Leó, Szaniszló
4 °C
17 °C

Minden 10 percben meghal egy ember, óránként 50 új fertőzött Iránban

GettyImages-1204807205
2020.03.23. 19:59

Úgy tűnik, hogy a koronavírus-járvány hetekig tartó elbagatellizálása után észbe kapott az iráni vezetés, miközben a hivatalosan jelentett koronavírus-fertőzöttek száma 23 049-re, a halottaké pedig 1812-re nőtt az országban. Néhány hét alatt eljutottunk onnan, hogy Ali Hamenei ajatollah, Irán legfelsőbb vezetője arról beszélt, az irániaknak nem kell aggódniuk a koronavírus miatt, hiszen hamarosan magától el fog tűnni az országból, oda, hogy az állami televízióban már 3,5 millió iráni halottal riogattak, és az utazási korlátozások betartását kérték.

Azonban úgy tűnik, az iráni lakosok egy része egyelőre nem hajlandó alkalmazkodni a kormány hirtelen retorikaváltásához. A perzsa újév alkalmából több mint egymillióan keltek útra az országban, ami megbetegedések exponenciális növekedéséhez vezethet. Eközben az iráni egészségügyi rendszer az összeomlás határán: sorra halnak meg orvosok is, minden alapvető felszerelésből több kellene, és akkora a helyhiány a kórházakban, hogy az interneten fellelhető videók tanúsága szerint stadionokban és egyszerű parkolókban is tábori kórházakat állítottak fel.

Megpróbálták szőnyeg alá söpörni a járványt

Február 19-én jelentette be az iráni kormány szóvivője, hogy megvan az első két fertőzött az országban. Ráadásul néhány órával később azt is bejelentették, hogy a két beteg – akiket a zarándokhelynek számító Kom városában vizsgáltak meg – meghalt. Külföldi elemzők viszont azt feltételezték, hogy ekkorra már javában terjedt a vírus Iránban, csak ezt az ország vezetése megpróbálta eltitkolni. Többek között azért, mert az országban február 21-én parlamenti választásokat rendeztek, és az iráni vezetés el akarta kerülni az alacsony részvételi arányt.

A következő hetekben aztán az ország minden pontjáról jelentettek betegeket, ám a kormány tagjai továbbra is azt próbálták sugallni, hogy nincsen vészhelyzet, így semmi ok a pánikra. Hogy meggyőzzék a lakosokat, egy helyi orvos szerint a politikusok minden védőfelszerelés nélkül látogatták a fertőzötteket kezelő kórházakat.

Ennek meg is lett az eredménye. Az ország vezető politikusai sorra kapták el a koronavírust. A leglátványosabb az egészségügyi miniszterhelyettes, Iradzs Harirsi kálváriája volt, aki napokkal diagnózisa előtt nyilvánosan elvetette a karantén bevezetését, „világháború előtti ósdi módszernek” nevezve azt, illetve hamisnak nevezte a hivatalos adatoknál magasabb halálszámról beszámoló híreket. A miniszterhelyettesen világosan látszottak a vírus tünetei, amikor pár nappal később részt vett egy sajtótájékoztatón, és egy tévéműsorban is, ahol a járvány súlyosságát próbálta elbagatellizálni.

Harirsi végül egyike lett annak a több mint 8 ezer iráninak, akik eddig sikeresen kigyógyultak a vírusból, melyet az iráni politikai vezetésből rajta kívül az elsőszámú alelnök, három miniszter és Hamenei ajatollah egyik tanácsadója is elkapott.

Noha egyelőre hivatalosan 23 ezer beteget regisztráltak, azt valószínűleg az iráni vezetés tagjai is tudják, hogy a valós számok ennél nagyságrendekkel magasabbak lehetnek. A WHO egyik, nemrég Iránban járt vezetője a Reutersnek arról beszélt, hogy a fertőzöttek valós száma ötször akkora lehet, mint amennyit az iráni vezetés jelenleg elismer. Erre lehet következtetni abból is, hogy a hivatalosan bejelentett halálozási ráta 7,9 százalékos, majdnem kétszer akkora, mint a világátlag.

A betegek hivatalos és vélt száma közötti különbség egyik oka az, hogy csak a nagyon súlyos eseteket tesztelik Iránban, a másik viszont az, hogy feltehetően az iráni vezetés még mindig alacsonyabb betegszámról ad hírt a valósnál. Március 16-án például hivatalosan még csak 853 halott volt az országban, azonban a Szabad Európa Rádió iráni testvérrádiója, a Radio Farda már több, mint 1500 áldozatról számolt be regionálisan megerősített információkra hivatkozva.

