Vilmos, Bíborka
2 °C
19 °C
Index - In English In English Eng

Németország: 11 ezer beteg mellett 28 halálos áldozat

K  AP20200314059
2020.03.18. 23:34 Módosítva: 2020.03.19. 10:32

Hétfőn reggel még csak a határellenőrzéseket vezették be, estére már kihirdették a közösségi terek bezárását Németországban. Azonban miközben a szórakozóhelyek és a templomok zárva tartanak, Bajorországban feloldották az élelmiszerboltokat a vasárnapi boltzár alól a koronavírus-járvány okozta rendkívüli helyzet miatt.

Németországban már 11 979 regisztrált fertőzésről tudni, és egy nap alatt közel kétezerrel nőtt az esetek száma. Viszont a legtöbb fertőzést jelentő európai országokhoz képest alacsony a halálozási ráta, 28 áldozata volt eddig a koronavírusnak.

Ágyból van elég, ápolóból viszont hiány van az egészségügyi szakértők szerint – ennek ellenére az Európai Unió legnépesebb országa inkább ura a helyzetnek, mint Franciaország vagy Olaszország. Az egészségügy mellett viszont a gazdaság is kihívásokkal teli hónapok elé néz, emiatt pedig több tízmilliárd eurós pénzcsapok nyílhatnak meg a német költségvetésből, akár egész Európa felé. 

Összefoglaltuk, mit kell tudni most a koronavírus-járvány németországi helyzetéről, és hogyan csapódik ez le a társadalomban, valamint a bulimentes berlini klubéletben.

Lélekben a legrosszabbra készülnek

Arról már korábban is beszámoltunk, hogy Németországban egy nem éppen enyhe forgatókönyvvel számoltak: a járványügyekért felelős kormányszerv, a Robert Koch Intézet (RKI) vezetője március 10-én arról beszélt, hogy

a német lakosság 60-70 százaléka is megfertőződhet a koronavírussal.

Angela Merkel kancellár pedig azt mondta akkor, nagyon is valószínű, hogy a lakosság mintegy 60 százalékát érinti majd valamilyen módon a járvány. A kancellár szerint emiatt most a legfontosabb, hogy lelassítsák a vírus terjedését – ezzel megakadályozva az egészségügy túlterhelését. Az RKI elnöke is arról beszélt, hogy minél tovább tolják ki időben a járványt, annál nagyobb az esély egy vakcina kifejlesztésére.

A New York Times szerint Merkel azért lőtte be ilyen magasra a fertőzés esélyét, hogy a lehető legrosszabb eshetőségre is fel tudjanak készülni lélekben a németek. Szakértők szerint ugyanis a fertőzés valódi esélye inkább közelít a 30, vagy legfeljebb 50 százalék körüli értékekhez.

Templom helyett a boltok nyithatnak vasárnap

Hétfő reggel vezették be a határellenőrzéseket Németország külső határain: Horst Seehofer belügyminiszter szerint egyelőre csak azokat az utasokat engedik be, akiknek nyomós okuk van a belépésre. Ilyen például az áruforgalom vagy a munka miatti ingázás – más okokból viszont nem engednek be senkit a német állampolgárokon és a tartózkodási engedéllyel rendelkező külföldieken kívül az országba. A berlini kormány pedig különböző utazásszervezőkkel tárgyal a külföldön rekedt német állampolgárok hazaszállításáról, írta a Berliner Morgenpost.

Pár órával később, hétfő este pedig újabb korlátozásokat vezettek be: ideiglenesen zárva maradnak a templomok, a mecsetek, a zsinagógák, a játszóterek, az uszodák, az edzőtermek, a múzeumok – tehát szinte minden, ami a közösségi terek szerepét betölti. A kávézók és az éttermek legfeljebb este 18 óráig lehetnek nyitva, viszont

az élelmiszerboltok, gyógyszertárak, drogériák, benzinkutak, bankok és posták továbbra is a megszokott rend szerint nyithatnak ki.

