Virág
0 °C
2 °C

Afrika: Egymilliárd emberből pár ezer betegre van intenzív kapacitás

GettyImages-1207933897
2020.03.24. 18:44
Sokáig reménykedtek a járványügyi szakemberek, hogy abból, hogy a koronavírus-fertőzés látszólag elkerüli Afrikát, fontos információkat szerezhetnek, leginkább abban bízva, hogy a vírus nem annyira kedveli a meleg éghajlatot. A járvány terjedése viszont első körben csúszással, de Afrikában is az európai terjedési sebességet mutatja, és a helyi rossz kórházi rendszer miatt a korábban tapasztaltaknál is súlyosabb egészségügyi vészhelyzet miatt aggódnak a szakértők.

Afrikában február 14-én, Egyiptomban jelent meg igazoltan a koronavírus-járvány. Ez három és fél héttel későbbi időpont, mint ahogy Európában és Észak-Amerikában feljegyezték az első esetet. A szakemberek eleinte abban bíztak, hogy a melegebb éghajlatú országokban, vagyis Fekete-Afrikában (Szubszaharai Afrika) lassabban terjedhet majd a járvány, igazolva az eddig még nem teljes mértékben bizonyított feltételezést, miszerint a covid-19 az influenzához hasonlóan nem bírja olyan jól a meleget, ám az egyre nagyobb ütemben emelkedő esetszámok nem támasztják alá perdöntően ezt.

A helyzet viszont elég sokrétű, így egyáltalán nem zárható ki, hogy a meleg időjárás valóban hatással van a járvány terjedésére. Elképzelhető, hogy Afrikában ez lassítja, több más körülmény  – rosszabb higiéniás viszonyok, más érintkezési körülmények, még nem betiltott közösségi rendezvények – viszont épp, hogy gyorsít a terjedésen, és jelenleg az utóbbiak vannak túlsúlyban, ezért nem mérhető fel jól, hogy van-e hatása a hőmérsékletnek, és ha igen, mekkora.

Miért ért később Afrikába a járvány?

Valójában nagyon nehéz pontosan megmondani, miért érkezett meg Afrikába bő három héttel később a járvány, mint több más földrészre, éppen ezért még a szakértők között sincs igazán konszenzus a kérdésben. Egyesek az ottani melegebb januári-februári időszakra mutogatnak – bár továbbra sincs bizonyíték, hogy a hőmérsékletnek lenne befolyása az új típusú koronavírus terjedésére –, míg mások azzal indokolták, hogy Afrikát viszonylag kevesebb szál fűzi a többi földrészhez, mint mondjuk Európát, Észak-Amerikát vagy Ausztráliát.

Pedig Kína és Afrika között elég szoros a gazdasági és egyéb kapcsolat – a rohamosan gyarapodó afrikai népességnek javarészt kínai cégek építik az új városnegyedeket vagy épp komplett városokat kontinens-szerte, egyre több ország kap ajándékstadiont, miközben legalább 81 ezer afrikai tanul Kínában, akiknek a nagy része éppen a tavasszal tért haza – sok tízezer, a kínai holdújévre hazalátogató, majd Afrikába visszainduló munkással együtt. A számukról nincs pontos adat, 200 ezer és 2 millió között elég nagy a szórás a becslésekben, az viszont biztos, hogy az elmúlt évtizedben meghatszorozódott a légiforgalom Kína és Afrika között.

Ennek ellenére egyébként elég jól megszűrték a Kínából érkezőket Afrikában, nem is innen, hanem

Európából került be a földrészre a fertőzés nagy része, főként a nyaralásról hazautazókkal, akik csak az európai terjedés megindulása után, késéssel vitték magukkal a járványt.

Hasonló késés volt egyébként megfigyelhető 2002-03-ban a SARS, illetve 2009-ben a H1N1 törzsű influenzajárvány esetében. A SARS a kínai kirobbanás után öt hónappal ért el Afrikába (és egyedül csak Dél-Afrikában jelent meg), míg a H1N1 már 60 országban jelen volt, mire eljutott Egyiptomba a mexikói járvány eredeti kirobbanása után két hónappal. A H1N1 viszont tovább is jutott, 41 afrikai országban 8000 embert fertőzött meg, 160-an pedig bele is haltak a betegségbe, ám így is csak a halálos áldozatok 1 százaléka jutott erre a földrészre.

Hogy miért érdekes ez? Mert a jelek szerint a covid-19 nem fogja kímélni Afrikát sem, az pedig külön aggasztó, hogy pont március végén kezd el terjedni az itteni országokban a járvány.

Minden nap plusz segítség, hát még három hét

Abban a három hétben, amíg Afrikában nem volt jelen a vírus, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) emberei javában dolgoztak a földrész országaival a megelőzési terven. Ennek része volt, hogy amikor elkezdett Kínán kívül terjedni a fertőzés, még csak két afrikai ország volt képes a tesztelésre, de március közepére már 43 országban volt valamilyen mennyiségű koronavírusteszt, amikből a WHO előrejelzése szerint március 23-ra már 60 ezer lesz a földrészen. Ez persze irreálisan kevés 1,2 milliárd embernek, de értelemszerűen nem állnak meg ennyinél.