Egyik napról a másikra elkezdték komolyan venni a dolgot

Több mint 10 ezer lakos megbetegedése és több mint ezer halálos áldozat után úgy tűnik, az iráni kormány is észbe kapott, és elkezdtek egyre komolyabban foglalkozni a helyzettel. Hamenei ajatollah a hónap elején még arról írt a Twitteren:

nem akarom azt mondani, hogy ez nem fontos, de ne túlozzunk... a koronavírus nem lesz sokáig hatással az országra, és el fog tűnni.

Egy szerdai sajtótájékoztatón Alireza Raiszi, Irán másik egészségügyi miniszterhelyettese viszont már arra panaszkodott, hogy „furcsa módon sokan nem veszik komolyan a vírust”, ami megnehezíti a járvány kontrollálását. A hét elején pedig arról beszéltek az állami televízióban az egyik teheráni egyetem tanulmányát idézve, hogy ha az állampolgárok nem hajlandóak követni a kormány előírásait, 

4 millió iráni fog megbetegedni, és 3,5 millióan fognak meghalni,

mivel az egészségügyi intézmények nem lesznek képesek őket ellátni.

Február végén ennek elkerülése érdekében a hatóságok elkezdték ellenőrző pontok felállításával korlátozni az utazást a nagyobb iráni városok között. Ezen kívül beszüntették a pénteki imát is a sűrűbben lakott területeken. Az iskolákat és egyetemeket április elejéig bezárták, valamint törölték a nagyobb kulturális, illetve sporteseményeket. Róháni elnök szerint azonban egyelőre nincs tervben az, hogy teljes városokat zárjanak karanténba.

Az intézkedések részeként több szentélyt is bezártak a kormány utasítására, köztük a Mesed városában lévő Reza imám szentélyt, valamint a Fatima Maszume szentélyt is, mely a vírus egyik iráni gócpontjának számító Komban található. Ez a két szentély a leglátogatottabb zarándokhelyek közé számít az Irán lakosságának 90 százalékát kiadó imámita síiták körében, évente több tízmillióan keresik fel ezeket.

A Fatima Maszume szentély azután került be a hírekbe az utóbbi hetekben, hogy szélsebesen terjedni kezdett az interneten egy videó, amin az látható, hogy muszlim hívők saját állításuk szerint „lenyalják a koronavírust a szentély rácsairól”. A videón látható két férfit néhány napon belül elfogták és börtönbüntetésre, valamint korbácsolásra ítélték őket.

Mindezek ellenére a helyi vallási vezető nemhogy bezárta volna a zarándokhelyet, hanem arra bíztatott minden síita hívőt, hogy látogassanak el a szentélybe, hogy itt találjanak gyógyulást. Végül az iráni vezetésnek kellett közbeavatkoznia. Hétfő délelőtt az állami televízióban jelentették be a két legszentebb iráni szentély bezárását. A bejelentésre válaszul hétfő éjszaka feldühödött hívők tömegei próbáltak betörni a lezárt szentélyekbe, amit végül a rendőrség akadályozott meg.

A perzsa újév miatt még gyorsabban terjedhet a vírus

Ráadásul messze nem ez volt az egyetlen eset az utóbbi napokban, amikor az irániak nem voltak hajlandóak betartani a politikájával néhány nap alatt 180 fokos fordulatot vevő kormány utasításait. Ennek talán legszembetűnőbb példája az idei Noruz, a perzsa újévi ünnepségsorozat kezdete, mely a tavaszi nap-éj egyenlőség napjára esik. A perzsa időszámítás szerinti 1399. év most pénteken, március 20-án kezdődött meg Iránban, melyet 300 millióan ünnepelnek világszerte. A Noruzt követő tizenhárom napos ünnepségsorozat során általában irániak milliói kelnek útra, hogy meglátogassák rokonaikat.

Mivel ez óriási egészségügyi kockázatot jelent – a kínai holdújévhez hasonlóan –, az iráni egészségügyi minisztérium arra szólította fel a lakosokat, hogy alaposan fontolják meg, érdemes-e útnak indulniuk a következő két hétben. A Reuters szerint az egészségügyi minisztérium sajtófőnöke Twitterén már olyan vészjósló üzenetet írt ki, hogy 

a jelenlegi adatok alapján minden 10 percben meghal egy ember a koronavírus következtében Iránban, és hozzávetőlegesen 50-en fertőződnek meg óránként.

A sajtófőnök ráadásul nem túlzott, az ő számításai alapján minden nap átlagosan 144-en halnak meg, ennél március 18-án, 19-én és 20-án is többen vesztették életüket. Az utóbbi két napban viszont csökkent egy kicsit a halálozások száma. Szombaton 123-an, vasárnap 129-en, hétfőn pedig 127-en hunytak el a kormány által közzétett adatok szerint.  