Sőt, Bajorországban a katasztrófahelyzet kihirdetése miatt lazítottak az élelmiszerboltok nyitvatartásán: hétköznap 22 óráig maradhatnak nyitva, és feloldották a vasárnapi boltzárat is – bár a Focus összefoglalója szerint az üzletláncok még nem döntöttek arról, élnek-e a lehetőséggel. A bajorországi katasztrófahelyzetet hétfőn délelőtt azonnali hatállyal hirdette ki Markus Söder bajor miniszterelnök. A tartomány a három legsúlyosabban érintett régió egyike Észak-Rajna-Vesztfália és Baden-Württemberg mellett.

Miután pedig Charles Michel, az Európai Tanács elnöke az európai állam- és kormányfők keddi videókonferenciája után bejelentette, hogy az EU részleges beutazási tilalmat vezet be 30 napig, hogy feltartóztassa a koronavírus további terjedését, Merkel az elsők között jelentette be, azonnal életbe léptetik az utazási korlátozásokat. Ezek néhány kivételtől, például a britektől eltekintve megtiltják a nem uniós állampolgároknak a belépést az EU területére.

Talán már egy kicsit elkéstünk ezzel

A Spiegel kölni riportja szerint az emberek többnyire megértőek a korlátozásokkal szemben – bár megoszlanak a vélemények arról, hogy szükség van-e rájuk, vagy már korábban is bevezethették volna azokat. „Ezt egyszerűen el kell fogadni. Nem tudom ezt megítélni, de az az érzésem, hogy egy kicsit túl van értékelve az ügy” – mondta egy idősebb megszólaló.

„Talán már egy kicsit elkéstünk ezzel. Szerintem jobb lett volna egy-két héttel ezelőtt leszabályozni minden óvintézkedést”

– nyilatkozta egy diáklány. Egy középkorú nő szerint viszont Németország átvehette volna a brit példát is a nyájimmunitás kiterjesztéséről: „Lehet, hogy ezeket a korlátozásokat célzottan a veszélyeztetettekre kellett volna szűkíteni, és azt mondani: ők otthon maradnak, a többiek pedig még dolgozhatnak, meg élhetnek normálisan. Persze fontosnak tartom az intézkedéseket, de nem ennyire szélsőséges formában.” 

Merkelék viszont inkább biztosra mentek, és a járvány elterjesztése helyett annak lelassítása érdekében hoztak intézkedéseket. A nyájimmunitás terve az eredeti formájában pedig bedőlt az angoloknál is, ahogyan arról írtunk már korábban ebben a cikkünkben, egy brit víruskutató pedig arról beszélt, hogy jelentősen több halálos áldozattal kellett volna számolniuk, ha tartják magukat az elképzelésekhez.

Kapart a torka, pozitív lett a tesztje

A koronavírus-járvány eddigi számai alapján Németország pedig úgy tűnik, kezelni tudja a válsághelyzetet. Míg Németországban 28, Olaszországban a járvány hasonló szakaszában már 463 volt a halálesetek száma.

Hendrick Streeck virológus szerint a sikeres német fellépés annak is köszönhető, hogy

a lehető legszélesebb körben koronavírusteszt alá vettek mindenkit, így azokat is, akiknél csak enyhe tünetek léptek fel,

írja a Frankfurter Allgemeine Zeitung. „Egy bonni páciensünknek mindössze kapart a torka. Biztos vagyok benne, hogy Olaszországban nem vizsgálták volna meg” – ott ugyanis csak a legsúlyosabb tüneteket produkáló pácienseknél végezték el a koronavírustesztet. Holott az eddig jelentett esetek többsége enyhe lefolyású – 100 német koronavírusos esetből 15 betegnél állapítottak meg súlyosabb tüneteket, írja a Local.de.

A koronavírusteszteket az országban az egészségügyi ellátás részévé tették, így ezeket rengeteg laboratóriumban szabadon elvégezhetik. Ellentétben például Franciaországgal, ahol az összes tesztet egy központi hatóság végzi el. Egy vírusteszt 200 euróba kerül a pácienseknek, azonban ha orvosi beutalót kap a beteg a tesztre, akkor annak költségeit a betegbiztosító fizeti. A Robert Koch Intézet szerint Németországban napi 12 ezer teszt elvégzésére van kapacitás, az elmúlt héten pedig közel 35 ezret végeztek el, írja a tagesschau.

