Tünde
11 °C
22 °C
Index - In English In English Eng

New Yorkban lassan súlyosabb a helyzet, mint Vuhanban

063 1207966612
2020.04.01. 07:41
Donald Trump elnök a kezdetektől lekicsinylette az új koronavírus jelentette veszélyt, kormánya a bürokrácia technikai malőrjei és belharcok miatt nem tudott reagálni a vírusra. Másfél hónap tétlenséget követően mára az Egyesült Államok vált a legfőbb gócponttá, és bár az utóbbi napokban ott is megindult az állami mobilizáció, a járvány java a jelek szerint még hátra van.

Januárban Wilbur Ross amerikai kereskedelmi miniszter még arról beszélt, hogy a koronavírus jól jön Amerikának, hiszen a kínai járvány miatt majd hazatelepülnek a gyárak. Donald Trump elnök pedig még február végén is azt hangoztatta, hogy a járvány nem veszélyezteti az Egyesült Államokat, „egy nap, akárcsak egy csoda, a vírus el fog tűnni”.

Március elején, ahogy a fertőzések száma elkezdett erősebb ütemben növekedni, Trump politikai támadásnak és demokrata párti kamunak nevezete a vírust, és még két hete is arról beszélt, nagyon kevés a koronavírusos eset, miközben a széljobboldali média pánikkeltésre hivatkozva ekézte az ellenzéket. Közben a hatóságok másfél hónapig nagyjából nem csináltak semmit.

A helyzet azóta jelentősen megváltozott.

Az Egyesült Államok 188 ezer igazolt fertőzöttel az új koronavírus-járvány legfőbb gócpontjává vált, csak New York államban több mint másfél ezren, országszerte több mint négyezren haltak bele a betegségbe; egyes szakértői becslések 100-200 ezer potenciális áldozatról szólnak.

Maszkokból, lélegeztetőgépekből és egyéb orvosi eszközökből hiány van, az ország jelentős részében karanténintézkedéseket hirdettek, Amerika minimum egy hónapra leáll és bezárkózik.

Az amerikai balközép sajtó tényfeltáró anyagai alapján a válság elfajulásához a hatóságok közti koordináció hiánya, a bürokrácia lassúsága, az egészségügyi rendszer állapota, az elnök habitusa és tudományszkepticizmusa, valamint rettenetes technikai malőrök is kellettek. És bár az utóbbi napokban a kínai és olasz reakciót idéző mobilizáció indult Amerikában, a jelek szerint még csak most jön a járvány legnehezebb időszaka.

Hatósági bénázás

Arról nincs szó, hogy a Trump-kormány ne foglalkozott volna a kezdetektől a vírussal. A szövetségi járványügyi hatóság (CDC) vezetője már újévkor tudta, hogy Kínában nagy baj van, miután folyamatos kapcsolatban volt a helyi orvos kollégákkal, írja kormányzati források, kutatók és járványügyi szakemberek beszámolói alapján a New York Times.

A CDC emiatt gyorsan egy saját koronavírusteszt kifejlesztésébe kezdett (a WHO által használt német tesztet nem tartották elég megbízhatónak), amellyel január 20-ára el is készültek, ám számos laboratórium arra panaszkodott, hogy a teszt hibás, az okok feltárása pedig heteket vett igénybe. A CDC mellett máshol is elkezdtek saját tesztet fejleszteni, de az élelmiszer- és gyógyszerfelügyelet (FDA) nem volt hajlandó gyorsítani az engedélyeztetési procedúrán. A Stanford Egyetem például már februárban kifejlesztette a saját tesztjét, de március elejéig FDA-engedély hiányában nem használhatták azt. 

Február közepén csupán napi 100 tesztet tudtak elvégezni, ami súlyosan leszűkítette a tesztelhető emberek körét.

A CDC azt tervezte, hogy a potenciális vírusgócpontok feltérképezése végett öt nagyvárosban (New York, Chicago, Los Angeles, San Francisco, Seattle) letesztelik koronavírusra az eredetileg influenzára vizsgált mintákat, erre azonban nem volt kapacitás. Így jobb híján az ismert betegek kapcsolati hálójának feltérképezésére és a fertőzött területen járt, tüneteket mutató emberek szűrésére szorítkoztak. 

