Buda, Richárd
-3 °C
15 °C
Index - In English In English Eng

Az Egyszerű Emberek nagyot nyertek, Fico pártja visszaesett, magyar párt nem jutott be

matovic1
2020.02.29. 23:16 Módosítva: 2020.03.01. 09:08

A jobboldali Egyszerű Emberek és Független Személyiségek (OĽaNO) pártja nagyot nyerve végzett az élen a szombaton tartott szlovák parlamenti választásokon. 25 százalékkal győzött, az eddigi legnagyobb kormánypárt, Peter Pellegrini miniszterelnök és Robert Fico pártelnök Irány – Szociáldemokráciája (Smer-SD) 18,2 százalékkal második lett. Pellegrini már telefonon gratulált Igor Matovičnak, az OĽaNO vezetőjének a győzelemhez.

Ez a szinte végleges eredmény:

99,9 százalékos feldolgozottságnál:

OĽaNO 25 százalék

Smer 18,2

Sme Rodina 8,2

ĽSNS 7,9

PS Spolu 6,96

SaS 6,2

Za Ľudí 5,7

KDH 4,6

MKÖ 3,9

SNS 3,2

Híd-Most 2,1

A részvételi arány 65 százalékos volt.

Két évvel Ján Kuciak oknyomozó újságíró és élettársa meggyilkolása, és az akkor elindult folyamatok után tartottak parlamenti választást, a kampány egyik fő témája pedig a korrupció elleni küzdelem volt. Előzetesen is az volt várható, hogy átrendezi a politikai erőviszonyokat a választás, és összességében taroltak az eddigi ellenzéki pártok. A kampányt és a szlovák helyzetet itt foglaltuk össze részletesebben>>>

Két exit poll is jól jelezte a győztes párt eredményét, a Smer viszont valamivel jobban szerepelt, mint amit azok mutattak. A legnagyobb változás azonban az exit pollokhoz képest, hogy azok biztos bejutónak jósolták a Zuzana Čaputová államfőhöz köthető Progresszív Szlovákia-Együtt koalíciót (PS/Spolu), aminek a közös lista miatt nem 5, hanem 7 százalékos küszöböt kellett volna megugrania. Ehhez egyre közelebb került a szavazatok összeszámlálásával, de végül a Sme szerint elakadt 6,96 százaléknál.

Viszont Matovič korrupcióellenes üzenetekkel is kampányoló mozgalma egy hónap alatt több mint megduplázta a támogatottságát, és még az utolsó felmérésekhez képest is jelentősen jobban szerepelt,

míg a 2006 óta mindig a legnagyobb párt, négy éve még 28,6 százalékkal győztes Smer visszaesett, habár annál jobb eredményt ért el, mint a tavaly májusi EP-választáson. A bejutott pártok és koalíciós esélyek alapján az elmúlt 14 évből 12-ben kormányzó Smer nyolc év után kikerül a hatalomból, és egy többpárti jobboldali-liberális kormánykoalíciónak van a legnagyobb esélye.

Több előzetes felmérés is azt mutatta, hogy a szélsőjobboldali Kotleba - Mi Szlovákiánk Néppárt (ĽSNS) erősödni fog, és az első háromban végezhet, végül nagyjából a 2016-os eredményét tudta megismételni. Nem jutott viszont be a távozó kormánykoalíció második legerősebb tagjaként a nacionalista Szlovák Nemzeti Párt (SNS).

AZ IS ELDŐLT, HOGY A MAGYAROKNAK NEM LESZ PÁRTKÉPVISELETE A 150 FŐS TÖRVÉNYHOZÁSBAN: A MAGYAR KÖZÖSSÉG PÁRTJÁBÓL ÉS KÉT KISEBB MOZGALOMBÓL ÁLLÓ MAGYAR KÖZÖSSÉGI ÖSSZEFOGÁS 3,9, BUGÁR BÉLA HÍD-MOST SZLOVÁK-MAGYAR VEGYESPÁRTJA PEDIG CSAK 2,1 SZÁZALÉKOT SZERZETT.

A Híd legutóbb még 6,5 százalékot ért el, és a kormányban is benne volt, Bugár a mostani eredmény után benyújtotta lemondását. A magyar pártok pedig újra a jövőbeli összefogás lehetőségeiről fognak tárgyalni a választás után. Matovič pártjában viszont bejutott magyar képviselő a parlamentbe.

