András, Andor
-3 °C
3 °C

Dánia és Norvégia már egy lépéssel a többiek előtt jár

2020-05-03T000000Z 1469011241 RC23HG9H1OQ0 RTRMADP 3 HEALTH-CORO
2020.05.11. 21:51 Módosítva: 2020.05.11. 21:53

Dánia és Norvégia az elsők között vezetett be a koronavírus-járvány alatt korlátozásokat március elején Európában, aztán az esetszámok stabilizálódása után az egyik elsőkként kezdtek bele az enyhítésekbe is. Miközben pedig az elmúlt hetekben már számos nyugat-európai országban szintén elkezdődtek az óvatos lazítások, a dánok és a norvégok szinte párhuzamosan, egy lépéssel előrébb már az enyhítés következő szakaszába értek, és részletes menetrendet mutattak be arról is, milyen ütemben próbálnának szinte mindent újranyitni.

Mette Frederiksen dán miniszterelnök múlt héten méltatta a dánok együttes és lenyűgöző erőfeszítéseit, szerinte a példamutató hozzáállásuknak köszönhető, hogy elkezdhették a korlátozások feloldását. Az 5,8 millió lakosú országban összesen 10 429 igazolt fertőzöttet regisztráltak közel 318 ezer elvégzett teszt mellett, és 529 áldozata volt a koronavírusnak. 1683 aktív eset van, május elején több mint 200 ember volt kórházban, csütörtökön 46-an szorultak intenzív ellátásra közülük.

  • Milyen szigorítások mellett indulhatott újra a bölcsőde, óvoda és az általános iskola Dániában?
  • Hogyan tervezik az újranyitás második szakaszában járó országok a további enyhítéseket?
  • Milyen korlátozások maradnak biztosan nyár végéig?

Frederiksen hangsúlyozta, hogy elsődlegesek az egészségügyi szempontok, de a gazdaság talpraállításához megkezdték a fokozatos nyitást. Azonban még az esetleges második hullám nélkül sem arról van szó, hogy teljesen a régi kerékvágásba térne vissza az élet. „Senki se várja, hogy ugyanúgy néz majd ki az étterem, vagy éppen az osztályterem, mint előtte, sem pedig egy futballmeccs, hiszen nem lesznek nézők” – mondta a Reuters szerint Frederiksen.

Elképesztő szigorral nyitottak újra

A korlátozások fellazításának első szakasza is jól szemlélteti, hogy mire gondolt Frederiksen. Dániában április közepén fokozatosan újranyitották a bölcsődéket, óvodákat, és az általános iskolákat ötödik osztályig. Öt hét részleges kijárási tilalom után ez volt az első lépés az ország újraindítása felé, aminek sok szülő nem örült, úgy érezték, a kormány a gyerekeken kísérletezik. Ez persze csak részben igaz: Mette Frederiksen kormánya valóban közelről monitorozta a nyitás hatásait, és erre is alapozták a következő lépéseket, azonban az intézmények elképesztően szigorú új higiéniás és távolságtartási szabályok betartása mellett nyitottak újra.

A kormány indoklása szerint egyébként azért a legkisebbekkel kezdték az újranyitást, mert őket a legnehezebb bevonni a távoktatásba, és ők tudnak a legkevésbé érintkezni a barátaikkal a digitális platformokon. Ezen felül persze kisgyerekek mellett a legnehezebb otthonról dolgozni, ami továbbra is előírás a legtöbb cégben.

Az első szakaszban érintett minden oktatási intézmény maga dönthette el, mikor áll készen az újranyitásra, mikorra képes megteremteni az olyan alapvető higiéniás feltételeket, mint a rendszeres melegvizes, szappanos kézmosás, a kézfertőtlenítők kihelyezése, illetve annak biztosítása, hogy amennyire lehet, a gyerekek tartsák a két méteres távolságot. Így volt olyan intézmény, amely a bejelentés után több mint egy héttel fogadott újra gyerekeket. Azt is minden intézmény maga dönthette el, miként valósítják meg az általános előírásokat.

