3,5 év börtönt kapott a kárpátaljai magyarellenes terrorista
További Külföld cikkek
- Titokban kért segítséget Orbán Viktortól és Vlagyimir Putyintól Szlovákia korábbi vezetője
- Egy húszfős csoport verte meg az ismert youtubert
- Az EU megegyezett a Navalnij meggyilkolásáért felelős emberek szankcionálásában
- Volt orosz szóvivő: Vlagyimir Putyin korunk Churchillje
- Egy ukrán katona beismerte: olyan sok a halottjuk, hogy a holttesteket sem tudják összegyűjteni
Három és fél évi letöltendő szabadságvesztésre ítélte a krakkói bíróság hétfőn a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) ungvári székházának 2018-as felgyújtási kísérlete kapcsán elindított per fővádlottját, Michal P.-t, büntetéseket szabtak ki két cinkosára is.
A bíróság terrorcselekménynek minősítette a támadást.
Az MTI azt írja, hogy az ítélet nem jogerős, a sajtó még nem számolt be a felek esetleges fellebbezési szándékáról.
A vádirat szerint a Falanga nevű neonáci szervezethez, valamint a Változás (Zmiana) nevű, parlamenten kívüli oroszbarát lengyel törpepárthoz közelálló Michal P. azzal bízta meg a másik két gyanúsítottat, Adrian M.-t és Tomasz Sz.-t, hogy gyújtsák fel a KMKSZ ungvári épületét. Az eset 2018. február 4-én történt, a férfiak Molotov-koktélt dobtak be a KMKSZ-székház egyik ablakán. Az irodában tűz ütött ki, de senki sem sérült meg.
A bíróság Tomasz Sz.-t egyévi letöltendő szabadságvesztésre, Adrian M.-t pedig kétévi szabadságkorlátozásra és közérdekű munkavégzésre ítélte el. Az elítéltekre emellett bírságot szabtak ki, valamint több mint kétezer zlotyt (154,2 ezer forint) jóvátételt a KMKSZ javára. Elkobozzák tőlük továbbá a bűntett elkövetéséért megbízójuktól kapott, összesen 12 ezer zloty (925,6 ezer forint) értékű pénzösszeget is.
A per során ugyanis a vádlottak azt vallották: pénzt kaptak az őket felbujtó Manuel Ochsenreiter német újságírótól, aki - Michal P. állítása szerint - egy berlini találkozó során átadta az akció végrehajtásáért járó pénzt. Ochsenreiter - aki az Alternatíva Németországért (AfD) szélsőjobboldali párt egyik képviselőjének, Markus Frohnmeiernek a munkatársa - az ügyvédje közvetítésével tagadta ezeket a vádakat.
Adrian M. vallomása szerint a támadás célja "vagyonrongálás" volt, valamint a magyar kisebbség és Ukrajna közötti kapcsolatok megrontása. A vádirat is a magyar-ukrán kapcsolatok megrontását nevezte a provokáció céljának.
Korábbi cikkünk szerint az eset Moszkva azon akcióinak sorába tartozik, amellyel az ukrán NATO-csatlakozást igyekszik megakadályozni. A 2018 februárjában történt eset tovább feszítette a húrt Ukrajna és Magyarország közt.