Zsolt
5 °C
21 °C
Index - In English In English Eng

A britek rájöttek, nem jó szabadon engedni a koronavírust

2020-03-14T204225Z 1413121660 RC2RJF9RC2D6 RTRMADP 3 HEALTH-CORO
2020.03.16. 08:28
Rövid idő alatt három európai ország, Olaszország, Franciaország és Spanyolország is szigorú korlátozások és bezárások mellett döntött, hogy így próbálják megállítani a koronavírus-járvány terjedését. Nagy-Britannia két nap alatt gyökeres fordulatot vett a járvány megfékezése érdekében felvázolt döntésekkel, kormányzati források szerint végül ők is részben a lezárások felé fordulnak a járvány lakosságra szabadítása helyett, de lehet, hogy ez a pár hezitálással telt nap sokba fog kerülni a briteknek.
  • Hamarosan elrendelik Nagy-Britanniában a 70 fölöttiek otthoni elkülönítését a koronavírus-járvány ellen bevezett lépések részeként.
  • II. Erzsébet brit királynő és férje, Fülöp herceg nem vonulnak önkéntes karanténba, de csökkentik a hivatalos találkozóik számát.
  • A legtöbb európai ország (köztük Magyarország) után végül Nagy-Britannia is a tömegrendezvények betiltása mellett dönthet a koronavírus-járvány megfékezése érdekében.
  • Utóbbi intézkedés gyors és éles váltás a kormány korábbi, széles körben bírált tervéhez képest, ami a nyájimmunitás elvét alkalmazva az ország nagy részében, nem túl erős kontroll mellett szabadon engedte volna a vírust.
  • A brit kormány több területen továbbra is az európai gyakorlattól és a WHO-ajánlástól eltérő intézkedéseket javasol a lakosságnak.

Egészen péntek késő estig úgy tűnt, hogy Nagy-Britannia merőben új felfogás szerint veszi fel a harcot a világot sújtó koronavírus-járvánnyal szemben, és a szinte teljes Európában látható kisebb-nagyobb mértékű bezárkózással szemben csak a lakosság legveszélyeztetettebb rétegét különítették volna el, hogy az életerős britek között szabadon terjedjen a vírus, arra építve, hogy köztük úgyis csak minimális tünetekkel, komoly baj nélkül lezajlott volna a fertőzés.

Ezt a nyájimmunitás elvére alapozták volna, amit a gyakorlatban elég sok betegség kezelésére használnak, ilyen elven működnek például a védőoltások is.

A nyájimmunitás elmélete szerint az emberről emberre terjedő betegségek számára nehezebb fenntartani a fertőzésláncot, ha a népesség jelentős része immúnis. Minél nagyobb egy populációban az immúnis egyének száma, annál kisebb a valószínűsége, hogy egy egészséges ember egy fertőzöttel kerüljön kapcsolatba

– írja a könnyen értelmezhető magyarázatot a nyájimmunitásról a Wikipédia.

A kockázatos terv

A világot most sújtó új típusú koronavírus-járvány ellen még nincs védőoltás, sőt, abban sincs konszenzus tudományos körökben, hogy a felépült betegek egyáltalán immúnissá válnak-e vagy sem. Több országból is érkeztek hírek (minimális számú) újrafertőzésről, de előfordulhat, hogy ezekben az esetekben a beteg még nem is volt teljesen gyógyult, csak már nagyon enyhe tünetek mellett engedték el, így valójában az eredeti fertőzés támadt fel újra a szervezetükben.

Boris Johnson kormánya elsősorban a fő tudományos tanácsadó, Sir Patrick Vallance javaslatára mégis úgy gondolta, hogy védőoltás nélkül is működhet ez az elv, persze némi módosításokkal. A koronavírus-járvány esetében nem a halálos áldozatok száma a legfőbb probléma, hanem az, hogy gyorsan terjed, nincs ellenszere, így rövid idő alatt óriási terhet tud jelenteni az egészségügyre nézve. A folyamatról itt írtunk részletesen.