Így néz ki az új szlovák parlament, miután a Progresszív Szlovákia/Együtt koalíciójának nem sikerült átlépnie a küszöböt:

A gyilkosság mindent megváltoztatott

Mint írtuk, az elmúlt évtizedek legnagyobb tüntetései robbantak ki 2018 elején Ján Kuciak oknyomozó újságíró és élettársának meggyilkolása után. A 27 éves újságíró főleg adócsalások feltárásával foglalkozott, és éppen egy olyan anyagon dolgozott, amely rávilágított az olasz maffia és a szlovák politikai és gazdasági elit közti összefonódásokra. A gyilkosság miatt kezdődött tüntetéshullám felforgatta a szlovák politikát, több minisztere után Robert Fico kormányfő is lemondott, habár a Smer pártelnökeként továbbra is befolyásos maradt. A miniszterelnök Peter Pellegrini lett. Négy ember ellen emeltek vádat, köztük van Marian Kocner üzletember, akit a gyilkosság megrendelésével vádolnak.

Miközben a gyilkossági ügy a szlovák politikai vezetés egyes tagjainak korrupciós ügyeire és a szervezett bűnözéssel való kapcsolataira is rávilágított, a tüntetések a felszínre hozták a szlovák társadalmon belüli feszültségeket, megosztottságot. Felerősödött a változás, megtisztulás iránti igény a választókban Szlovákiában. Tavaly márciusban a korrupcióellenes üzenetekkel kampányoló környezetvédelmi aktivista és jogásznő Zuzana Čaputová nagy fölénnyel megnyerte a köztársaságielnök-választást a Smer jelöltjével szemben. Ez a folyamat folytatódott az EP-választáson is.

Az Eurobarometer felmérése szerint a szlovákok 70 százaléka nem bízik a parlamentben vagy a kormányban. „Az emberek változást, és korrupcióellenes politikát akarnak” – mondta Grigorij Mesežnikov elemző az AFP-nek, szerinte a korrupciót nagyon sokan a Smerrel kapcsolják össze, habár ilyen vádak más pártokat is érintettek. A baloldali populista kormánypárt így is az élen maradt a felmérésekben, már 2016-ban is voltak botrányok és vádak velük szemben, de tudtak építeni a gazdasági eredményeikre. Azonban a Kuciak-gyilkosság után annyira megváltozott a helyzet, hogy már a Smer is „Felelős Változás” szlogenjével kampányolt a választás előtt.

A végére nagyon elhúztak

A közvélemény-kutatások sokáig a Smer 20 százalék alatti, de több pontos előnyét mutatták – utoljára pedig két héttel a szavazás előtt lehetett közzétenni felmérést Szlovákiában. Azonban az adatgyűjtést nem tiltotta a szabályozás, és crowdfunding keretében, állampolgári megrendelésre február 20-ra és 26-ra is készített felmérést két megbízható közvélemény-kutató, az AKO és a Focus, amik aztán cseh, és magyar lapokban is megjelentek.

Ezekben már látszott, hogy gyorsan ível felfelé az Egyszerű Emberek és Független Személyiségek, a szerdán közzétett utolsó pollban pedig be is előzte a Smert. Saját korrupcióellenes üzeneteivel az utolsó egy hónapban emelkedett ki igazán a különböző botrányokkal, visszás ügyekkel szembenéző ellenzéki pártok közül, miközben tavaly év végén még csak 7 százalékon állt.

„ÉRZEM A HANGULATOT AZ UTCÁKON, AZ EMBEREK FELKELTEK SZLOVÁKIÁBAN, HOGY KIMONDJÁK: EBBŐL ELÉG”

– mondta a Reutersnek a kampányban Matovič.

A volt médiavállalkozónak az AFP szerint több tucat helyi lap volt a portfóliójában, és a becslések szerint több millió eurót érő érdekeltségeit feleségére iratta át, miután tíz éve belépett a politikába. 2011-ben alapította meg a pártját, amivel rendszeresen populista szlogenekre is épített, legutóbb pedig a harmadik erőként jutott be a parlamentbe. Akkor az ünneplés hevében beállt az eredményvárójukon fellépő zenekarba, és a dalok korrupciós botrányt megidéző szövegét egy papírról olvasva énekelte.

Nagyon profi szónoknak tartják, és Pavol Babos pozsonyi elemző szerint jól tudja egyszerűen előadni az összetett ügyeket. Bírálói szerint viszont túlzottan is keresi a rivaldafényt, és a parlamenti felszólalásai is sokszor egyszemélyes showk voltak. „Úgy akarok politizálni, ahogy jónak érzem, nem ahogy elvárják” – mondta egy nemrégi interjúban, de azt is elismerte , hogy emiatt többen bohócnak gondolhatják.

