Így tüntetnek a világban a járvány közepette

GettyImages-1219267262
2020.05.02. 15:26

Szabad téren nehéz lenne a koronavírus terjedésének kedvezőbb helyzetet elképzelni egy klasszikus tüntetésnél: tömeg, egymáshoz préselődő, kiabáló emberek, rosszabb esetben a végén még dulakodás, összecsapás a beavatkozó rendőrökkel, és annak is megvan a kockázata, hogy a tüntető a végén egy zárkában találja magát, sokadmagával.

Ennek ellenére szó sincs arról, hogy a járvány alatt eltűnt volna ez a tiltakozási forma a világban. És még csak nem is az a helyzet, hogy kizárólag olyanok tüntetnének, akik a koronavírust valós veszély helyett csak hisztinek gondolják, vagy legalábbis túlzásnak tartják a rá adott válaszokat.

Vannak, akik tudják, hogy van okuk félni a megbetegedéstől, de ezzel együtt is úgy érzik: muszáj tüntetniük. A tüntetések egy részét éppen azért tartják, mert félnek a koronavírustól vagy másokat féltenek tőle. 

A pakisztáni Kvettában például április elején orvosok és mentősök tüntettek több mint százan azért, mert nem kapták meg a kormányzat által megígért védőfelszerelést a koronavírus ellen. A tiltakozásukat erőszakkal oszlatták fel, sokukat letartóztatták.

Az egyiptomi Kairóban a Booker-díjra jelölt író, Ahdaf Soueif három másik nővel együtt azért tüntetett még március közepén, hogy engedjenek ki itt is fogvatartottakat a túlzsúfolt börtönökből, amik világszerte potenciális járványgócpontnak számítanak. Annyit értek el, hogy letartóztatták őket illegális gyülekezés és hamis hírek terjesztése címén, és csak több mint egy nap után, óvadék ellenében kapták vissza a szabadságukat.

A gyülekezéssel együtt járó fenyegetettség ellenére tüntető emberek egy másik csoportja azért demonstrál, mert még a koronavírusnál is nagyobb veszélynek érzékelik saját magukra azt, ami ellen tiltakozni próbálnak. A járvány nyomán még súlyosabbá vált venezuelai válságban az elszabadult élelmiszerárak és az ételhiány miatt tüntettek, és üzleteket is fosztogatott több száz összeverődött ember. Arról is volt – hivatalosan meg nem erősített – híradás, hogy egy 29 éves férfi meghalt Upatában az események közepette, fejlövések végeztek vele.

Indiában az éhenhalás fenyegeti családostul azt a sokmillió vendégmunkást, akiket az otthonuktól távol ért az ország lezárása, és miközben ők munka és pénz híján messzi városokban rekedtek, odahaza a falujukban szükség volna rájuk az egész évi ennivalónak szánt termények betakarításához. A kilátástalan helyzetbe sodródott vendégmunkások akár gyalog vagy a vírus szempontjából rendkívül veszélyes, zsúfolt buszokon is hazaindultak, ha pedig erre nem volt módjuk, tüntettek a hazajutás lehetőségéért, például az egyik mumbai vasútállomáson, miután április 14-én meghosszabbították a korlátozásokat.

  • Milyen ügyekért kockáztatnak azok, akik a világjárvány alatt is tüntetnek?
  • Milyen a járványügyi szempontból biztonságos, alternatív tüntetés?
  • Hogyan lehet a két méteres távolságot tartva tüntetni?

Hongkongban is újra tüntettek

A világjárvány nem vetett teljesen véget a politikailag motivált tüntetéseknek sem. Hongkongban a járvány kirobbanása óta először vasárnap gyűltek újra össze több százan a Peking-barát kormányzattal szemben tiltakozók közül, folytatva a közel egy éve kezdődött demokráciapárti tüntetéshullámot, amelyben folyamatosak voltak az összecsapások a főleg radikálisabb fiatalokból álló kemény mag és a túlkapásokkal és erőszakkal vádolt, éles lőszert is többször bevetett rendőrség között.