Johnsonék a lakosság veszélyeztetett rétegeinek elkülönítésével mentek volna a dolgok elébe, vagyis az idős korosztályt (70 fölöttiek), és a krónikus betegeket szigorú karantén alá zárták volna, hogy a lakosság többi, a vírus által sokkal kevésbé veszélyeztetett rétege hamar átessen a fertőzésen. Nem arról van azért szó, hogy őket magukra hagyták volna, és ennyiben le is tudták volna a járványügyi intézkedéseket: az idősek látogatása esetén 2 méter távolság tartását irányozták elő, a többieknél pedig a tünetek, elsősorban a köhögés megjelenése esetén pedig – az európai 14 napos gyakorlattal szemben – hétnapos önkéntes karantént javasoltak, ahogy a családokat is otthonmaradásra kérnék, ha az egyik családtagnál megjelennek a tünetek.

A királynő nem megy karanténba

Szombaton felmerült, hogy a 93 éves királynő, II. Erzsébet a járvány elleni óvintézkedés keretében önkéntes karanténba vonul, és a Buckingham-palotát elhagyva Windsorba költözik, mivel a kisebb kastélyt könnyebb karantén alá helyezni. A Telegraph ugyanakkor úgy tudja, erről szó sincs, csak a hétvégéket tölti Windsorban a királynő és férje, a 98 éves Fülöp herceg, hét közben pedig továbbra Londonban tartózkodnak.

Csak a programja, illetve a Buckhingham-palotán belüli szokások változtak. II. Erzsébet óvatosságból több hivatalos látogatást is lemondott, de a királynő továbbra is fogad vendégeket a palotában.

Mivel a legtöbb emberben vagy nem is jelentkeznek tünetek, vagy azok enyhék, így az egészségügyi rendszert sem terhelték volna túl az elgondolás szerint. (Az időseket védő intézkedéseket egyébként már a hétvégén be is harangozták, de ez még az eredeti tervbe is beleillett volna.)

Ahhoz, hogy ez működjön, viszont az kell Vallance szerint, hogy a lakosság legalább 60 százaléka átessen a betegségen. A 60 milliós lakosságú Nagy-Britannia esetében ez legalább 36 millió fő – a hétvégén pedig még 1500 fertőzött alatt jártak, tehát még gyors terjedés esetén is hónapokig milliók, tízmilliók lennének betegek az országban, és akkor sem biztos, hogy működne az elképzelés. A főtanácsadó Vallance azt is elmondta, hogy a nyájimmunitással a vírus várható téli visszatérésére készülnének, hogy akkor jóval kevesebb fertőzött legyen.

A svédek egyébként hasonlóban gondolkodhatnak , ott a Közegészségügyi Hatóság vezetője, Anders Tegnell mondta, hogy felhagynak a széles körű teszteléssel, és a veszélyeztetettek kezelésére fókuszálnak.

Borúlátóbb a nyájimmunitás ügyében Martin Hibberd, a londoni Higiéniai és Trópusi Orvostudományi Iskola (London School of Hygiene and Tropical Medicine) fertőző betegségekkel foglalkozó professzora, aki szerint sosem lehet cél, hogy valami ilyen körülmények között megfertőzze a lakosság 60-70 százalékát, maximum egy következmény.

Több szakértő szerint egyébként ezt a módszert veszélyes is lenne élesben tesztelni, nincs ugyanis még rá releváns tapasztalat hasonló járványnál, és fennáll a veszélye, hogy az elkülönítés ellenére sem tudnák megvédeni a veszélyeztetett csoportokat, és az sem biztos, hogy el lehetne kerülni az egészségügyi rendszer túlterheltségét, ráadásul nem csak idősek kerülhetnek súlyos állapotban kórházba.

A WHO sem támogatta a britek elképzelését

A mostani számok alapján úgy tűnik, hogy hatnaponta duplázódik a fertőzöttek száma, de még ötnapos duplázással is két és fél hónap lenne, mire 36 millió ember elkapja a fertőzés Nagy-Britanniában. Az egyes járványügyi intézkedések hatékonyságát, illetve a terjedési görbéket a Washington Post látványos cikkben modellezte, ez alapján könnyen megérthető, melyik módszer hogyan tud lassítani a terjedésen, és ezáltal hogyan tudja a legkisebb terhet helyezni az egészségügyre.

Arról már nem is beszélve, hogy eközben minden veszélyeztetett lakost szigorú karantén alatt kellene tartani, nem érintkezhetnének a lakosság fertőzött részével, ha pedig mégis, akkor meg nem érne semmit az egész. Közben pedig egyelőre olyan kevés dolgot ismerünk az új típusú koronavírusról, hogy az sem zárható ki, hogy az influenzához hasonlóan szezonról szezonra új törzs bukkan fel, így nincs is ellene immunitás, ezért kell minden évben védőoltás ellene.

