Herman
1 °C
21 °C
Index - In English In English Eng

A Kreml így ebrudalta ki a British Councilt

K EPA20180317041
2020.03.25. 09:45

Egy adminisztrációs kifogással kezdődött, majd a 14 éven át tartó fokozatos elfojtás után a teljes bezárással végződött a British Council 26 éves története, amelynek második felét gyilkosságokkal telített titkosszolgálati játszmák miatti látványos diplomáciai viták kísértek. 

Nem Magyarországon járunk, a magyar kormánynak csupán adminisztrációs kifogása van a 110 országban működő brit kulturális hálózattal szemben. Március elején már az okot is megmondták Budapesten, ahol a British Council nyelvvizsgaközpontjának működését három hónapra felfüggesztették.

A történet Oroszországban viszont már korábban véget is ért.

2004-től indult a British Council oroszországi vesszőfutása, egy könnyen rendezhetőnek tűnő adóügyi vitával. Hogy mégsem lesz könnyen rendezhető, azt az jelezte, hogy az első elnöki ciklusa végén járó Vlagyimir Putyin külügyminisztere, Szergej Lavrov személyesen emelt szót az ügyben.

A királynő beszédtanfolyama

A British Councilt a brit kormányzat 1934-ben hozta létre, a kulturális kapcsolatok elősegítésére. Jelenleg több mint száz országban működik. Az állam a szervezet költségvetésének egyharmadát állja, a többit a British Council saját bevételeiből, elsősorban a nyelvoktatásból és a IELTS típusú nyelvvizsgáztatásból fedezi. Fővédnöke az uralkodó, helyettese a trónörökös.

Márpedig ilyen magas szinten a kifogást nyilvánosan jelezni csak akkor szokás, ha valójában többről van szó. Valóban többről volt, hiszen a történet vége ismert: 2018 nyarán az utolsó, moszkvai képviselete is bezárt az egykor országszerte működő British Councilnak. 

A Szovjetunióban 1945-47 között volt képviselete, a hidegháború azonban közbeszólt – 1950-re megszűnt a magyarországi iroda is –, ezután már csak a Szovjetunió felbomlásával, 1992-ben jelenhetett meg Oroszországban. 2000-ig csak Moszkvában volt, utána Szentpétervártól az uráli Jekatyerinburgon át a Bajkál-tó közelében fekvő Irkutszkig nyíltak a képviseletek, nyelvtanfolyamokkal, kulturális programokkal, nemzetközi találkozók szervezésével.

Moszkva nem hisz a könyveknek

Moszkva mindig is egy fedőszervezetnek tekintette a nyelvtanfolyamokat, könyvtárakat működtető British Councilt, amelynek világszerte 7 ezer munkatársa között hírszerzők húzódhatnak meg. A KGB utódja, a 90-es évek után befolyását fokozatosan visszaszerző Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) szemében szálka volt a szervezet.

Az első, 2004-es összezörrenést azonban az orosz elnök és az akkori brit kormányfő, Tony Blair találkozója látszólag rendezte, de csak rövid időre.

Alig másfél évvel később jött a „kémkő”.

2006 januárjában az orosz állami televízió beszámolt egy belvárosi sétány mentén elhelyezett kőbe rejtett adóvevőről, ahová az arra járó orosz kém laptopjáról leadta, a később odatévedő brit diplomata pedig saját gépére letöltötte az adatokat.

Az orosz férfit elfogták, a britekkel viszont nem tudtak mit kezdeni diplomáciai védelmük miatt. Nem mellékesen, hat évvel később, 2012-ben a britek elismerték, hogy a sokáig tagadott kő valóban az volt, aminek az oroszok mondták.

De az érintettek nem a British Council nevében dolgoztak Moszkvában, amely 2005-ben megint nyugodtabban működhetett, viszont a kő miatt újabb feszültség keletkezett Moszkva és London között – amelyre azért is régóta orrolt a Kreml, mert az 1990-es évek befolyásos szürke eminenciásának, a milliárdos Borisz Berezovszkijnak is menedéket nyújtott.

Hoppá, bérleti szerződés sincs

A kémkő után ismét előjöttek az orosz kifogások, amelyek szerint fizetős szolgáltatást nyújt a BC, akkor nem nonprofit szervezetként kellene adóznia, így hirtelen 200 millió rubelt követeltek a hálózaton – akkori árfolyamon 6,7 millió eurót (kb. 2,3 milliárd forint).

2006 tavaszán – akkor még csak a költségekre hivatkozva – bezárt egy kisebb képviselet. Aztán 2006 novemberében meghalt a Londonban politikai menedékjoggal élt Alekszandr Litvinyenko. A Londonban menedéket élvező kiugrott FSZB-s alezredes halálát polóniumos tea okozta. A sugárzó anyaggal Londonban elkövetett gyilkosság újra mélyebbre taszította a brit–orosz-viszonyt, főként miután London a két orosz gyanúsítottat is megnevezte, akiket természetesen Moszkva nem adott ki.