60 ezer tesztnél hatékonyabb megoldás is született, a földrész országainak nagy része már azelőtt vagy lezárta határait, vagy korlátozta a beutazást, hogy komolyabb esetszámot feljegyeztek volna náluk, ám ez lehet, hogy mégsem használt. Február 27-én Nigéria lett az első fekete-afrikai ország, ahol megjelent a járvány, mostanra (március 24.-i adatok) pedig már 2120 fertőzöttről és 58 halottról tudni Afrikában. A több mint 1900 fertőzött közel kétharmadát hat országból (Egyiptom, Dél-Afrika, Algéria, Marokkó, Tunézia) és Burkina Faso), a halottak majdnem harmadát pedig két államból (Egyiptom és Dél-Afrika) jelentették.

Ha az első, egyiptomi esettől számolunk, akkor azt látjuk, hogy az azóta eltelt bő öt hét alatt 1-ről 2100 fölé nőtt az igazoltan fertőzött esetek száma. Ugyanennyi idő alatt Európában 1400-2100 esetig jutottak el, tehát hasonló mintázatú az elején a terjedés.

Március közepén Bruce Bassett, a Fokvárosi Egyetem adatkutatója már arról beszélt a Science magazinnak, hogy attól tart, ketyegő bomba a koronavírus Afrikában, az azóta eltelt idő őt igazolja.

Több körülmény is segíti az afrikai országokat, de súlyos a helyzet

Vannak azonban olyan tényezők, amikkel számolhatnak. Leginkább az, hogy a legtöbb afrikai országnak rendkívül fiatal a népessége – a koronavírus pedig annál kisebb kockázatot jelent az emberre, minél fiatalabb. Amíg Kínában a lakosság 12 százaléka idősebb 65 évnél, ugyanez az arány Afrikában csupán 3 százalék.

A helyi hatóságoknak ráadásul van tapasztalatuk járványkezelésben, folyamatos harcban állnak ugyanis a kanyaróval, és az ebolát is meg kellett már állítaniuk. Nincs viszont két egyforma járvány, és a koronavírus-fertőzés kapcsán lehet, hogy az ebolával szerzett tapasztalatok nem sokat segítenek – az ebola ugyanis csak akkor válik fertőzővé, amikor a beteg már mutatja a tüneteket, a koronavírus viszont tünetmenetesen is fertőző. Ráadásul

Afrika egészségügyi rendszere pokolian rossz állapotban van.

Nem véletlenül növekedett (és növekszik) hétről hétre, napról napra a WHO aggodalma Afrika miatt. Március 19-én, amikor még csak 640 regisztrál betegről tudtak a földrészen, a WHO etióp vezetője, Tedros Adhanom Ghebreyesus arról beszélt, hogy Afrikának, a kontinensének fel kell ébrednie, mert ha a vírus nagyon beindulna, könnyen széteshet az amúgy sem biztos lábakon álló egészségügy. A nyomornegyedekben, alultáplált emberek között ráadásul még könnyebben terjedhet majd a fertőzés. A WHO ugyanazt a megoldást javasolta akkor, mint amit már több ország is bevezetett: tiltsák be a csoportos gyűléseket, a tömeges találkozásokat.

A földrész egészségügyi rendszere pedig meglehetősen törékeny. Ha lesz is elég teszt, a betegek ápolását aligha tudják hol megoldani. „Ha a koronavírus komolyan eléri Afrikát, az nagyon súlyos lesz” – mondta az afrikai járványügyi központ (Africa Centers for Disease Control and Prevention) addisz-abebai vezetője, Dr. John Nkengasong.

A földrész legtöbb kórháza ugyanis – pár, nagyvárosban található intézménytől eltekintve – nem rendelkezik intenzívosztállyal, ahova a súlyos tüneteket mutató koronavírusos betegek jó része kerülne.

Dél-Afrikában az egyik legjobb az egészségügyi ellátás Afrikában. Itt már 116 eset után katasztrófahelyzetet hirdettek ki – azóta már három hétre kihirdetett vesztegzárnál járnak –, az egészségügyi miniszter, Zweli Mkhize viszont pont, hogy nem az elsőként megbetegedők miatt aggódik, azok ugyanis a tehetősebb rétegből kerültek ki, épp ők vitték be az országba a járványt magukkal az európai nyaralásukról. Nekik pedig van lehetőségük karanténba vonulni.

„Amikor a járvány eljut a szegényebb rétegekhez, azoknak a családoknak nem lesz külön szobájuk vagy egyéb terük, ahol karantén alatt lehetnének, és ez krízishelyzethez vezethet”

– mondta Mkhize.