Az sem elhanyagolható tény, hogy az egész szembemegy az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlásával, ami azt kéri az országoktól, hogy a lehető legpontosabban kövessék végig az eseteket, és próbálják meg a fertőzötteket a lehető legkorábban és legjobban elszigetelni, hogy lassítsák a járvány terjedését.

Egészen péntekig úgy tűnt, hogy a britek a saját maguk elképzelte irányba mennének,

de aztán úgy tűnik, legalábbis részben mégis meggondolták magukat.

Valamit azért mégis lezárnak

Csütörtöki sajtótájékoztatóján Boris Johnson még arról beszélt, hogy ahogy világjárvánnyá nőtt a koronavírus-fertőzés, Nagy-Britannia a hetek óta kidolgozott tervet hajtja végre. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a jelen generáció legsúlyosabb egészségügyi vészhelyzetéről van szó.

Sokan a szezonális influenzához hasonlítják. Ez viszont nem igaz. Mivel nincs ellene kialakult immunitás, ez a fertőzés sokkal veszélyesebb. Jóval tovább fog terjedni, úgyhogy őszinte leszek Önökkel, a brit közvéleménnyel: nagyon sok család fogja elveszteni a szeretteit idő előtt...

De, ahogy azt az elmúlt hetekben hangoztattuk, van egy világos tervünk, amit elkezdtünk végrehajtani. És ez most a következő fázisba lépett. Már nem az a cél, hogy megállítsuk a fertőzést, hanem hogy elodázzuk a terjedését, és így csökkentsük a nehézségeket. Ha csak pár héttel is el tudjuk tolni a járvány tetőzését, akkor az egészségügy felkészültebb lesz, és a melegedő idő is segít abban, hogy minél kevesebbeket érintsen súlyos tünet, és így több kórházi ágy maradjon szabadon

mondta csütörtök esti sajtótájékoztatóján Johnson, akinek tanácsadói még akkor is azt hangoztatták, hogy nem terveznek a tömegrendezvények betiltásával, mondván, annak úgysem lenne nagy haszna a vírus terjedésének megállításában vagy lassításában.

Aztán mind az angol, mind a skót futballszövetségek jelezték, hogy inkább leállítják a bajnokságaikat, ez pedig az egyre erősödő kritikák jelentette nyomással már elég volt ahhoz, hogy a kormány visszakozzon, és ha nyíltan ki nem is mondták, de kormányzati források szerint beállhatnak az európai példák mögé.

Pénteken már arról írt a Guardian, hogy Johnson kormánya mégis a tömeges rendezvények betiltása felé hajlana – ami az egyik első lépés az európai országoknál látott intézkedési sorozatban. Az eddigi minták alapján ezt követi az iskolák bezárása, majd extrém esetben a szinte teljes országot érintő, az otthonról kimozdulást csak a legszükségesebb esetben engedélyező teljes zárlat, amit már három országnál is láthatunk Európában, de már a csehek is fontolgatják ezt a végső lépést.

Önmagában ez viszont nem feltétlenül elég, egy szűk, zsúfolt pubban ugyanis könnyebben fertőzhet a koronavírus, mint egy hatalmas stadionban. És miközben a legnagyobb sport és kulturális eseményeket már törölték, a kisebb eseményekre vonatkozó tervekről még csak érintőlegesen sem beszéltek Johnsonék, miközben Ausztriában már 5-nél többen sem gyülekezhetnek nyilvánosan.

Egy nap elég volt arra, hogy Johnson „mindenki folytassa az életét a megszokott rend szerint” üzenete után elkezdjen, ha nem is az olasz, francia és a spanyol, de legalábbis a lengyel és a belga bezárkózás irányába tolódni a brit álláspont – azzal a kitétellel, hogy ahogy az önkéntes karantén, úgy a vesztegzárak elrendelésében is kicsit saját ötlet után mennek.

Csütörtökig országszerte elég nagy volt a szimpátia az iránt, ahogy Johnson és kormánya kezelte a koronavírus jelentette helyzetet, ám a hirtelen és drámai irányváltás megbonthatja a bizalmat, mert kapkodást sugall.

