Ottó
19 °C
32 °C
Index - In English In English Eng

Napok alatt lett Ibizából Vuhanná egy osztrák síparadicsom

shutterstock 482955406
2020.04.08. 20:15 Módosítva: 2020.04.08. 21:00

Az alpesi Ibiza – így is emlegették az 1300 fős Ischgl nevű ausztriai falut, ami nemcsak a téli sportokról volt híres, de a féktelen esti bulikról is. Az utóbbi hetekben viszont éppen a partik következményei miatt kapta meg az alpesi Vuhan nevet a német sajtóban: 

a kézről kézre, szájról szájra vándorló söröskorsók között fél Európa felé szétszéledhettek koronavírusos esetek Ischgl-ből. 

A vírus a Kitzloch nevű bárban terjedt el elsőként, és a feltételezések szerint innen vitték magukkal több százan tovább Európa különböző pontjaira a koronavírust. Volt, aki már február elején elkapta, a tiroli egészségügyi hatóságok viszont jó ideig védeni próbálták a falut. Végül március közepén ürítették ki napok alatt a síparadicsomot, és vették karantén alá egész Tirolt.

Azóta enyhült a helyzet Ausztriában: napok óta több a koronavírusból felgyógyult betegek száma, mint az új eseteké, utóbbi növekedése pedig a kezdeti 30-40 százalékról mostanra 5 százalék körülire csökkent. Bár Sebastian Kurz kormányfő továbbra is fegyelmezettséget kért a lakosságtól, húsvét után újra kinyithatnak majd a kisebb boltok, a tervek szerint pedig májustól a bevásárlóközpontok, május közepétől pedig akár a szállók és az éttermek is.

Ischglben viszont nem nagyon lesz kinek kinyitni a szállókat a síszezon korai vége miatt, és kérdéses, mikor éledhet fel újra a síparadicsom. Egyáltalán visszaállhat-e a bizalom Tirolban, ahol a turizmus mozgatja a politikát, és ahol a hatóságok előbb értesítették az intézkedésekről a hoteltulajdonosokat, mint a közvéleményt?

  • Hogyan terjedhetett hetekig szinte észrevételnül a koronavírus egy tiroli síparadicsomban?
  • Hány országba juthatott el az ischgli gócpontból a fertőzés?
  • Miért léptek lassan a hatóságok?

Mi itt a turizmusból és a hóból élünk

Míg az ötvenes évek előtt a Paznaun-völgy volt Ausztria egyik legszegényebb régiója, az első sífelvonók telepítése után hamar felfutott a térség gazdasága. Mostanra évente közel félmillió látogatót vonzanak a sípályák a novembertől májusig tartó szezonban. A völgy egyik legnagyobb faluja Ischgl, ami szinte kizárólag a turizmusból tartja fenn magát, felvonóit pedig máig a helyi lakosok üzemeltetik az ORF riportja szerint. 

Az osztrák közszolgálati tévé még januárban látogatott el Ischglbe, eredetileg azért, hogy bemutassák, hogyan veszi fel a harcot a klímaváltozással Ausztria egyik legismertebb turisztikai központja. Mire azonban elkészült volna a riportfilm az alpesi Ibizáról, szinte minden megváltozott: a térséget lezárták, a turistákat és az alkalmazottakat elküldték, és

ahol pár héttel azelőtt tömegek álltak sorba a felvonókhoz, mostanra szellemfaluvá alakult minden.

A felvonók és a hotelek mellett a hófúvó gépek is leálltak, szinte kizöldült az egész falu a március végi képeken. Pedig egy-két héttel azelőtt még minden utcát hó fedett.

– Mi itt a turizmusból és a hóból élünk. 

– És jól is élnek belőle, nem?

– Jól hát, de teszünk is érte. Éppen elég adót fizetünk például Bécsnek. Mi tartjuk el Bécset, mi tartjuk el egész Ausztriát!

– mondta a riportban egy ischgli munkás. Az egyik legismertebb hoteltulajdonos, a „hókirálynak” is becézett Günther Aloys pedig nagyratörő terveket álmodott januárban a jövőre nézve: „Tíz éve volt vagy 12 millió síelő Európában, most van közel hétmillió. Nekünk is egyre kevesebb síelőnk van, emiatt új célcsoportokat kell keresnem.