Különböző akciókkal is felhívta magára a figyelmet: 2013-ban például bevitt egy életnagyságú Fico-figurát a parlamentbe, amire felírta, hogy „átengedte Szlovákiát a gazdagoknak”. Máskor „Fico tolvajokat véd” feliratú pólóban ült be az ülésekre. Volt egy Facebook-élője is Cannes-ból, ahol egy másik képviselővel kiírták egy adóelkerüléssel vádolt volt miniszter villájának kerítésére, hogy az a Szlovák Köztársaság tulajdona.

Habár bírálói szerint mindent a kezében akar tartani, az OĽaNO listáján függetlenek, és kisebb mikropártok jelöltjei is ott vannak, lényegében a választás napján dőlt el, hogy pontosan kik fognak majd ott ülni a soraikban. A jelöltjeik között az évek során volt teniszjátékos és humorista is. A választás előtt pedig egy online kérdőívet is indított, amiben az emberek jelölhették be, hogy melyik ügyeket tartják a legfontosabbnak egy jövőbeli kormány számára.

Juraj Marusiak elemző szerint Matovičnak működnek a politikai ösztönei, és nagyon ért hozzá, hogyan adja el magát, de „kiszámíthatatlansága miatt problémás koalíciós partner lenne.” Erre is utalt, hogy az egyébként a Smerrel élesen szembenálló pártok tagjai közül sem mindenki nyilatkozott pozitívan Matovičról.

Matovič az eddigi legjobb kormányt állítaná fel

Matovičot óriási üdvrivalgás fogadta szombat éjjel a pártja eredményváróján. „El akartuk érni azt a több mint kétmillió embert, akik elveszítették a hitüket a politikában, és mostanáig nem szavaztak” – mondta a Sme beszámolója szerint. „Megpróbáljuk majd az eddigi legjobb kormányt felállítani a demokratikus ellenzék más vezetőivel” – ígérte.

A Paraméter.sk szerint Matovič az exit poll eredményére reagálva a szlovákiai magyaroknak is megköszönte a részvételt és a szavazatokat, őket is képviselni akarja. Egyébként az OĽaNO képviselőjeként Grendel Gábor a második legtöbb preferenciaszavazatot kapta a listáról, és ott lesz majd a következő parlamentben. Matovič azt is kihangsúlyozta, hogy több magyar képviselőjük is lehet, ezért rajtuk keresztül is képviselni fogják a szlovákiai magyarokat.

Matovič a bársonyos forradalom ikonikus arcait a színpadra hívva köszönte meg, hogy harcoltak 30 évvel ezelőtt a kommunizmus, aztán a a mečiarizmus ellen, a mostani választásról pedig azt mondta: harcba indultak a ficóizmus ellen.

Kik jönnek szóba a kormányalakításnál?

Miközben Robert Fico nem sok évet jósolt egy többpárti jobboldali-liberális koalíciónak – ahogy egy négypárti hasonló felállás egyszer már bedőlt 2010-12 között –, Peter Pellegrini kormányfő gratulált Matovičnak, és a Smer listavezetőjeként nem zárta ki kategorikusan, hogy tárgyalna vele együttműködésről, habár valószínűbbnek nevezte, hogy a legnagyobb ellenzéki párt lesznek. Előzetesen is tudni lehetett, hogy az Egyszerű Emberek nem akarna tárgyalni a Smerrel, de Matovič a Paraméter szerint elég hangzatosan azt is üzente Pellegrini lebegtetésére: „A maffiával nem tárgyalunk. A válaszom, hogy semmi esetre sem."

Michal Truban, a Progresszív Szlovákia vezetője azt mondta, hogy mindenképpen folytatják, ha bekerülnek, ha nem. Végül a szűk lemaradásuk nagy csalódás lehet nekik: a Progresszív Szlovákia/Együtt közös lista tavaly még 20 százalékos eredménnyel nyerte az EP-választást, és tűnt még ősszel is biztos másodiknak 14 százalékkal.

Nélkülük alapvetően három párt jöhet szóba Matovičnak, és a Sme mandátumbecslése szerint bármilyen felállásban elég lenne közülük kettővel megegyeznie a kormánytöbbséghez. Viszont Matovič azt is kijelentette, hogy alkotmányos többséget, vagyis legalább 90 képviselőt akar maga mögött tudni a parlamentben. Szerinte ez kell a szükséges változásokhoz, többek között az igazságügyi rendszer átalakításához.

