Véres gengszterháború zajlik a közelben

GettyImages-176492887
2020.05.10. 12:27
Egy elsunnyogott kokainüzlet vezetett két montenegrói banda hat éve tartó háborújához a Balkánon. Oknyomozó újságírók nemrég összerakták a mozaikokat. Ebből kiderül, hogy a focihuligánokkal és politikusokkal szövetkező bűnözők milyen nagy kalamajkát okoztak.

Egy focihuligán, egy gengszter és egy rendőrnő együtt sétál a síparadicsomban, mindezt rögzítik a köztéri kamerák is.

Akár egy vicc is kezdődhetne így, de ez nem vicc, hanem egy meglehetősen véres és drámai cikk kezdete, amit az OCCRP nevű, szervezett bűnözéssel foglalkozó portál szerzői tettek közzé a minap. A gengszter, aki a huligánnal és a rendőrtiszttel sétálgatott, Davorin Baltić, a Kavač klán tagja. Kilenc órával azután, hogy a díszes társaságot megörökítette az egyik térfigyelő kamera, Baltićot Belgrádban agyonlőtték. A támadáskor vele volt a rendőrnő is. Neki szerencséje volt, élve megúszta.

Baltić annak a háborúnak az egyik áldozata, ami a  Kavač klán és a  Škaljari klán között zajlik. És nem valahol a távoli Mexikóban, hanem a szomszédos Szerbiában, a Balkánon, nem egyszer pedig Nyugat-Európában.

SNIMAK-660x330
Fotó: youtube

A Kavač és a Škaljari klán is Montenegró festői szépségű tengerparti városból, az 1000-1700 méter magas hegyek ölelésében fekvő Kotorból származik. Nem nagy város ez, alig több mint 22 ezren élnek ott, Montenegro egyik legkedveltebb és legszebb nyaralóhelyén. 

Régebben mindkét klán ugyanannak a drogcsempészbandának volt a része, amely Dél-Amerikából Európába csempészett kábítószert.

2014-ben azonban a két klán összeveszett, mert Spanyolországban rosszul végződött egy kokainüzlet - erre még visszatérünk. Azóta háborúban állnak egymással, és ebbe a konfliktusba más szerb és montenegrói bűnözői csoportok is belekeveredtek. A jelentősebb szervezett bűnözői csoportoknak jellemzően választaniuk kellett, melyik klánhoz csatlakoznak.   

De nem csak a bűnözők keveredtek bele. A Kavač klán futballhuligánokkal és magas pozícióban lévő szerb politikusokkal, míg a Škaljari klán egy Filip Korać nevű gengszter által vezetett szerb maffiacsoporttal fogott össze. A Korać által irányított bűnszervezet a legveszélyesebbnek tartják a szerb hatóságok, később az is érthetővé válik, miért.

A két klán közötti háborúban 2015 óta legalább 41 ember meghalt - egyik sem ágyban, párnák között.

Az áldozatok között gengsztereket, családtagokat, a maffiózók üzlettársait, köztük ügyvédeket és egy volt montenegrói parlamenti képviselőt is találunk.

Rajtuk kívül egy teljesen vétlen ember is meghalt, aki éppen rosszkor volt rossz helyen. De jóval több halálos áldozatot szedett eddig ez a harc 41 embernél, a pontos számot azért nem tudjuk, mert a gyilkosságok egy része titokban marad.  

Ahogy az OCCRP írásából kitűnik, a véres konfliktus nemcsak a Balkánon zajlik: Spanyolországban, Németországban, Ausztriában, Hollandiában és Görögországban is voltak ehhez a háborúskodáshoz köthető gyilkosságok. Januárban a Škaljari klán egyik vezetőjét és egy bandatagot lőtték le egy athéni étteremben a feleségeik és a gyermekeik szeme láttára, a merényletben az egyik nő könnyebben megsérült. 

A merényletek zömét professzionálisan követték el, jó előre megtervezve azokat. A biztonsági kamera által rögzített januári, Belgrádban elkövetett gyilkosságnál is jól látszik ez a profizmus: a gyilkosok a mélygarázsban szapora léptekkel követték a Volkswagent, majd körbevették a menekülésre már képtelen autót, és úgy adták rá le a lövéseket, hogy csak Davorin Baltić, a Kavač klán gengsztere halt meg, Marija Nikolić rendőrtisztnek a haja szála sem görbült.