Jogosan merül fel a kérdés, hogy mégis hogyan lehet 10 hónapos – 5 éves gyerekeket szociális távolságtartásra bírni. A bölcsődék és óvodák a következő intézkedéseket vezették be (a teljesség igénye nélkül):

  • A nagyobb intézmények dönthettek úgy, hogy rotációban fogadják a gyerekeket. 30 gyerek jön például hétfőn és kedd délelőtt, 30 kedd délután és szerdán, és így tovább.
  • A szülők nem léphetnek be az intézmények területére, a legtöbb esetben még az udvarra sem. A gyereket a kapuban egy erre kijelölt pedagógus veszi át. Minden család megkapta, hogy pontosan mikor kell leadnia és felvennie a gyereket, így kerülve el a zsúfoltságot a „gyerekcserénél”.
  • A gyerekek első dolga megérkezés után a kézmosás, és ezt naponta legalább óránként megismétlik.
  • Tilos otthonról játékot bevinni, viszont a gyerekek kizárólag a saját ivó kulacsukból isznak.
  • A külső és belső területeket jól elhatárolt kisebb részekre osztották. Egy-egy ilyen kis területi egységen 3 gyerek és egy felnőtt tartózkodhat. Ez a 3 gyerekből és 1 felnőttből álló csapat minden nap ugyanaz, így minimalizálva az érintkezések számát.
  • A gyerekek lényegében egész nap kint vannak, akár esik, akár fúj (ez egyébként elég alap egy dán bölcsődében vagy óvodában, de most még kevesebb időt töltenek beltérben). Még az ebédjüket is kint kapják meg, csak aludni mennek be az épületbe (kivételek ez alól a legkisebb, járni nem tudó bölcsisek).
  • Az ágyneműket néhány intézményben naponta, de legalább heti kétszer hazaadják 60 fokos mosásra.
  • Ha a gyerek a betegség legkisebb jelét mutatja, otthon kell maradnia.

Az iskolák dolga annyival könnyebb, hogy a gyerekek könnyebben megértik a szabályokat, viszont jellemzően nagyobb intézmények, ahol normálisan jóval több gyerek jut egy felnőttre, mint egy bölcsődében vagy óvodában. Ettől eltekintve az intézkedések nagyon hasonlóak. Kisebb csoportokra osztották a gyerekeket, akik minden nap együtt mozognak, de más csoportokkal nem érintkeznek. Három gyerek mehet egymáshoz közel zárt térben, ők egy másik hármas csoporttal együtt mehetnek ki az udvarra, és két ilyen hatos csoport számít most egy „osztálynak”.

A tantermekben a padokat kétméteres távolságra helyezték egymástól. Így nyilván nem jut mindenkinek hely, ezért a tanórák jelentős részét az udvaron tartják. Több iskolában sátrakat is felállítottak, hogy az eső se legyen akadály. Az iskolában is program a legalább óránkénti kézmosás.

A távolságtartás és a higiénia kulcsfontosságú marad

A bölcsődék, az óvodák és az iskolák alsóbb osztályai után április 20-tól kinyithattak a fodrászatok és más kisvállalkozások is, betartva a szabályokat. Az elmúlt két-három hét tapasztalatai alapján aztán a dán pártok csütörtök estére állapodtak meg az újranyitás következő lépéseiről.

A Local.dk szerint a dán járványügyi ügynökség (SSI) részletes modelleket készített a politikai pártok döntése elé. Azt írták, hogy a kórházakra nehezedő nyomás alacsony marad, a járvány első hulláma pedig várhatóan lassan elcsitul, ha a korábbi korlátozások továbbra is érvényben maradnak. Viszont úgy értékelték, hogy a járvány végül akkor is visszaszorul, ha számos korlátozáson lazítanak, de

az emberek továbbra is betartják a távolságtartási és a higiéniai ajánlásokat.

A július 1-ig szóló modelljük alapján akkor is 500 alatt maradna az egyszerre kórházi ellátásra szoruló, és 100 alatt az intenzíven ellátott emberek száma, ha újranyitnák az iskolákat, éttermeket, kávézókat, és mindenki visszamehetne dolgozni a munkahelyére a home office-ból. „Ha a távolságtartási és higiéniai előírásokat 50 százalékkal vagy 100 százalékkal kevesebben tartják be, akkor a kórházba kerülők száma jelentősen emelkedik a szimulált időszak végére” – figyelmeztettek viszont. Ebben az esetben több mint 1500-an kerülhetnének kórházba, és legalább 200-an intenzívre.