Dél-Afrikában, hasonlóan sok más afrikai országhoz, a tuberkulózis és a HIV is komoly problémát okoz, mindkettő hozzájárulhat ahhoz, hogy a koronavírus-járvány a vártnál súlyosabb legyen. Már csak azért is, mert a világon regisztrált 38 millió HIV-fertőzött nagy része Afrikában él.

Az intenzív ágyak száma önmagában gond

A WHO jelenleg is próbálja felmérni, pontosan hány intenzív osztályon található ágy van Afrika egyes országaiban. Az összesítés még nem készült el, de a helyzet elég lesújtó. A Guardian gyűjtése szerint a fekete-afrikai országok közül

  • a kontinens egyik legjobb egészségügyével rendelkező Dél-Afrikában 1000 intenzív ágy van, abból 160 a magánellátásban, mindez 56 millió lakosra nézve.
  • Malawiban 17 millió lakosra van összesen 25 intenzív ágy,
  • Zimbabwe fővárosában, Hararéban a fő járványügyi kórházban egy sincs, több mint 14 millió lakosra.
  • Ugandában a helyi koronavírus-ügyi megbízott, Atel Kagirita bízik benne, hogy ha nem indul be a lakosságon belüli fertőzés, felülkerekedhetnek a járványon, aggasztó ugyanakkor, hogy az ország egészségügyi kapacitásának nagy részét az 1500 ágyas Mulago kórház teszi ki, amiben összesen 60 ágyból áll az intenzívosztály, miközben 44 millióan laknak az országban.
  • Dél-Szudánban, ahol öt éve tombol a polgárháború, 24 ágyon lehet elkülöníteni fertőző betegeket,
  • míg Szomáliában, ahol szintén hosszú évek óta zajlanak harcok, 15, egyenként egy elkülönített ágyat tartalmazó sátorral, illetve egy 100 ágyas kórházzal készülnek a koronavírus ellen.

Nem nehéz elképzelni, milyen súlyos helyzethez vezetne, ha ilyen körülmények között a járvány elérné az olyan sűrűn lakott városokat, mint az etiópiai Addisz-Abeba (5165,1/km² népsűrűség), a nigériai Lagos (6871/km²), vagy a Kongói Demokratikus Köztársaságban található Kinshasa (20000/km²). Az összehasonlíthatóság kedvéért, Budapest népsűrűsége 3388/km².

Van, amiből jól állnak

A Nyugat-Afrikában 2013-16 között tomboló, 11 ezer emberéletet követelő ebolajárványra készülve a legtöbb ország rengeteg egyéb orvosi eszközt halmozott fel. Többek között Ugandában is komoly készletek vannak védőfelszerelésből, gyógyszerekből és sátrakból, ahogy kiépített infrastruktúrája van annak is, hogyan jusson el egy minta a lehető leggyorsabban a fővárosi központi laboratóriumba, vagy egyéb mobil laborokba tesztelésre.

„A legrosszabb még csak most jön a földrészen. Félek, hogy lehetetlen lesz megállítani a járványt egy menekülttáborban”

– mondja Patrick Youssef, a Nemzetközi Vöröskereszt afrikai helyettes igazgatója. Már pedig Afrikában több millió menekült él táborokban.

Nehezíti a helyzetet, hogy az amerikai Rand Corporation nevű kutatóintézet felmérése szerint a világ járványügyi szempontból 25 legveszélyeztetettebb országából 22 Afrikában van (a másik három Afganisztán, Jemen és Haiti).

Úton a segítség

Az Alibaba-társalapítója, a kínai milliárdos Jack Ma hatalmas segélycsomagot juttatott el március 22-én Afrikába. A szállítmány 5,4 millió maszkból, 1,08 millió tesztkészletből, 40 ezer, az egész testet eltakaró védőruházatból és 60 ezer védőálarcból állt. Ezeket a kontinens országai között osztják szét hétfőtől, tehát nem csak a célállomás Etiópiának szánták.

„A több tesztkészlet nem jelent több tesztelést. Csak azon végzünk koronavírustesztet, akiről erőteljesen gyanítható, hogy fertőzött” – mondta a Reuters megkeresésére az afrikai járványügy szóvivője, James Ayodele.

Innentől pedig minden azon múlik, sikerült-e időben lezárni az országokat, mert ha elindul a járvány Afrikában, a helyi egészségügyi hálózatok sokkal nagyobb bajban lehetnek a tél felé haladva, mint Európa vagy Észak-Amerika.

(Borítókép: Maszkot viselő emberek Kairóban, Egyiptom fővárosában 2020. március 21-én. Fotó: Ziad Ahmed / NurPhoto / Getty Images)

Durva influenza vagy veszélyes világjárvány?

Vannak, akiknek már nincsenek kérdéseik,
És vannak, akik az Indexet olvassák!
Támogasd te is a független újságírást, hogy ebben a nehéz helyzetben is tovább dolgozhassunk! Kattints ide!