Franciaországgal összehasonlítva szembetűnő a különbség a koronavírusos esetek kezelésében: míg ott 9134 volt szerda esti adatok szerint a koronavírusos esetek száma (tehát kevesebb, mint a németeknél), a halálesetek száma (264) viszont közel tízszerese volt a németországi adatnak (27). Ráadásul

míg Franciaországban 699 koronavírusos volt igazán súlyos, kritikus állapotban, Németországban mindössze két beteg volt életveszélyben.

Nem minden köhögőnek kell kórházi ágy

Szintén fontos tényező a válságkezelésben, hogy a súlyos esetek kezelésére elegendő eszköze van a német egészségügynek: a kórházi ágyak száma 450 ezer körül lehet az országban Reinhard Busse, a Berlini Műszaki Egyetem egészségügy-menedzsment professzorának becslése szerint, írja a Zeit. Az ágyak közül 100 ezer most is üres, így elméletben ide is el lehet majd helyezni a koronavírusos betegeket.

Az intenzív osztályra jutó ágyak számában szintén jól áll Németország: Olaszországhoz képest két és félszer több intenzív ágy jut 1000 lakosra. Ez körülbelül 27-28 ezer ágyat jelent, amelyek persze nem érhetőek el minden pillanatban, Busse számításai szerint viszont így is napi 2000 koronavírusos pácienst tudnak felvenni az intenzív osztályokon, 

így egyáltalán nem várható az olaszországihoz hasonló terheltség kialakulása.

A müncheni Schwabing klinika életveszélyes fertőzéseket kezelő egységének vezetője, Clemens Wendtner szerint sok SARS-CoV-2-fertőzöttnek nem is kell kórházi ellátás, hiszen otthon is kezelni tudják az enyhébb tüneteket. Ráadásul a nem életbevágó műtétek elhalasztásával még több kórházi ágyat tudnak felszabadítani szükség esetén. Ezzel Busse is egyetértett:

Azt kell tudatosítani a közvéleményben, hogy a legsúlyosabb betegek számára vannak a kórházi ágyak, és nem minden köhögőnek.

Azonban Wendtner szerint ilyenkor nem az ágyak, hanem az egészségügyi dolgozók száma a legfontosabb – ebből a szempontból pedig nagyobb az aggodalom. Sok klinika panaszkodik nővérhiányra, és több intenzív ágyat is üresen kell hagyni, mert nem találtak hozzá ápolószemélyzetet. Már a koronavírus-járvány robbanása előtt sem volt sok helyen elég ápoló az intenzív osztályokon, így a német kórházszövetség arra figyelmeztet, „a statisztikai adatoknál kevesebb intenzív ágy áll a koronavírusos betegek rendelkezésére”.

A kórházi ágyak és a személyzet mellett pedig különböző berendezésekre, például lélegeztetőgépekre is szükség van: Jens Spahn egészségügyi miniszter szerint körülbelül 25 ezer van belőlük Németországban, azonban Busse szerint még többre lesz szükség a koronavírus-járvány miatt.

Hendrick Streeck szerint a halálos esetek száma Németországban is biztosan nőni fog, „de nem olyan apokaliptikus mértékben, mint amiről hallani lehet.” Az eddigi áldozatok mind idősek voltak, legyengült immunrendszerrel. Egy 78 éves heinsbergi férfit is halála után diagnosztizáltak koronavírussal, halálának viszont nem volt köze a járványhoz, ugyanis szívelégtelenségbe halt bele. Streeck szerint a koronavírustól függetlenül nem lesz több haláleset 2020-ban, mint bármely másik évben. „Németországban naponta körülbelül 2500 ember hal meg, az elmúlt három hétben pedig csak tizenkét halálesetnek volt köze a koronavírushoz.” 