A hétvégi hírek szerint viszont mindezt csak március 21-től vezetnék be a britek – iskolabezárásról pedig egyelőre szó sincs, bár a magyar példa alapján is látszik, hogy egyik napról a másikra is változhat a kormány álláspontja ez ügyben –, abban a helyzetben, amikor minden nap számít. Főként úgy, hogy csütörtökön Johnson maga is elismerte, hogy az akkori, nagyjából 1000 azonosított fertőzött száma valójában már 10 ezer fölött lehetett Nagy-Britanniában.

Nem véletlenül nyomatékosította, és nyomatékosítja folyamatosan a WHO-t vezető dr. Tedros Adhanom Ghebreyesus, hogy

Ne csak teszteljenek. Ne csak kontaktkutatást végezzenek a fertőzött esetek után. Ne csak karantént rendeljenek el. Ne csak a közösségi távolságtartást/elkülönülést kövessék. Csinálják mindet egyszerre.

A közösségi távolságtartás működött Vuhanban, tágabban nézve Hupej tartományban, Szingapúrban, Tajvanon és Hongkongban – ott, ahol a 2002-03 közötti SARS-járvány a legnagyobb károkat okozta, mert abból okulva már volt részben kidolgozott tervük hasonló esetekre.

A briteknél több gócpont is van

Hupej lakosságának mérete megegyezik Nagy-Britanniáéval, de ettől még egyáltalán nem biztos, hogy önmagában a Kínában látott megoldás a briteknél is sikeres lesz. A hupeji járványt egyértelműen Vuhanig lehetett visszavezetni, azt a várost kellett a lehető legszorosabb vesztegzár alá vonni, ami sikerült is. Olaszországban Lombardiában tört ki a legsúlyosabb fertőzés, és mivel nem léptek elég korán, már az egész országra ki kellett terjeszteni a lezárást.

A briteknél viszont nincs egy jól meghatározható gócpont, még annyira sem, mint az olaszoknál volt, a fertőzés az országban elszórva, több helyről terjed, nagyjából úgy, mint az Egyesült Államokban. Ez pedig csak még jobban megnehezíti a járványellenes intézkedéseket.

A koronavírus egyébként hivatalosan január 31-én jelent meg az Egyesült Királyságban, két, Vuhanból hazatért diáknál azonosították a fertőzést Yorkban. Az esetek száma nagyjából egy hónapon át alig nőtt, február 29-én még csak 23 fertőzöttről tudtak, a problémát nem  is ez, hanem az elszórtságuk okozta. A főleg Észak-Olaszországból hazatérők miatt Észak-Írországban, Walesben, Londonban és Manchesterben is elég korán megjelent a járvány. Ami aztán márciusban felgyorsulva terjedt tovább, március 12-től kezdve pedig jóval napi 100 fölött volt az új fertőzések száma.

Ha nem változtat a kormányzat a sajtóhoz eljutott terveken, és március 21-i kezdettel kezdik csak betiltani a tömegrendezvényeket, az súlyos problémához vezethet. Szakértők szerint Franciaország, Spanyolország és Németország nagyjából 9-10 napos lemaradásban követi a járvány olaszországi terjedését. Az olaszok március 12-én rendelték el az országos vesztegzárat – egybehangzó vélemények szerint már régen elkésve –, ehhez képest valamelyest jó jel, hogy a franciák és a spanyolok két nappal később követték a példájukat.

A britek nagyjából 13-16 nappal lehetnek lemaradva Olaszország mögött, de ha március 21-ig nem lépnek, és akkor is csak a tömegrendezvényeket tiltják be, ugyanabban a ritmusban maradnak, mint a már elkésett országok, holott most még lenne lehetőségük időben hatékony intézkedéseket hozni.

Minden azon múlik, Johnson és kormánya mennyire gyorsan tud átállni a járvány közepén az eredeti tervről a vesztegzár felé mutató modellre. Üdvözítő tény azért, hogy a franciákkal ellentétben a britek elhalasztották a májusi helyhatósági választásokat. Ahogy az is, hogy a felkészülést mindenesetre megkezdték, a miniszterelnök felkérte az ország gyárait, hogy szabadítsák fel a termelőkapacitásukat, és kezdjenek lélegeztetőgépeket gyártani, mert azokból „sosem lehet elég.”

Források: The Telegraph | The Guardian | The New York Times

Kapcsolódó

Hol, hogy áll most a járvány?

Minden adat a koronavírusról, naprakészen, térképekkel, grafikonokkal.

(Borítókép: Maszkot viselő férfi egy londoni buszon 2020 március 14-én. Fotó: Dylan Martinez / Reuters)