hallott üzenetekhez is. A Progresszív Szlovákia/Együtt közös lista azonban hiába nyerte meg tavaly májusban 20 százalékos eredménnyel az EP-választást, és tűnt még ősszel is biztos másodiknak 14 százalékkal, mostanra már 10 százalék alá mérték, a liberálisabb szavazók pedig több párt között is megoszlanak. Az MTI szerint a pártvezető Michal Trubanról az elmúlt napokban az is kiderült, hogy célzott politikai hirdetésekhez olyan adatbázisokat is használt, amelyeket az azokban szereplők nem erre a célra osztottak meg.

Szintén új, parlamenten kívüli párt Andrej Kiska centrista liberális mozgalma, Az Emberekért, ami biztos bejutónak számít, de állt már jobban is, mint az utolsó időszakban. Kiska korábbi, még üzletemberi időszakából származó ügyei is újból előkerültek a kampányban. Négy éve még a legerősebb ellenzéki pártként jutottak be 11,5 százalékkal, de most a küszöb megugrásáért küzd majd a liberális Szabadság és Szolidaritás (SaS), ami azért valószínűleg felette végez majd.

Szintén jó esélye van a bekerülésre a Matteo Salvini olasz Liga-elnök mozgalmához is csatlakozó Boris Kollár vállalkozó vezette Család Vagyunknak, utána viszont már sokasodnak a pengeélen táncoló, és lemaradó pártok, mint a négy éve kint ragadt Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH), az Andrej Danko vezette Szlovák Nemzeti Párt (SNS), valamint a Híd és az MKÖ is.

Hányan lesznek végül bent?

Előállhat olyan helyzet, hogy a Smer marad a legnagyobb párt, de nem lesz elég koalíciós partnere a kormányalakításhoz. A Politico szerint az ellenzékből többen is azzal támadták a Smert, hogy hajlandó lenne Kotlebáékkal is összefogni a hatalom megtartásáért. Ezt Pellegrini és Fico is tagadta, de elemzők legalábbis külső támogatás lehetőségét nem zárják ki. Leginkább viszont az SNS, a Sme Rodina és a KDH megkörnyékezésével számolhatna Fico pártja.

„A legvalószínűbb forgatókönyv egy jobbközép koalíció létrehozása hat vagy akár hét pártból is” – mondta a Szovjetunióban született, 40 éve Pozsonyban élő Grigorij Mesežnikov politikai elemző az AFP-nek. Ez viszont mutatja, hogy a másik oldalon sem lenne könnyű kormányt alakítani, leginkább egy olyan sokszínű koalíció jöhetne létre, amilyen a 2010-es választások után állt fel az akkori győztes Smer ellenében. Ez a négypárti koalíció azonban viharos időszakok után végül nem tudott tartós maradni, ezért kellett 2012-ben előrehozott választásokat kiírni.

Minden attól függ majd, hogy összesen hány párt jut be a törvényhozásba. Mindenesetre a választások után van esély rá, hogy az egyik leginkább megosztott parlament áll fel az elmúlt évtizedekben, akár 9-10 párttal.

(Borítókép: egy nő és gyermeke érkezik a szavazóhelyiségbe február 29-én, Besztercebányán (Banska Bystrica), a Ján Bakoss általános iskolában. Fotó:  Joe Klamar/AFP)