Németországnak el kell adósodnia

Az egészségügyi helyzeten túl, ahogyan a világ más gazdaságai, úgy Németország is költségvetési mentőcsomagokkal készül a koronavírus-járvány miatt fellépő gazdasági válságra: Bajorország 10 milliárd eurós pénzügyi alapot állít fel a vállalkozások megsegítésére, és elengedik a tartomány államadósságának korlátait is. Utóbbit akár szövetségi szinten is elengedhetik, ugyanis a most érvényes jogszabályok szerint csak legfeljebb tizenkét milliárd euró értékben adósodhat el a német szövetségi állam – holott a gazdaság újraindításához ennél valószínűleg sokkal többre lesz szükség.

A Berliner Morgenpost arról írt, hogy az eurócsoport pénzügyminiszterei videókonferencián tanácskoztak egy átfogó pénzügyi segélycsomagról. Ezt javasolja a német Zöldek vezetője, Robert Habeck is: szerinte a járvány okozta válságra nagy beruházási programokkal és közös európai államkötvényekkel kell reagálni – amiből fejleszthetnék az egészségügyet, a klímavédelmet, a városfejlesztést, a vasutakat és a digitalizációt is. „Ez egy win-win-helyzet lenne. A koronavírus után a német gazdaság is rá lenne szorulva arra, hogy az euróövezet és egész Európa a lehető leghamarabb újraéledjen” – mondta Habeck, aki szerint

a válság miatt egy időre el kell engedni a nullszaldós államháztartási hiánycélt.

A koronavírus gazdasági vonzatairól ebben a cikkünkben írtunk bővebben:

Nincs suli, nincs buli

„Tíz-tizenkét napnak kell eltelnie ahhoz, hogy lássuk, van-e hatása az intézkedéseknek” – mondta a Robert Koch Intézet alelnöke, Lars Schaade hétfő délutáni sajtótájékoztatóján. A járványügyekért felelős kormányzati szerv alelnöke szerint a fertőzés kockázata miatt kerülni kell a tömeget és az érintkezést – emiatt zárták be az iskolákat, az óvodákat, a klubokat és más nyilvános helyeket. „Alapvetően minden intézkedés jó, ami távol tartja az embereket egymástól.” Emiatt kérte az intézet vezetője a fiatalokat, ne tartsanak „koronabulikat” a tanítási szünetben, hiszen most a legfontosabb a „társadalmi élet leszűkítése a lehető legalacsonyabb szintre”.

Ezzel egyetértett Pedro Marum is, aki Berlin különböző klubjaiban szokott DJ-ként fellépni: „A klubok egyszerre jelentik számomra a második otthonomat és a munkahelyemet. A táncparketten úgy találkozom a szeretteimmel és a kollégáimmal, mint mások a kávézókban a barátaikkal” – írja a Zeit Campuson megjelent publicisztikájában –

„Ennek ellenére azt mondom: jó, hogy a kluboknak be kell zárniuk. Ez nem alkalmas idő a bulizásra.”

Ugyanis,bár a fiataloknál általában enyhébb tünetekkel fut le a koronavírus, „minden klubozó érintkezhet idősebbekkel és gyengébbekkel az áruházakban, a buszon, a lépcsőházakban” – emiatt pedig bárki potenciális vírushordozó lehet.

„Vannak olyan barátaim és kollégáim, akiknek nincsenek tartalékaik, és nagyon bizonytalan a pénzügyi helyzetük” – írta Marum. A szórakozóhelyek bezárása miatt ugyanis hetekre, rosszabb esetben hónapokra esnek el a bérüktől az ott dolgozók, így nekik anyagi segítségre lenne szükségük. A DJ szerint most a legfontosabb, hogy megmutassák a fiatalok: a klubozás nem csak a bulizásról szól, de a szolidaritásról is.

Durva influenza vagy veszélyes világjárvány?

Vannak, akiknek már nincsenek kérdéseik, és vannak, akik az Indexet olvassák! Támogasd te is a független újságírást, hogy ebben a nehéz helyzetben is tovább dolgozhassunk! Kattints ide!

(Borítókép:  A berlini Alexanderplatz a német főváros egyik legforgalmasabb csomópontja 2020. március 14-én. / Fotó:  MTI/AP/Markus Schreiber )