Az áprilisi tüntetés is azzal ért véget, hogy a rendőrök felléptek a tüntetők ellen: ezúttal a távolságtartási szabályok megszegése miatt, ugyanis március vége óta Hongkongban négynél több ember nem gyűlhet össze közterületen, és nekik is másfél méteres távolságot kell tartaniuk egymástól.

Izraelben a koronavírus miatt hozott szabályok látványossággá formált betartásával legális tüntetést sikerült tartani a korrupcióval vádolt Benjámin Netanjahu miniszterelnöki megbízatása ellen. A Tel-Aviv szívében lévő Rabin téren

gondosan kimérték előre a terepet a szervezők, és X-ekkel jelölték, hova állhat majd egy-egy tüntető, hogy tartsa a két méteres előírt távolságot a többiektől.

A térre így 2800 X került. Végül úgy kétszer ennyien jelentek meg, ezért a tiltakozók egy része a környező utcákban helyezkezdett el.

Az izraeli és fekete zászlókat hordozó, maszkot viselő tüntetők órákon át álltak egy helyben. A rendezvény egyik szónoka, az ellenzéki képviselő  Jaír Lapid arról beszélt: azért jöttek el, hogy kifejezzék, soha nem törődnek bele ebbe a politikai helyzetbe. „Így pusztulnak el a demokráciák a 21. században. Nem úgy, hogy tankok gázolnak keresztül a parlamenten. Hanem belülről, mert a jó emberek csöndben maradtak a gyengék pedig megadták magukat” – mondta.

Alternatív tüntetések koronavírus idején

A koronavírussal együtt megjelentek a tüntetésnek járványügyi szempontból biztonságos, alternatív formái, ezekről a Buzzfeed készített gyűjtést nemrég. Latin-Amerikában például visszanyúltak a csörömpölős tiltakozás hagyományához, a lábosok és serpenyők zajos összeütögetésééig.

A Sao Paoló-i karantén alatt rengetegen fejezték ki így a szolidarátusakat az egészségügyi dolgozókkal, és mutatták meg az ablakukba, erkélyükre kiállva, hogy mennyire elegük van az elnökükből, Jair Bolsonaróból. Chilében péntekenként a börtönben ülőkért csörömpöltek ugyanígy az edényekkel.

Brazíliában az elnök nevető arcképét vetítették ki tiltakozás gyanánt házak falára, Chilében tüntetési jelenetekkel tette ugyanezt a Coordinadora 8M nevű, többek közt a családon belüli erőszak ellen küzdő feminista érdekvédelmi csoport.

Oroszországban, ha már személyesen legálisan nem mehettek oda, az online térképeket árasztották el ezrével a kormányzati épületek és más szimbolikus helyek környékén protestüzenetekkel azok, akik felháborodtak a munkahelyük elveszítésén és az állami segítségnyújtás hiányán. A virtuális tüntetők azt a lehetőséget használták a maguk céljaira, hogy az útvonaltervezésre való térképen bárki jelölheti, ha mondjuk dugót lát épp valahol.

Az oroszoknál a Google helyett használt Yandex térképalkalmazásában először Rosztov-na-Donuban jelentek meg ilyen üzenetek, de nem kellett hozzá sok, hogy felbukkanjanak Moszkvában, Szentpétervárott, Jekatyerinburgban, Nyizsnyij Novgorodban és a szibériai Krasznojarszkban is. A követelések többnyire arról szóltak, hogy hirdessenek ki hivatalosan vészhelyzetet, ami szociális segítségnyújtást kellene maga után vonjon az állam részéről, vagy pedig oldják fel a korlátozásokat, hogy lehessen dolgozni. Az online tüntetéseket végül a Yandex látott neki feloszlatni: elkezdte törölni a bejegyzéseket.

Tiltakoznak az intézkedések ellen

EKÖZBEN A KARANTÉN FELOLDÁSÁT, A VÉDEKEZÉS LAZÍTÁSÁT KÖVETELŐ TÜNTETÉSEK TERMÉSZETESEN HOGY MÁSHOGY IS FOLYHATNÁNAK, MINT ÉLŐBEN, SZEMÉLYESEN, A HAGYOMÁNYOS MÓDON.