A rendőrnő most a büntetőper tárgyalását várja, miután vádat emeltek ellene, amiért a támadás után néhány utcával odébb eldobta Baltić pisztolyát. A rendőrtiszt azzal védekezik, hogy a támadáskor sokkot kapott, ezért fogalma sincs, miért dobta el a fegyvert. Vallomásában azt állította: amikor megtámadták a kocsit, a gengszter arra kérte, vegye ki a zsebéből a fegyverét, így került hozzá a pisztoly. Azt, hogy mit keresett pár órával korábban Baltić társaságában a síparadicsomban, sem az ügyész, sem a bíró nem kérdezte meg tőle. A mélygarázsban azért ült a kocsiban, mert Baltić feleségével baráti viszonyt ápolt, és amikor Baltić hazament, vele tartott - állítja. Az pedig csak most derült ki a sajtónak, hogy Baltić és a rendőrnő a Kavač egyik szövetségesének tartott futballhuligán csoport egyik tagjával, Uroš Ljubojević-csel találkozott a síparadicsomban.

De a januári leszámolás csak egy a sok közül. 

Legutóbb március 4-én halt meg a Škaljari klán egyik tagja, amikor társával éppen egy bombát szállítottak a kocsijukkal Montenegro fővárosában, Podgoricában. A gengszter társa és egy vétlen nő, aki egy közeli boltban dolgozott, megsérült a robbanásban. 

Két mázsa kólán vesztek össze

Bezzeg régen még gördülékenyen ment az üzlet és a két, ma már szembenálló csapat eredményesen működött együtt. 2014 előtt még egy nagy bandát alkottak, a Škaljarit, amely egy rendkívül jövedelmező nemzetközi kokaincsempész-hálózatot hozott létre és működtetett. Olyannyira jól csinálták, hogy a világ nagy kokaincsempész bandái közé verekedték fel magukat. Az Egyesült Államokból, Dél-Amerikából is tudtak kábítószert szerezni a helyi drogkartellektől, és azt eljuttatni Európába.

A montenegróiak gyakorlatilag a specialistái lettek annak, hogyan kell a kokaint legális szállítmányok fedése alatt Európába juttatni.

Ehhez nagy nemzetközi, legális vállalatokkal (pontosabban azok embereivel) kis ki tudták építeni a kapcsolataikat. (Aki kíváncsi arra, hogyan jut a kokain legális üzletek fedésével Európába, annak érdemes megnéznie az HBO-n futó ZéróZéróZéró című fikciós, de valósághű sorozatot.)

Ám nem csak a drog utaztatásában, a logisztikában jártak élen a montenegróiak. Arra is kifinomult technikáik voltak, hogy hogyan kell a kábítószerrel keresett pénzt tisztára mosniuk.

De térjünk a szervezet szakadásának előzményére! 2014-ben a Škaljari tagjai 200 kiló kokaint találtak egy olyan valenciai raktárban, amit ők használtak a kábítószer tárolására. A Kavač-frakció elismerte, hogy bizony ez az ő drogjuk, és tényleg el akarták sumákolni ezt a bizniszt. Ők is tudták, hogy ludasak, ezért hajlandóak voltak arra, hogy a Škaljarinak fizessenek a hibájukért. De a Škaljari vezetése erre nemet mondott, és fenyegetően közölte: a Kavač klánt megbünteti, a két mázsa kokaint pedig benyeli. 

Nem csoda, hogy egy ilyen helyzetben elkerülhetetlen lett a háború.

A két klán szülővárosát, Kotort sem kerülte el a vérengzés. 2019 áprilisában például a Škaljari vezetőjének, Jovan Vukotićnak az édesapját ölték meg. Persze Kotor helyi politikai és rendőri vezetése is tudott a két klán bűnös ténykedéséről, de tehetetlenek voltak, ráadásul nemzetközi segítséget sem kaptak. Montenegrót átszőtte a szervezett bűnözés, ennek ellenére 2017-ben az ország a NATO tagja lett. Bizony, ahogy arra az OCCRP cikkének szerzői is felhívják a figyelmet, a NATO az ország belügyének tartotta azt, hogy a balkáni állam szervezett bűnözése aktív szerepet vállal a nemzetközi kokaincsempészetben. 

MIKÖZBEN a SZERB-montenegrói bűnbandák drogügyletei valójában Európában zajlanak, hiszen MÁRA az egész kontinens drogellátásában központi szerepet játszanak.