Ez addig működött, mígnem február végén Seattle környékén meglett az első olyan pozitív minta, ahol nem tudták beazonosítani, kitől és hol kapta el a vírust a páciens. Miután egy hónappal korábban pont azon térségben azonosították az első amerikai fertőzöttet, kutatók szerint február végén már hetek óta keringhetett a vírus a térségben.

Hasonlóan tragikomikus történet a lélegeztetőgépeké. Közegészségügyi szakemberek már 13 évvel ezelőtt tisztában voltak vele, hogy hiány van az eszközökből. A közbeszerzés lefolytatása eleve öt évbe telt, de 2012-ben az egész füstbe ment, amikor a megrendelt gépek gyártóját felvásárolta egy nagyobb cég, amely nem találta elég jövedelmezőnek a bizniszt, és felbontatta a szerződést. Ezután a holland Philipset bízták meg a lélegeztetőgép-szállítással, de a szerződést csak tavaly júniusban kötötték meg, az első szállítmányt 2020 közepére tervezték.

Lemodellezték, hiába

Azt is lehetett tudni, hogy a védekezés gondokat okozhat. Szintén a New York Times szerzett meg egy tavaly októberi jelentést, amely egy Kínából kiinduló, a légiforgalomnak köszönhetően Amerikába is eljutó, influenza-szerű légúti megbetegedés okozta járvány kezelését modellezte. Az egészségügyi minisztérium által végzett szimuláció a lap szerint jelezte:

a szövetségi, állami és a helyi kormányzati szervek sem anyagilag, sem szervezetileg, sem a rendelkezésre álló eszközök terén nincsenek felkészülve egy súlyos járvány kezelésére.

A tavalyi szimulációt 2016-ban és 2017-ben (a Trump-kormány beiktatásakor) két további járványügyi felkészítés előzte meg, amelyek szintén gyengeségeket tártak fel. Utóbbi során például felmerült, hogy egy új influenzajárvány esetén nem lesz elég lélegeztetőgép és elfogyhatnak más orvosi eszközök is. Az is a tanulságok között szerepelt, hogy csak jól koordinált, egységes országos fellépéssel lehet megfékezni a járványt, a szimulációk során ugyanis a szövetségi, állami és helyi hatóságok között fejetlenség alakult ki a feladatmegosztás terén, írta a szimulációról szóló jelentések és a résztvevők visszaemlékezései alapján a Politico és a New York Times. 

A 2017-es helyzetértékelésen a Trump-kabinet jövendőbeli tagjai is részt vettek, de az akkori csapat kétharmada már nem dolgozik a kormánynak: Trump alatt hírhedten gyakoriak a személycserék, és egy sor poszt marad hosszú ideig betöltetlenül. 2018-ban John Bolton, Trump akkori nemzetbiztonsági főtanácsadója átszervezte az elnök külpolitikai kupaktanácsaként funkcionáló nemzetbiztonsági tanács nemzetközi egészségügyi fenyegetésekkel foglalkozó irodáját is, amelynek pont a hasonló veszélyek nyomon követése volt a dolga, bár állítása szerint annak funkciói megmaradtak.

A Fehér Ház azt közölte, a 2019-es jelentés hatására egy elnöki rendeletben növelték a rendelkezésre álló influenza-védőoltások számát, és az év elején kezdeményezték az egészségügyi minisztérium járványügyi programjának fejlesztését.

Nem törődtek vele

A baljós jelek ellenére a politika sokáig nem vette komolyan a járványt. A Fehér Ház figyelmét eleinte a vírus amerikai terjedésére való felkészülés helyett olyan kérdések foglalták le, mint hogy hogyan evakuálják a vuhani konzulátus személyzetét, megtiltsák-e a kínaiak beutazását Amerikába, és hogyan hozzák haza a Diamond Princess óceánjárón ragadt amerikaiakat. Hiába jelezte az amerikai hírszerzés is a veszélyt, az erről szóló jelentéseket sokáig figyelmen kívül hagyták.

Közben januárban mind Donald Trump, mind az ellenzék az elnök ellen folyó alkotmányos vádeljárással (impeachment) volt elfoglalva, és

egy távoli, kínai problémaként tekintettek a járványra, ahogy fent idézett nyilatkozatok is jelzik.