Szerintem egyetlen célcsoport van, ami még megmentheti az alpesi síelést, ez pedig Kínában van.

Pár év múlva 200 millió kínai fog síelni, és közel 850 sípályát építenek nekik. Ha pedig egyszer majd ki akarnak mozdulni az országból, fel kell készülnünk nekünk is az Alpokban arra, hogy bemutassuk: itt vannak a világ legjobb sípályái.” Aloys még egy játékfilmet is forgattatott volna Kínában – egy Ischglben síelni tanuló kínai kisfiú történetét mutatta volna be. Egyelőre jegelték az ötletet.

Hetekig terjedhetett észrevétlenül

Hogy mitől törhetett ki ilyen sebességgel a járvány? Míg napközben a téli sportoknak hódolnak a tömegek, az estéket a hatalmas bulik jellemzik, az après ski-bároknak ugyanis nagy hagyományuk van Ischglben, írja a CNN. Kézről kézre és szájról szájra jártak a söröskorsók meg a pezsgősüvegek, az izlandi hatóságoknak pedig arról is meséltek hazaérkező fertőzöttek, hogy 

A SZÁJUKKAL SÖRPONGOZTAK, AZAZ PINGPONGLABDÁKAT KÖPTEK A SÖRÖSPOHARAKBA, A LABDÁKAT PEDIG EGYMÁS KÖZÖTT CSERÉLTÉK.

Bár az első hivatalos ischgli esetet március 7-én jelentették be, az osztrák egészségügyi hatóság arról számolt be, hogy már február elején volt a faluban egy „nulladik beteg”: egy osztrák pincérnőnél február 8-án jelentkeztek elsőként a koronavírus tünetei, írja a New York Times. Azt nem tudni, hogy erről miért nem értesítették a helyieket, ugyanis a falu polgármestere sem tudott az esetről.

Korábban pedig az innsbrucki ügyészség nyomozásba kezdett egy másik felderítetlen eset miatt, feltételezésük szerint ugyanis bár február végén pozitív lett egy éttermi dolgozó koronavírustesztje, erről munkáltatója nem értesítette az egészségügyi hatóságokat.

Így valószínűleg már hetekkel a vesztegzár előtt megjelent a járvány a síparadicsomban. A német RTL-nek több ischgli is arról beszélt, hogy már hetek óta voltak koronavírus-gyanús betegek a faluban, főleg az idénymunkások között. Közülük a legtöbben Kelet-Európából, főleg Szlovákiából érkeztek, azonban nem nagyon akarták alávetni magukat egy tesztnek, ugyanis ennek a költségeit maguknak kellett volna kifizetni, írja az RTL.de egy informátorra hivatkozva.

Teszt nélkül küldték haza a gócpontból

Izland március 4-én közölte azt, hogy több állampolgáruk Ischglből kaphatta el a koronavírust, emiatt Reykjavík másnap már Kínával, Dél-Koreával, Iránnal és Olaszországgal helyezte egy szintre az ischgli helyzet súlyosságát. A tiroli hatóságok viszont még ekkor is tagadták, hogy gócpont alakult volna ki, és azzal védekeztek, hogy a Reykjavíkba tartó repülőjárat utasai a gépen fertőződhettek meg. Ezt viszont cáfolja az, hogy az Ausztriából hazautazó izlandiak két csoportban, nem egy járattal utaztak haza, ráadásul a két csoport az izlandi hatóságok szerint nem is lépett egymással kapcsolatba Ischglben, írja a Profil.

Elsőként hivatalosan március 7-én mutatták ki egy 36 éves csaposnál a koronavírust – ezután 22 másik alkalmazottat teszteltek, közülük 15 eset lett korona-pozitív. A tiroli egészségügyi hatóság a másnapi közleményében még mindig azt állította, hogy „nincs semmi ok az aggodalomra”, ugyanis nem tartották valószínűnek, hogy a báron belül terjedhetett volna a fertőzés. Azonban március 9-én bezárták a Kitzloch nevű bárt, ugyanis mint később kiderült, az addigi összes tiroli eset egyedül ehhez a helyhez volt köthető. 

Március 12-én jött a hír, hogy idő előtt véget vetnek a síszezonnak, egy nappal később pedig már egész Ausztriában kemény óvintézkedéseket vezettek be: ekkor helyezték karantén alá az egész Paznaun-völgyet, így Ischglt is. A külföldi vendégeket arra kérték, megállás nélkül menjenek haza,

sok alkalmazottat pedig úgy küldtek el a vendéglátók, hogy egy órájuk volt összepakolni a legfontosabb dolgaikat.