A drogháború tényleg úgy zajlik a Balkánon, mint a legrosszabb C-kategóriás akciófilmekben. 2016-ban a Škaljari egyik fontos emberét, aki zsarolás miatt egy Podgorica közelében lévő börtönben ült, a börtön udvarán ölték meg, de úgy, hogy az orvlövész az épületen kívülről nyitott rá tüzet, majd az autót, amit a menekülésre használt, felgyújtotta, így eltüntetve a nyomokat maga után. A mai napig nem tudni, ki lehetett ő.  

A kezdő bérgyilkos nem vált be

De nem minden akciójuk ilyen vérprofi. 2015-ben például a Kavač egyik tagja, Aleksandar Marković beszervezett egy 24 éves dél-afrikai srácot, Gregory Michael Ferrarist. A korábban kokainfogyasztó dél-afrikai a francia idegenlégióba akart jelentkezni, de nem vették fel, szerinte a drogos múltja miatt. Marković és Ferraris a francia fővárosban, a légió egyik toborzóirodájában találkoztak és haverkodtak össze.

A dél-afrikainak hamar leesett, hogy Marković bűnöző. Egyszer például összefutottak egy amerikaival, aki állítása szerint Irakban dolgozott zsoldosként és egy “ISIS Hunting Club” (ISIS Vadász Klub) felirat volt az egyik kezére tetoválva. Marković azt mondta a dél-afrikainak, hogy az amerikait egy nehezen kivitelezhető gyilkossággal bízták meg, egy házba kell nesztelenül behatolva ölnie.

Később Ferraris is kapott egy nehezen visszautasítható ajánlatot újdonsült montenegrói ismerősétől: 50 ezer euróért kellene megölni valakit. Mivel Ferrarisnak egy fillére nem volt, elfogadta a melót, noha még életében nem gyilkolt meg senkit. Nem sokkal később már Belgrádba repült, bekötött szemmel összevissza utaztatták. Végül egy Kotor melletti településen találta magát, ahol a montenegróiak bemutatták a célpontot, egy Goran Đuričković nevű vendéglátóst. Közölték az önjelölt dél-afrikai bérgyilkossal, hogy menjen biztosra, és legalább öt golyót eresszen Đuričkovićba.

Még nem jött el a gyilkosság időpontja, amikor Ferraris már azon törte a fejét, hogyan tudna kifarolni a megbízás elől. Persze tudta, hogy már végig kell csinálnia, mert ha meghátrálna, talán őt ölnék meg. Végül voltaképpen "szerencséje" lett, mert a rendőrök igazolták, amikor egy X5-ös BMW-t vezetett. A kocsinak hamis rendszáma volt, Ferrarisnál nem voltak papírok, viszont egy olyan sebészi kesztyűt viselt, ami eltünteti az ujjnyomot. Épp elég volt ez ahhoz, hogy bevigyék, és kifaggassák. Ferraris a rendőrségen megtört, és mindent elmesélt a zsaruknak. Öt évet kapott, míg Marković, aki beszervezte őt, hatot. Pedig a Kavač klán mindent megpróbált, hogy a 24 éves dél-afrikait jobb belátásra bírja, még egy ügyvédet is küldtek neki, aki azt tanácsolta, vonja vissza a terhelő vallomását.

Ám Goran Đuričković vendéglátós ennek ellenére sem úszta meg, hiába kapcsolták le a rendőrök Ferrarist. Alig egy hónappal a dél-afrikai srác letartóztatása után éppen a tengerparti vendéglőjének a teraszán rendezgette az asztalokat, amikor egy bérgyilkos lelőtte, ő pedig a tengerbe zuhant. 

A gyilkosságok már csak ilyenek arrafelé. Megesett, hogy a Kavač egyik tagját, egy focistát, 2017 őszén edzés közben lőtte le gyilkosa, akit később Szerbiában fogtak el.

Apropó, foci! Ez a történet is gyönyörűen rávilágít arra, hogy a Balkánon a labdarúgás szorosan összekapcsolódik a szervezett bűnözéssel. Az ultrák közül sokan a maffiacsoportok verőembereiként és drogdílereként tevékenykednek, ez persze nemcsak arrafelé jellemző, hanem például Lengyelországban is. A Balkánon gyakran az ultrák közvetítenek a maffia és a politikai elit tagjai között is. Amikor a valenciai kokainbalhé után a Kavač-frakció kivált a Škaljariból, a renegátok egy Janicsárok néven ismert focihuligán bandával szövetkeztek.