A Washington Post forrásai szerint február elején a Fehér Házban Alex Azar egészségügyi miniszter ordibálva kérte, hogy hivatala kapjon 2 milliárd dollárt (kb. 650 milliárd forintot) maszkokra és lélegeztetőgépekre, de csak 500 milliót sikerült kialkudnia. Szintén februárban a Trump-kormány a CDC költségvetésének kilenc százalékos csökkentését tartalmazó költségvetési tervet nyújtott be a kongresszusnak.

Ez a törvényhozást sem zavarta különösebben: a Politico riportja szerint szakemberek 2018-ban és 2019-ben is hiába figyelmeztették a kongresszust, hogy az ország nincs felkészülve egy járvány vagy nagyobb katasztrófa kezelésére; ennek ellenére a képviselők az utóbbi években fokozatosan visszavágták a járványügyi költségvetést.

Végül február végén Mike Pence alelnök vette át a járvány kezelését, aki a jelek szerint valamelyest gatyába rázta a széttartó kormányszerveket, bár ez sem ment simán. A fejetlenséghez hozzájárult a Fehér Ház korábban sokat taglalt szétszórtsága, illetve az is, hogy a Trump-klán egyes tagjai önjáró üzemmódban működnek. Jared Kushner, Trump minden lében kanál (egyebek mellett a közel-keleti diplomáciát is kisajátító) veje más intézmények háta mögött, jellemzően az üzleti életből származó kapcsolatrendszerén keresztül kezdett szervezkedni.

Háborúba mentek

Trump hangneme mindenesetre az utóbbi hetekre markánsan megváltozott, ma már a koronavírus ellen hősiesen küzdő hadvezér szerepét öltötte magára, és arról beszél, kormánya hatalmas erőbedobással és nagy szakértelemmel kezeli a helyzetet. Az elnök arra szólította fel az amerikaiakat, hogy továbbra is kerüljék az utazást, dolgozzanak otthonról, és ne menjenek tíz főnél nagyobb társaságba; az intézkedéseket pedig (bár korábban húsvétra fel akarta oldani) vasárnap április 30-ig meghosszabbította. Korábbi optimizmusával szakítva, kedden példátlan nemzeti megpróbáltatásnak nevezte a járványt, és arról beszélt, nehéz időkre kell felkészülnie Amerikának.

Ezzel párhuzamosan a tagállamok is elkezdték a kínai és az európai receptet alkalmazni, március közepére a legtöbb állam bezáratta az iskolákat, éttermeket, megtiltotta a tömegrendezvényeket, valamilyen formában kijárási korlátozásokat vezetett be. Ezek pontos tartalma és szigorúsága államonként változik, mindenesetre hétfőre az amerikai lakosság közel háromnegyede került valamiféle korlátozás alá. Trump a nemzeti gárdát is bevetette, amely a három legsúlyosabban érintett helyen, Kaliforniában, Washington államban és New Yorkban segíti a járványkezelést.

A kongresszus közben a kezdeti huzavona után relatíve gyorsan elfogadott egy kétezer milliárd dolláros, ezzel

a 2008-as válságkezelés összegének két és félszeresére rúgó gazdasági mentőcsomagot,

amely adócsökkentésről és a háztartások és vállalatok átmeneti pénzügyi támogatásáról rendelkezik. Trump még kereskedelmi háborúját is felfüggesztette, három hónapig nem szednek importvámokat, nem kis részben azért, mert az orvosi műszereket is érinti a dolog. Ugyanakkor a stimulusra jellemző, hogy közegészségügyi kiadások alig vannak a csomagban, miközben közgazdászok szerint a járvány és a recesszió ellen az egészségügyi kapicitások jelentős fejlesztése lenne az egyik leghatékonyabb módszer.