Ráadásul mindössze a lázukat ellenőrizték, koronavírustesztet nem kaptak. „Itt írja az orvosi papír, hogy koronavírus-fertőzöttel nem érintkeztem” – mutatta az  ORF  riporterének a helyi orvos által kiadott igazolást egy német alkalmazott. Ezt viszont a járvány közepén már egyáltalán nem lehetett volna kiszűrni, és a riportban az orvos is tagadja, hogy egy erről szóló dokumentumot kiadott volna – holott az aláírása és a pecsétje is a dokumentumon szerepel.

A mi bajunkat nem Iránnak, hanem Ischglnek hívják

– így nyilatkozott Baden-Württemberg német tartomány egészségügyi minisztere, miután kiderült, hogy közel 200 koronavírus-esetet regisztráltak a 70 ezres Aalen városában. Mind a kétszázan Ischglből jöttek vissza síelésről.

Emellett közel 300 dán és 550 norvég koronavírusos járt korábban Ausztriában, és legalább 27 svájci fertőződött meg Ischglben. Közülük egy 69 éves családapa mesterséges kómában fekszik a fertőzés miatt: ő három barátjával utazott Ischglbe, aminek már tiszteletbeli polgára is volt, annyiszor járt már a síparadicsomban.

Jan Pravsgraard Christensen, a Koppenhágai Egyetem immunológiai professzora szerint

nem lehet pontosan megállapítani, hányan fertőződhetnek meg Európa-szerte ischgli turistáktól.

Az Umlaut nevű német cég viszont mobiladatok alapján igyekezett utánajárni ennek: a január 1. és március 14. közötti adatokat vizsgálva a legtöbben Ischglből Németország felé utaztak, de Nagy-Britanniába, Spanyolországba és a Benelux-államokba is sokan vihették a vírust, írja a Welt.

Rajtuk kívül természetesen érintettek még a szomszédos országok, valamint a vendégmunkások lakóhelyei: Románia, Bulgária és Magyarország is. A mobiladatok szerint ugyan alacsony számban, de voltak mobilfelhasználók Ischgl környékén, akik Bécsből Budapestre, majd onnan Szeged felé utaztak – végül tovább Románia felé.

Ma már mindenki elkapta a vírust

Ischglben kapta el az a 21 éves magyar felszolgáló a koronavírust, akiről korábban az Index is írt – ő már azóta kigyógyult a vírusból, azonban nem tudta egyből elhagyni a szállodát a határzárak miatt.

Egy dunaszerdahelyi vlogger, Alex is Ischglben dolgozott felszolgálóként, a Kitzloch tulajdonosának egy másik kocsmájában – és ő is elkapta a koronavírust. A Fókusznak arról mesélt, hogy bár érezte a vírus tüneteit magán, csak akkor hagyott fel a munkával, amikor már nagyon magas láza volt. Ez a pont egybeesett azzal is, amikor Ischglben bejelentették az első vírusos eseteket, mondta a Paraméternek:

Már volt hivatalosan 16 fertőzött, de ez még mindig nem jelentett semmit, mivel a bárokban tovább dübörgött a zene, közben meg a fél síközpont már fertőzött volt.

Amikor bezáratták végül a szórakozóhelyeket, káosz tört ki Alex szerint, aki videón is bejelentkezett a YouTube-on: „Olyan volt, mint egy katasztrófafilm. Nem volt senki felkészülve ekkora botrányra.” Azonban míg egyesek pánikoltak, és igyekeztek minél hamarabb hazamenni, „mások még betolták az utolsó sört, és kivárták a pénteket, amikor már tényleg haza kellett menni”.

Mivel betegnek érezte magát, orvosi segítséget kért a segélyhívó vonalakon keresztül, de napokig nem jött ki hozzá semmilyen doktor.

Végül a nyolcadik napon küldtek sms-t, hogy már nem jönnek, mert nincs értelme, mivel már majdnem mindenki beteg, és inkább karantén alá helyezték az egész völgyet.