A Janicsárokat egy Aleksandar Stanković nevű figura irányította, egészen addig, amíg 2016-ban meg nem ölték. 

Az erőember, akinek felfelé voltak vonalai

Stanković közvetlen kapcsolatban állt a szerb politikai elit egyes tagjaival. Az ő csapata biztosította például Aleksandar Vučić elnököt a beiktatásakor, a biztonsági emberek ekkor több tüntetőt és újságírót is bántalmaztak. Vučić fia, Danilo, a Janicsárok egyik legerősebbnek tartott tagjának, Aleksandar Vidojevićnek a barátja, képek bizonyítják, hogy 2018 nyarán az orosz focivébén együtt nézték Szerbia és Costa Rica összecsapását, de más nyilvános vagy éppen privát eseményeken is rendre felbukkannak együtt.    

Aleksandar Vidojević és Aleksandar Stanković
Aleksandar Vidojević és Aleksandar Stanković

Stanković egy Novak Nedić nevű férfin keresztül is kapcsolatban áll a szerb elnökkel. Novak Nedić Vučić titkárságán dolgozott, amikor az elnök még kormányfő volt. Ebben az időszakban Nedić és Stanković együtt gyakoroltak lőni egy katonai lőtéren. De képek bizonyítják azt is, hogy Stanković jó kapcsolatokat ápolt Nenad Vučković magas rangú rendőrtiszttel is, legalább két mérkőzésen le is fotózták őket együtt.

Stanković politikai és rendőrségi kapcsolatai a halála után még nyilvánvalóvá váltak. Négy évvel ezelőtt egy őszi éjjel éppen az Audi A6-osába szállt be Belgrádban, amikor gépkarabéllyal tüzet nyitottak rá. Bár a gyilkosai ellen nem emeltek vádat, de a szerb hírszerzés a Škaljari két tagját, Stevan Stamatovićot és Milić Minja Šakovićot nevezte meg elkövetőkként.A férfi halálának másnapján a szerb rendőrminiszter, Nebojša Stefanović közölte: maffiaháború van, amelybe ők (mármint a szerb hatóság) beszállnak. 

De ahelyett, hogy lecsaptak volna a szervezett bűnözés egészére, látványosan csak az egyik oldalt, a Škaljari klánt és a velük szövetséges erőket, köztük a Korać vezette szerb maffiacsoportot kezdték el támadni, míg a Kavač klánt békén hagyták. A kormánypárti sajtó jellemzően csak a Škaljari klánt teszi felelőssé a drogkereskedelemért, miközben ugyanazon a területen aktív a Kavač is.

Lejtmenetben a Škaljari 

A Škaljari vezérét, Vukotićot 2018 szeptemberében kiadták Szerbiának, miután Törökországban letartóztatták - hamis útlevéllel utazott. A bíróságon azzal védekezett, hogy azért használt álnevet és hamis útlevelet, mert a montenegrói rendőrség információkat adott ki róla bűnözőknek. A montenegrói ügyészség Kotor rendőrfőnökének egyik asszisztensét vádolta meg azzal, hogy a Kavač egyik tagjának bizalmas információkat adott ki Viberen keresztül. Például azt, hogy a banda tagjainak lakásában házkutatást terveznek. Idén februárban Vukotićot kiadták Montenegrónak, ahol gyilkossági kísérlettel és illegális fegyverbirtoklással gyanúsítják.

Ha a rendőrségi nyomás nem lenne elég, a Škaljarit keményen ütik a rivális bűnözői bandák is, ezért a tagjai sorra menekülnek más európai országokba, de néhányukat ott is utolérik és megölik, ahogy tették ezt januárban Athénban, ahol a bűnszervezet két felső vezetőjét gyilkolták meg.

Azzal, hogy a Škaljari meggyengült, egy olyan hatalmi űr keletkezett, amelyet más csoportok próbálnak kihasználni.

A legnagyobb esélye a Škaljari szerb szövetségesének, a Filip Korać vezette bűnszervezetnek van. Nem véletlen, hogy Vučić szerb elnök januárban Koraćot Szerbia legveszélyesebb emberének nevezte.  

(Borítókép: A kotori öböl. / Getty Images)

Ebben a cikkben a téma érzékenysége miatt nem tartjuk etikusnak reklámok elhelyezését.
Részletes tájékoztatást az Indamedia Csoport márkabiztonsági nyilatkozatában talál.

Indamedia Csoport