Ekkortájt Nyizsnyij Novgorodban a helyi vezetés elővette 2004-es észrevételeit, hogy nincs is rendben a bérleti szerződés, és különben is hiányoznak a helyi működéshez a megfelelő szerződések. 

2007 végéig ment a vita, ami végül bezárással fejeződött be, éppúgy, mint Krasznojarszkban, ahol ugyanekkor arra jutott a regionális vezetés, hogy a British Council nem egyszerűen nyelvet oktat és a brit kultúrát ismerteti meg helyben, hanem elszívja a tehetséges helyieket, az Egyesült Királyságba csábítva a fiatalokat. (Hogy százan utaztak ki brit vízummal a szervezeten keresztül és mind a százan vissza is tértek, az nem hatotta meg az orosz felet.)

Így ezek 2007 decemberében bezártak.

Hoppá, nemzetközi szerződést sért

Moszkván kívül maradt még Szentpétervár és Jekatyerinburg. Ekkor megint jött az orosz külügyminiszter, aki szerint ott meg valójában évek óta az 1963-as Genfi konvenció megsértésével működnek a képviseletek, mivel a brit konzulátus területén vannak, így azonnal bezárásukat követelte.

Szergej Lavrov szavai ellenére a két képviselet 2008 januárjában kinyitott – Moszkva bekérette emiatt a brit nagykövetet. Másnap a rendőrség ittas vezetés gyanújával előállította a BC szentpétervári vezetőjét, Stephen Kinnockot. A brit külügyminiszter tiltakozott, az intézmény elleni támadásnak minősítve a rendőri akciót, de a lényegen ez nem változtatott: 

a BC két nap múlva végleg bezárt Szentpéterváron és Jekatyerinburgban.

Előtte az orosz hatóságok elkezdték kihallgatásokra berendelni az orosz alkalmazottakat, majd az orosz kormány közölte: nem ad vízumot az érintett konzulátus új munkatársainak és a régiekét sem hosszabbítja meg, amíg a BC képviseletek ott működnek tovább. (Máshol meg, ahogy a korábbi bezárások mutatták, úgysem nyithatnak ki.)

Így már csak az utolsó, a British Council moszkvai képviselete maradt meg. 2012-ben Oroszország kitiltotta területéről az amerikai külügyhöz tartozó USAID-et – mondván, civil szervezetek finanszírozásával beleavatkozik az orosz politikai viszonyokba. Ennek kapcsán Szergej Lavrov kijelentette: ez más helyzet mint a francia, a német, vagy akár a brit kulturális intézetek ügye, azok mind autonóm szervezetek, nem függenek közvetlenül saját kormányzatuktól, így semmi ok nincs rá, hogy ne maradhassanak. Hat évvel később aztán másképp látta az orosz kormány.

A novicsok betette a kiskaput

Aztán jött egy újabb gyilkossági kísérlet Nagy-Britannia területén, amikor az orosz titkosszolgálat emberei Szergej Szkripalt és lányát akarták eltenni láb alól, ezúttal nem nukleáris anyaggal, hanem vegyi fegyverrel.

A novicsok idegméreg brit területen való használata megint rontott a két ország kapcsolatán – miközben 2012 óta egyébként is nagyot fordult a világ, a Krím 2014-es elfoglalása miatti, Oroszország elleni nemzetközi szankciókkal –, és ez meglátszott a BC-n is, amely 2018 nyarán Moszkvában is befejezte tevékenységét. A brexit közepén, a labilis May-kormány idején láthatóan nem volt kivel egyezkednie Moszkvának, így rövidre zárták a történetet.

A hivatalos indoklás szerint nem sikerült meghatározni a BC jogi státuszát – kormányzat hozta létre, félautonóm, de saját magát a brit diplomáciai képviselet kulturális részlegéhez köti, az orosz fél azonban nem tartja részének, nonprofit, de vannak kereskedelmi alapú bevételei – így nem tudják biztosítani Oroszországban a jogszerű működést.

Semmi politika – valójában csak az. Moszkva olyan brit soft powernek tekintette a BC-t, amely – a személyes kapcsolatokkal, a rendezvények sokaságával – alkalmas arra, hogy befolyásolja az orosz társadalom egy részét. Ilyen erőt nem akart hagyni a hátországában az orosz vezetés, hiszen, ha Oroszország vitában áll a világ nagy részével, az alternatív vélemények csak útjában állnának a Kremlnek.

(Borítókép: A Szkripal-ügyben bekéretett Laurie Bristow oroszországi brit nagykövet távozik a moszkvai külügyminisztériumból 2018. március 17-én miután az orosz vezetés tudatta a nagykövettel hogy 23 brit diplomatát kiutasítanak az országból visszavonják az engedélyt hogy az Egyesült Királyság főkonzulátust nyisson Szentpéterváron és leállítják a kulturális és oktatási ügyekkel foglalkozó British Council tevékenységét Oroszországban. Fotó: MTI/EPA)