Egy másik tisztviselő arról beszélt az állami tévében, hogy a Noruz előtti bevásárlás az öngyilkossággal ér fel. A figyelmeztetések ellenére az iráni rendőrség szerint pénteken több mint 1,2 millióan keltek útra. A Kaszpi-tenger partján található üdülőhelyekre például több tízezer autó próbált eljutni az újév napján. Az iráni vöröskereszt pedig arra panaszkodott pénteken, hogy a perzsa újév alkalmából hárommillió ember kelt útra csak abban a 13 tartományban, amelyben legsúlyosabb a járvány.

Ráadásul a hírek szerint az egészségügyi rendszer már most teljesen túl van terhelve. Helyi beszámolók szerint naponta halnak meg orvosok az iráni kórházakban, mivel nem áll rendelkezésre megfelelő védőfelszerelés. Arcmaszkokból is hiány van többek között, miközben az állami hírügynökség jelentése szerint február elején Irán 3 millió maszkot adományozott Kínának.

Ezen kívül pedig a kínai kereskedők már azelőtt megvették az Iránban készülő összes maszkot, hogy azokat elkezdték volna gyártani. A maszkokon kívül hiány van koronavírus-tesztkészletből, alapvető gyógyszerekből, oxigéntartályból és gumikesztyűből is. Kórházi férőhelyekből sincsen elég, ezért ideiglenes kórházakat nyitottak meg. Egy intenzív osztályon dolgozó orvos arról beszélt a BBC-nek, hogy 

még a helyi futballstadionban is kórházi ágyakat állítottak fel, hogy legyen hol kezelni a betegeket.

Az orvosok teljesen le vannak terhelve, a kórházakban jobb híján táncolással próbálják oldani a feszültséget (az alábbi videóösszeállítás március legelején készült, amikor még tizedannyi volt a megbetegedések száma, mint jelenleg). 

Az ország külpolitikájának irányát is befolyásolja a koronavírus

Az iráni vezetés nemcsak az egészségügyi helyzettel kapcsolatos retorikáján változtatott drasztikusan az egyre súlyosabbá váló járvány hatására, hanem külpolitikáján is. Március 12-én az iráni külügyminiszter bejelentette, hogy országa az elmúlt 58 évben első alkalommal pénzügyi segítséget kért a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF). A szervezet elnöke március 4-én jelentette be, hogy összesen 50 milliárd dollárt tesznek elérhetővé a fejlődő országok számára, hogy segítsék őket a koronavírus elleni harcban.

A válság határán egyensúlyozó Irán a hírek szerint 5 milliárd dollárt kért a szervezettől. Az egyelőre nem világos, hogy Irán meg fogja-e kapni ezt az összeget, mivel az ország jelenleg feketelistán van terrorizmus finanszírozása miatt. Iránnak gazdasági szempontból is nagyon rosszkor jött a járvány: az amerikai szankciók, az olajáresés és a koronavírus együttes hatása nagyon súlyos lehet az iráni gazdaságra nézve. 

Néhány napig úgy tűnt, hogy megváltozik az iráni vezetés USA-ellenes retorikája is. Bár az Egyesült Államok ellen uszító üzenetekről nem mondtak le teljesen – az iráni külügyminiszter pénteki Twitter-bejegyzésében például azt írta, 

az amerikai kormányzat vidáman kérkedik az iráni állampolgárok megölésével Noruzkor.

Ezzel egy csütörtöki sajtótájékoztatóra utalt, amin az amerikai külügyminiszter egyik tanácsadója kijelentette, az USA továbbra is fenntartja az Iránnal szemben bevezetett „maximális nyomásgyakorlás” politikáját a koronavírus-járvány ellenére is.

Viszont Hamenei ajatollah újévi beszédében szót sem ejtett az Egyesült Államokról, noha korábban rendszeresen támadta az amerikai kormányzatot (egy héttel korábban például még azt mondta, elképzelhető, hogy a járvány kirobbantása valójában egy amerikai biológiai támadás). Haszán Róháni elnök pedig levelet intézett az amerikai néphez, melyben azt írta,

Ma különböző hadseregekhez tartozó katonák helyett egyszínű egyenruhát viselő, különösebben egy országhoz sem tartozó „emberi harcosok” [orvosok] küzdenek önzetlenül és önfeláldozóan az emberiség ellenségével szerte a világban. Ebben a közös harcban mindannyian egy fronthoz tartozunk. Mi mindannyian felül próbálunk kerekedni a közös ellenségünkön: egy halálos víruson. Ezzel az ellenséggel kapcsolatban – más ügyekkel ellentétben – nem térnek el a nézeteink, és nem különbözik a véleményünk a vírus természetével, definíciójával és az emberiségre való pusztító következményeivel kapcsolatban sem.