Mostanra már felgyógyult a betegségből, ahogyan Ischglben is lenyugodott a helyzet április elejére. A helyiek „már a maszkokat sem hordják, hiszen már mindenki elkapta a vírust, így nincs mitől félni”, mondta a Ma7-nek. Azonban míg a völgyből a magyar állampolgárokat azóta már hazahozták, a szlovákokat még nem sikerült, így Alex is vár egy újabb mentőakcióra.

Összességében katasztrófa

A rendkívüli helyzetnek és a karanténnak lassan vége lesz tehát Ischglben, kérdéses viszont, hogy a turizmus mikor éledhet újra, és hogy helyreállhat-e a bizalom. A Paznaun-völgyben eredetileg május elejéig tartott volna a síszezon, így a korai leállás hatalmas veszteségeket hozhat – az ischgli eset pedig az egész alpesi turizmusra hatással lehet. Ha ezek a bevételek megcsappannának, az igencsak fájna Tirolnak, és így egész Ausztriának is.

Összességében ez egy katasztrófa Ischgl számára. De nem csak a gazdasági következményekről van itt szó. Azon túltesszük majd magunkat, akárcsak régebben az áradásokon és a lavinákon

– mondta a Spiegelnek Ischgl polgármestere, Werner Kurz. Valóban nem csak gazdasági következményei lehetnek az ügynek: eddig közel 3300-an nyújtottak be csoportosan panaszt a Fogyasztóvédelmi Szövetségnél amiatt, hogy túl későn reagáltak Tirolban a koronavírus-járványra. A hivatalok, a felvonóvállalatok, a polgármesterek, és a tartományi elnök ellen indítanak majd csoportos keresetet.

Sípálya Ischgl mellett 2017-ben
Sípálya Ischgl mellett 2017-ben
Fotó: Annie Zhak / Shutterstock

Kire hallgassunk, ha nem a szakértőkre?

Bár Werner Kurz váltig állítja, hogy minden szabályozást időben vezettek be, felmerülhet az a kérdés a FAZ szerint, hogy mi volt hangsúlyosabb: a turizmus védelme, vagy a koronavírus-járvány elleni fellépés.

„Tirolban nem a politika kontrollálja a turizmust, hanem a turizmus kontrollálja a politikát”

– idézi Peter Plaikner osztrák politikai tanácsadót a Focus. A turizmus és a politika kapcsolatát jól jelzi, egy osztrák néppárti képviselő, Franz Hörl már március 9-én figyelmeztette a Kitzloch tulajdonosát, zárja be a boltot, mielőtt „túlnőne az ügy”.

Zárd be a Kitz bárt – vagy miattad ér majd véget a szezon Ischglben és akár egész Tirolban

– írta egy SMS-ben, aminek a valódiságát a képviselő megerősítette. Mint mondta, ez egy „sürgős kérés” volt a „hanyag vendéglátó” felé. A kormányzó Osztrák Néppártban politizáló Hörl egyébként a képviselőség mellett maga is szállodatulajdonos, elnöke a Felvonóipari Szövetségnek, és a Tiroli Gazdasági Szövetségnek is.

Szintén mutatja a politika és a turisztikai szektor összefonódását az, hogy a Tiroli Turisztikai Szövetség még a település karantén alá vétele előtt tájékoztatta a tervről a szállásadókat. Így több hotelben is másfél órával az osztrák kormány bejelentése előtt szélnek eresztették a dolgozókat – ezzel pedig gyakorlatilag szabotálhatták a karantént. Az idénymunkások ugyanis a fertőzött területekről tovább terjeszthették a vírust Európa keleti végeibe is. 

A Kitzloch tulajdonosa azóta a Standardnak adott interjújában elnézést kért az ügy miatt. Mint mondta, utólag tévedtek abban, hogy az első március 7-i koronavírus-eset után nem zárták be a bárt azonnal, és még két napig nyitva tartottak. Azonban ekkor a tiroli egészségügyi hatóság ajánlására hagyatkoztak, akik kizárták a bárban a fertőzés lehetőségét. „Elnézést kérek mindazoktól, akik nálunk fertőződtek meg” – mondta Bernhard Zangerl, aki szerint a hivatal ajánlása „bődületes hiba” volt, de hozzáteszi:

„kire hallgasson az ember válság idején, ha nem a szakértőkre?”

(Borítókép: Ischgl település Ausztriában, Tirolban a Landecki járásban. Fotó: Shutterstock)