Németországban szombaton több mint száz embert vettek őrizetbe egy nagyjából ezer fős tüntetésen, miután a szabadságukat korlátozó óvintézkedések ellen tiltakozva nem tartották be a támadott szabályokat. A berlini tüntetők többsége az alkotmányos jogokra és a szabadság fontosságára hivatkozott. Olyan feliratok voltak náluk, mint például „A szabadság nem minden, de szabadság nélkül semmi sincs”, de volt, aki egyszerűen csak azt kiabálta:

Vissza akarom kapni az életem!

A berlini tüntetésen röplapot osztogattak, amelyben mesterségesen gerjesztett félelemről írtak, és hivatkoztak egy sor olyan orvosra, akik szerint nincs szükség szigorú korlátozásokra. 

A tüntetők egy része viselt maszkot és próbálta tartani a távolságot a többiektől, mások nem bánták, ha össze is zsúfolódtak. A távolságot tartó, földön üldögélő tüntetők fehér rózsákat tartottak maguknál a nácikkal szembeni ellenállási mozgalmat megidézve. Maguk mögött tudhattak egy friss alkotmánybírósági döntést, amelyben a testület (gyülekezési szabadságot féltő aktivisták beadványát elbírálva) kimondta: az embereknek továbbra is joguk van tüntetéseket tartani, ha tartják magukat a társas távolságtartás szabályaihoz, általánosságban nem lehet betiltani a demonstrálást. Ugyanakkor a berlini vészhelyzeti szabályok alapján a járvány miatt húsz embernél több nem gyűlhet össze közterületen: ezen az alapon lépett fel a rendőrség.

Bécsben ennél még szigorúbb a gyülekezésre vonatkozó tilalom, ott elvileg 5 embernél több nem lehet együtt közterületen. Ennek megfelelően a korlátozásellenes április 24-i tüntetést eredetileg úgy jelentette be a „Kezdeményezés az Evidenciákon Alapuló Koronavírus Információkért” elnevezésű szervezet, hogy csak 5 ember fog összegyűlni. Ahogy írtuk: miután a rendőrség ennek ellenére megtiltotta a demonstrációt, a szervezők válaszul azt lépték, hogy tüntetés helyett sajtótájékoztatót hirdettek meg, és ezen a címen gyűltek össze végül körülbelül kétszázan az Albertinaplatzon, olyan transzparensekkel, mint „elég volt a gyámságból” és „inkább halok meg szabadon, mint hogy a korlátozásaitok alatt éljek”.  A tüntetők közt volt Martin Sellner, a szélsőjobboldali osztrák Identitárius Mozgalom vezéralakja is. 

A rendőrség igazoltatta a megjelenteket, ők számíthatnak rá, hogy eljárás indul ellenük. Egyiküket, aki ellenállt, őrizetbe is vették. A tüntetés, amely itt az első volt a március 16-án bevezetett kijárási korlátozások óta, amúgy békésen zajlott le.

A korlátozásellenes tüntetések a legnagyobb médiafigyelmet az Egyesült Államokban kapták, de a lazítást követelők (köztük a koronavírusról szóló összeesküvés-elméletek hívei) például a szomszédos Kanadában is szoktak tüntetni, pár napja például Vancouver utcáin vonultak, miközben a környező házak erkélyeiről néha rájuk üvöltöttek, hogy húzzanak haza, és időnként tojások is repültek feléjük.

Az Egyesült Államokban is túlzás lenne népszerűnek mondani a korlátozások feloldásáért tüntetőket, mikor – ahogy írtuk – az amerikaiak többsége az összes közvélemény-kutatás szerint nagyon komolyan veszi a járványveszélyt, és az emberek háromnegyede tart egy elsietett nyitástól. Ugyanakkor a magukat nyitáspártinak nevező, ideológiai szempontból meglehetősen vegyes társaságnak számító tüntetők 28 államban felbukkantak. Róluk és az amerikai tüntetésekről itt olvashat részletesen.

(Borítókép: Jair Bolsonaro brazil miniszterelnök kivetített arcképe Sao Paolo egyik épületén a kormány elleni tiltakozás megnyilvánulásaként 2020. április 16-án. Fotó: Miguel Schincariol / Getty Images Hungary)



  • Hírek
  • Bankszámla