Azonban mindössze egy nap kellett, hogy visszaálljon az élet a rendes kerékvágásba: Hamenei ajatollah szombaton ismét tévébeszédet intézett az iráni néphez, most az Eid Mab'ath alkalmából, mely során a muszlimok Mohamed próféta Allahhoz való első felemelkedését ünneplik.

A közel negyvenperces beszéd során Hamenei visszatért az USA elleni támadásokhoz. Az ajatollah a „hazug, szemérmetlen és kapzsi sarlatánokból, valamint kegyetlen terroristákból álló” amerikai kormányzatot nevezte meg Irán legfőbb ellenségeként. Emellett visszatért azon állításához is, hogy valójában az amerikaiak állnak a járvány kirobbantása mögött

Az amerikai kormány több alkalommal is kijelentette, hogy kész segítséget nyújtani Iránnak gyógyszerek adományozásával. Ez igencsak furcsa. [...] Azzal vádolnak titeket, hogy ti gyártottátok a vírust. Nem tudom, mennyi igaz ebből, de ha már léteznek ilyen vádak, bízhat-e bennetek egy bölcs ember? Lehet, hogy azért adjátok a gyógyszereket, hogy azok tovább terjesszék a vírust. Tapasztalataink azt mutatják, nem szabad bennetek bízni, hiszen képesek lennétek ilyen dolgokra.

Annak érdekében, hogy Irán fel tudja venni a harcot a járvánnyal, Kína, Oroszország és Pakisztán is arra kérte az Egyesült Államokat, hogy töröljék az Iránra kivetett szankciókat, melyeket azután vezettek be újra, hogy Donald Trump 2018-ban felrúgta a Barack Obama elnöksége alatt megkötött atomalkut.

A Reuters értesülései szerint azonban nem valószínű, hogy ez meg fog történni. Az USA kiemelte, hogy a szankciói nem vonatkoznak az egészségügyi felszerelések importjára. Mike Pompeo amerikai külügyminiszter emellett arra szólította fel Iránt, hogy engedjék szabadon a külföldi állampolgárságú politikai foglyokat.

A koronavírus egyelőre kedvez a raboknak

Az ország igazságszolgáltatási rendszerének szóvivője kedden bejelentette, hogy szabadlábra helyeznek 85 ezer foglyot, a jelenleg Iránban fogvatartottak csaknem felét, hogy elejét vegyék a vírus terjedésének a börtönökben. A kiengedettek mindegyike kevesebb mint 5 évre volt elítélve. Azok, akik kormányellenes tüntetéseken vettek részt, vagy egyéb politikai okból kerültek rács mögé, továbbra is börtönben maradnak. Csütörtökön azt is bejelentették, hogy a perzsa újév alkalmából a 85 ezer ideiglenesen szabadlábra helyezett fogolyból 10 ezren amnesztiát kapnak.

Az ideiglenesen szabadlábra helyezettek között van Nazanin Zaghari-Ratcliffe, a legismertebb iráni politikai fogoly is.

Zaghari-Ratcliffe letartóztatása idején a Reuters hírügynökség jótékonysági szárnyánál dolgozott, korábban pedig másfél évig a BBC World Service Trustnál végzett adminisztratív munkát. Az alapítvány többek között iráni újságíróknak nyújtott képzést. A Thomson Reuters Foundation és a BBC Media Action (a BBC World Service Trust jogutódja) is közleményt adott ki, miszerint Zaghari-Ratcliffe szabadságon volt letartóztatása idején, és nem valamelyik alapítvány megbízásából utazott Iránba.

Büntetésének hossza lehet, hogy időközben több lett mint öt év, miután 2017-ben az akkor még külügyminiszter Boris Johnson olyan kijelentést tett, hogy Zaghari-Ratcliffe újságírókat képzett Iránban (melyre nincs semmilyen bizonyíték). Johnson kijelentése után az iráni rendszer elleni propaganda terjesztése miatt emeltek ellene vádat.

Zaghari-Ratcliffe Iránban született, férje brit, ő pedig brit-iráni kettős állampolgár. 2016-ban tartóztatták le, amikor 22 hónapos lányával haza akart repülni Angliába Iránból, ahol a Noruzt ünnepelte iráni családtagjaival. Az iráni kormány megdöntésének kísérletével vádolták meg. Bár az iráni hatóságok hivatalosan sosem hirdették ki, mennyi időre börtönözték be a nőt, Angliában élő férje szerint öt éves börtönbüntetést kapott.

(Borítókép: Egészségügyi dolgozók egy teheráni kórházban 2020. március 2-án. Fotó: Fatemeh Bahrami / Anadolu Agency / Getty Images)

Durva influenza vagy veszélyes világjárvány?

Vannak, akiknek már nincsenek kérdéseik,
És vannak, akik az Indexet olvassák!
Támogasd te is a független újságírást, hogy ebben a nehéz helyzetben is tovább dolgozhassunk! Kattints ide!