Tesztelnek, de későn

 Március közepére a tesztelést sikerült felpörgetni, ma nagyságrendileg  napi százezer tesztet végeznek az Egyesült Államokban. Ezzel pár nap alatt Amerika lett a legtöbb embert tesztelő ország a világon, bár az egy főre eső tesztekben egyelőre messze elmaradnak Dél-Koreától és Olaszországtól.Szakemberek ugyanakkor arra is figyelmeztettek, hogy a nagy mozgósítás túl késő. A mai tendenciák alapján

New York városában az ezer főre jutó esetek tekintetében lassan súlyosabbá válik a helyzet, mint Lombardiában vagy Vuhanban;

a halálos áldozatok száma már meghaladta az 900-at (New York államban az 1500-at), és Bill de Blasio polgármester szerint csak egy hétre elegendő utánpótlással bírnak orvosi eszközökből. Anthony Fauci, az amerikai Allergia és Fertőzőbetegségek Nemzeti Intézetének (NIAID) vezetője, a koronavírus elleni akciócsoport vezetője szerint többmillió megbetegedésre és 100-200 ezer halálos áldozatra kell számítani, mire legyűrik a járványt.

Az országon belül nagy eltérések vannak a helyzet súlyosságát és kezelését illetően, amiben szerepet játszik, hogy államonként, sőt akár megyénként vagy városonként is eltérnek a hatósági válaszok és a tesztelési irányelvek. A keddig 75 ezer megbetegedést regisztráló New York és a szomszédos, 18 ezer fertőzöttel bíró New Jersey például agresszívan tesztel, Kalifornia le van maradva, Arizonában pedig alig indult be a folyamat. Egyes szakértők szerint minimum 150 ezer teszt kellene naponta, hogy lekövessék a járvány terjedését.

A 20 milliós New York állam mellett súlyos a helyzet New Orleansban is, amely az egy főre eső ismert fertőzöttek tekintetében a másik nagyobb gócpont, ezt a február végi fesztivál, a Mardi Gras számlájára írják a spekulációk. A halálesetek számát illetően második legsúlyosabban érintett államban, Washingtonban viszont már javuló tendenciát látnak a helyi hatóságok (itt van Seattle is, ahonnan elvileg elindult a vírus terjedése Amerikán belül). A fertőzöttek száma ugyanakkor jóval kisebb a nyugati parton, a 40 milliós Kaliforniában és a 7,5 milliós Washingtonban 8,5, illetve 5 ezer betegről tudnak.

A széttagolt és drága egészségbiztosítási rendszer is akadályozza a járvány kezelését. Bár a teszt ingyenes, egy hatnapos kezelésért egy árelemző cég szerint a kórházak 7 és 70 ezer dollár (kb. 2,3-23 millió forint) közötti összeget számlázhatnak. Ennek a biztosítottak csak egy kisebb részét kell, hogy kifizessék, egy korábbi becslés átlag 1300 dollárról szólt, bár egyes biztosítók állják a kezelés teljes költségét.

Ugyanakkor a nem biztosítottak egyes esetekben akár tízmillió forintra rúgó számlát is kaphatnak.

Miután az amerikai társadalom tizede nem rendelkezik egészségbiztosítással, nekik súlyos anyagi terhet jelenthet a járvány. Az is probléma, hogy a legtöbb amerikai a munkáltatóján keresztül jut biztosításhoz, azonban a koronavírus okozta gazdasági leállás miatt milliók vesztik el munkájukat.

Van gond

Az orvosi műszerekből és a maszkokból a mai napig hiány van, és egyes vádak szerint a szűkös készleteket a Fehér Ház politikai alapon osztja a számára kedvesebb államoknak. A New York-i kormányzó arra is panaszkodott, hogy a szükös készletekre az államok és a szövetségi kormány is licitál, ezzel feltolják az eszközök árait.

Trump közben élesen bírálja a demokrata párti kormányzókat és törvényhozókat, és próbálja a nyakukba varrni a válságkezelés hibáit, miközben kormánya felelősségét tagadja. Közben Nancy Pelosi demokrata alsóházi elnök és Joe Biden várható elnökjelölt ha a korábbiaknál visszafogottabban is, de a kormány bénázását ekézik.

Azaz az ország mélyebb politikai lövészárkai nem tűntek el a járvány idejére, még ha sekélyebbé is váltak.

