Koronavírus adatok

2021. dec. 03.
Oltottak Kórházban Elhunytak Fertőzöttek
Barbara, Borbála
-6 °C
4 °C

5000 katona harcolt a Száhil dzsihadistái ellen

2020.03.27. 14:29

Annak ellenére, hogy a világ tekintete a koronavírus terjedésén csüng, a nemzetközi politika évek óta tartó konfliktusa nem álltak meg. Így például az Egyesült Államok újabb kísérletet tett az afganisztáni konfliktusból való kiválásra, továbbra is folyik az adok-kapok az USA iraki kontingense és a helyi síita milíciák között, és nem állt le Száhel-övezet dzsihadistái elleni háború sem. Sőt, pénteken a francia vezérkari főnök arról számolt be, hogy Mali és Niger határvidékén (ami a XIX. század vége óta francia érdekszférának számít)

március folyamán példátlan méretű közös hadműveletet hajtottak végre mali, nigériai és a francia katonák.

A MONCLAR elnevezésű műveletben csaknem 5 ezer katonát mozgósítottak, és sikerült jelentős számú dzsihadistát „semlegesíteni”, illetve rengeteg fegyvert és lőszert foglaltak le vagy semmisítettek meg.

A művelet valóban háborús méreteket öltött, hiszen 1700 francia, 1500 nigeri, illetve a G5 Száhel egyesített erők (Mali, Mauritánia, Csád, Burkina Faso, Niger) mintegy további 1500 katonája vonult fel március 3. és 23. között a Nagy-szaharai Iszlám Állam (EIGS) elleni akciókban.

Emmanuel Macron francia államfő és a G5 Száhel államainak vezetői januári csúcstalálkozójukon megállapodtak abban, hogy tovább fogják erősíteni a Mali, Burkina Faso és Niger hármashatárán oszcilláló dzsihadisták ellen (akiknek csak egyik gyűjtőszervezete az EIGS) 2014-ben indult hadműveleteket. Franciaország nemrég további hatszáz katonát küldött az afrikai Száhil-övezetbe, és ezzel a korábbi 4500-ról 5100-ra emelkedett a Barkhane hadművelet keretében ott állomásozó katonáinak száma.

A szélsőséges dzsihadisták támadásaiban 2019-ben mintegy 4 ezer ember – ötször annyian, mint 2016-ban - vesztette életét Maliban, Nigerben és Burkina Fasóban. Bár érdemes megjegyezni, hogy a rutinszerűen "dzsihadistá"-nak bélyegzett akciók sokszor valójában inkább etnikai konfliktusokat, vagy a földművelők és állattartók ellentéteit takarják.

Az évek óta tartó tisztogatóakciókat követően Lernéi Hüdraként újraéledő, sőt, sokasodó dzsihadista szervezetek is bizonyítják, hogy a régióban a puszta katonai beavatkozások mellett égető szükség lenne a gazdasági-szociális-ökológiai problémák átfogó kezelésére, illetve a dzsihadistáknál alig kevésbé elnyomó helyi rezsimek pacifikálására.