Az eddigi legnagyobb ellenzéki párt, a liberális Szabadság és Szolidaritás (SaS) vezetője, Richard Sulík egyelőre még nem beszélt Matovičcsal. Újoncként bejutott Andrej Kiska előző köztársasági elnök Az Emberekért (Za Ľudí) pártja is. Kiska szerint egész Európának és a világnak is üzentek a választási eredménnyel. A Bumm.sk szerint gratulált Matovičnak, és megköszönte mindenkinek, aki a közös célért küzdött. Szomorúnak nevezte, hogy nem jutott be magyar párt, de ő is azt mondta, gondoskodnak majd a magyar állampolgárokról is.

Matovič mellettük szintén leülne a Matteo Salvini olasz Liga-elnök mozgalmához is csatlakozó Boris Kollár vállalkozó vezette Család Vagyunkkal (Sme Rodina), ami a harmadik helyen végzett.

Kotleba bárkivel leülne, de a többiek vele nem

Ugyanannyi mandátumuk lesz, mint a korábban egyenruhában masírozó, neofasiszta Marian Kotleba pártjának. Kotleba kijelentette, hogy az összes bejutott párttal hajlandó leülni tárgyalni, egyébként pedig elégedett az eredményükkel, mert szerinte kiterjedt ellenkampány folyt velük szemben. A többi párt azonban már korábban elutasította az együttműködést a szélsőjobboldali erővel.

Január óta több településen is ellendemonstrációkat szervezett Kotlebáék rendezvényeivel szemben a Progresszív Szlovákia, ami kampánya hangsúlyos részévé tette a szembenállását a Mi Szlovákiánkkal. Kotlebáék a durva roma- és migránsellenes üzenetek mellett arra is próbáltak építeni, hogy ők tűnjenek annak a rendszerellenes pártnak, ami a leginkább radikális változásokat ígéri, ezzel végül azonban nem tudtak több szavazót szerezni.

A Híd és az MKÖ is parlamenten kívül

Az eredmények alapján úgy tűnik, hogy a magyar választók egy része is az OĽaNO-ra szavazhatott. Bugár Béla azt mondta, hogy Matovičnak nagy felelőssége lesz stabil kormányt létrehozni, és teljesíteni, amit megígért. 

Bugár aztán 60 százalékos feldolgozottság felett bejelentette, hogy benyújtotta lemondását. Azt mondta, továbbra is segíteni fogja a pártot, az utódja kiválasztásába nem akar beleszólni.

Ahogy azt már a szavazás előtt is kezdeményezték, hétfőn fognak egyeztetni Menyhárt Józseffel, a Magyar Közösség Pártjának vezetőjével. Az MKÖ-től Bárdos Gyula 2014-es köztársasági elnökjelölt már az exit pollok nyilvánosságra hozása után arról beszélt, várhatóan nem lesz meg az 5 százalék, szerinte csakis összefogva van esélyük a magyar pártoknak.

A Híd-Most stratégiája a 2009-es megalakulásuk óta az volt, hogy túllépnek a magyar-szlovák megosztottságon, közös ügyeket karolnak föl és a magyarok mellett szlovákoktól is szereznek szavazatokat. A Magyar Közösség Pártja (amire az MKÖ nagyrészt alapul) hagyományosan csak a magyar szavazókat szólítja meg Szlovákiában.

Az MKP 2016-ban zsinórban harmadszor ragadt az 5 százalékos küszöb alatt, míg a Híd bekerült a Smer és a Szlovák Nemzeti Párt mellett a kormánykoalícióba is, azonban a kormányon töltött idő erodálta a támogatottságát. A tavalyi EP-választáson mindössze 2,6 százalékot ért el, míg az MKP csak néhány száz szavazattal maradt le a küszöbtől. Azonban már az is komoly jelzés volt: 2004 óta először nem jutott be szlovákiai magyar képviselő az Európai Parlamentbe. Az MKP a választás másnapján egyeztetésre hívta a magyar pártokat, és voltak tárgyalások esetleges együttműködésről, közös listáról, de a két párt elképzelését a felvidéki magyarok képviseletéről nem tudták közös nevezőre hozni.

A Bumm.sk rákérdezett a Matovič pártjából parlamenti helyet szerző Grendel Gábornál, hogy a magyar képviselet biztosításához együttműködnek-e az MKÖ-vel és a Híddal. Azt mondta, hogy „neki van elképzelése a dologról”, de először a párton belül egyeztet, és utána fog erről beszélni.

(Borítókép: Martin Divisek / MTI / EPA)