Az elnök vezetési stílusa és meggondolatlan kijelentései is sok bírálatot szülnek. Szombaton például arról beszélt, gondolkozik rajta, hogy karantén alá zárja New Yorkot, New Jersey-t és Connecticutot, majd másnap közölte, hogy erről szó sincs. A lélegeztetőgép-gyártás felpörgetése miatt először dicsérte, majd lassúsága és magas árai miatt ekézte a General Motorst, végül egy háborús  rendeletben kötelezte az autógyártó céget az orvosi eszközök gyártására, miközben tanácsadók szerint az egész kirohanás mögött nem volt különösebb kormányzati terv vagy stratégia a lélegeztetőgép-beszerzésre vonatkozóan.

De nem csak Trump kapja az ívet, az amerikai szövetségi rendszer tagoltsága egyéb problémákat is szül. Andrew Cuomo, New York állam kormányzója és Bill de Blasio, New York város polgármestere például hiába mindketten demokrata párti politikusok, nagyon máshogy állnak a járványkezeléshez. De Blasio sokáig az egészségügyi hatóságok kérlelésére sem akarta bezáratni az iskolákat és nem akart komolyabb karanténintéztkedéseket bevezetni, Cuomo viszont éjt nappalá téve a tévékamerák előtt vezényli a harcot. A két vezető sajtóhírek szerint (részben ideológiai különbségek miatt) nagyon nem bírja egymást, és természetesen Trumpot sem. Ez nagyban nehezíti a válságkezelést az Egyesült Államok legnépesebb városában.

Más államokban, megyékben és városokban (mind republikánus, mind demokrata vezetésű helyeken) viszont a tagállami és helyi hatóságok a kormánytól függetlenül kezdtek mozgósítani, és ennek köszönhetően az országosnál jobban tudták kezelni a helyzetet. Sokszor viszont ez sem elég: Floridában például két egymással határos megye egyike bezáratta a strandokat, a másik nem, így fordulhatott elő, hogy ugyanannak a partszakasznak az egyik fele megtelt fürdőzőkkel, a másik fele üres maradt.

Válságban szeretik a vezért

Az elnök népszerűségének ugyanakkor az őt ért folyamatos bírálatok ellenére jót tett a válsághelyzet.

A FiveThirtyEight összesítése szerint Trump támogatottsága 3-4 százalékot javult az utóbbi hetekben, bár még így is csak 46 százalékon áll. Nemzetközi viszonylatban viszont Trump plusza elég gyenge (Giuseppe Conte olasz kormányfő támogatottsága 27 pontot emelkedett, Emmanuel Macron francia elnöké 14, Angela Merkel német kancelláré 11 pontot).

Az elnökválasztás pedig a márciusi felmérések szerint Trump simán bukná, még a jobbos Fox News közvélemény-kutatása is 9 pontos, mások 2-10 pont közti előnyt mérnek Joe Bidennek, a Demokrata Párt potenciális jelöltjének. (A Demokrata Párt előválasztásait elhalasztották, és Biden kihívóka, Bernie Sanders nem szállt ki a versenyből, bár szinte biztosnak tűnik Biden győzelme.)

Hogy az elnökválasztást hogyan befolyásolja a vírus, azt még nehéz megmondani, mindenesetre a Trump esélyeit leginkább javító gazdasági konjunktúrának biztosan véget vetett. Az is biztos, hogy az idei elég furcsa kampánynak ígérkezik: november 3-án nemcsak az elnök személyéről, de a törvényhozás tagjairól is döntenek, a képviselő- és szenátorjelölteket viszont nem várt kihívás elé állította a helyzet. A hagyományos kampányolást felfüggesztették, a politika majdhogynem teljes egészében a virtuális térben zajlik, a jelöltek pedig nem politkusként, hanem irgalmas szamaritánusként próbálnak viselkedni, írja a New York Times.

Trump népszerűségi mutatóinak javulása ellenére a Republikánus Párt nem profitált a válságból, sőt. Újabb felmérések szerint a kongresszusi választáson a demokratáknak áll a zászló, és akár még a biztos republikánus többségű szenátus bevétele sem lehetetlen, pedig ott a hatéves ciklusok miatt csak a mandátumok harmadáról szavaznak idén.

Borítókép: Getty Images Hungary / Karen Ducey

Durva influenza vagy veszélyes világjárvány?

Vannak, akiknek már nincsenek kérdéseik,
És vannak, akik az Indexet olvassák!
Támogasd te is a független újságírást, hogy ebben a nehéz helyzetben is tovább dolgozhassunk! Kattints ide!