Van harmadik, negyedik szakasz is

„A helyzet továbbra is súlyos, és noha ma mosolygunk, hangsúlyoznom kell, hogy egy vírussal van dolgunk, nem alkudozhatunk” – mondta a kilenc politikai párt által elfogadott menetrendet ismertetve Mette Frederiksen. Azt kérte, hogy mindenki tartsa a hatóságok ajánlásait, mert csak így tud működni az újranyitás.

„Továbbra is össze kell fognunk, azzal, hogy távolságot tartunk.”

A bejelentett intézkedések alapján hétfőn kinyitottak a plázák, és nézők nélkül újra meg lehet tartani a sporteseményeket. Egy hét múlva, május 18-tól az általános iskolák felsőbb osztályai és a középiskolák is újra megnyitnak, ezzel párhuzamosan a kettő helyett egy méter lesz a kötelező távolság. Visszatérnek az éttermek és kávézók is, és könyvtárba is lehet már menni. Fel lehet keresni a templomokat, mecseteket, zsinagógákat és más vallási intézményeket. A védelmi erőknél, a rendőrségnél és a közszolgáltatóknál dolgozók visszatérhetnek a normális működésükhöz. Továbbra is érvényben marad azonban, hogy nem gyülekezhet 10 embernél több egy helyen.

A harmadik szakaszban, június 8-tól újra megnyitnának a múzeumok, a színházak, a művészeti galériák, mozik, akváriumok, vidámparkok, állatkertek, nyelviskolák, lehetne tartani nyári táborokat. Akkor már legfeljebb 50-en vehetnének részt egy rendezvényen, de számos korlátozás még mindig érvényben maradna.

A tervek szerint csak augusztus elején, a negyedik szakaszban nyithatnának ki például a night klubok, a diszkók, a konditermek, az uszodák és az egyetemek, valamint az addig még zárva tartó oktatási intézmények. A csütörtökön elfogadott menetrendben azonban azt is hangsúlyozzák a pártok, hogy legalább augusztus 31-ig marad a tiltás az 500 fős vagy annál is nagyobb rendezvényekre.

Ez azt is jelenti, hogy lehetnek még olyan kísérletek az új helyzetben, mint amikor Aarhusban április végén megpróbálkoztak egy élő koncerttel is – közben betartva a szabályokat. A Los Angeles Times beszámolója szerint a népszerű énekes, Mads Langer egy autós koncertet adott egy direkt erre a célra átalakított helyszínen a városon kívül. „Sok koncertet adtam már életemben, de ez tényleg egy elsőzés” – mondta Langer. Ötszáz jegyet adtak el, és a Jyllands-Posten dán lap szerint az emberek betartották az autókban ülve a távolságtartási szabályokat, semmilyen probléma nem volt.

A március 14-től lezárt határok újranyitására viszont egyelőre nincs eldöntött menetrend, június 1-ig lehet valamilyen döntés. Az ellenzéki liberálisok a turizmusra hivatkozva sürgették a kormányt, Frederiksen azonban erre azt felelte, hogy nem ez van elől a prioritási listán. Nick Haekkerup igazságügyi miniszter viszont a múlt hét közepén azt is hozzátette, hogy több város polgármestere kérte a dán-német határ megnyitását az idegenforgalom előtt, és nem akarják a szükségesnél tovább zárva tartani a határátkelőket.

A kilenc párt fontosnak tartotta, hogy legyen egy megismerhető menetrend az emberek előtt, hogy lássák, milyen kézzel fogható eredményei lesznek az erőfeszítéseiknek. Azonban azt is hangsúlyozták az Ekstra Bladet lap alapján, hogy tisztában vannak vele, hogy már május 11-től az esetszámok növekedésével járhat együtt az újabb nyitás. A kérdés az, hogy kordában tudják-e tartani így a járványt – a Bloomberg szerint egyelőre ott is véletlenszerű teszteléssel is próbálják felmérni a lakosság átfertőzöttségét –, vagy pedig megsokszorozódnak az esetek.

Ha a járvány fellángolna, akkor vissza fognak venni a bejelentett tervekből, és ha szükséges, akkor újra szigorítanak is, de ebben régiók és akár városok között is lehetnek majd különbségek.

Norvégia is fokozatosan nyit tovább

Norvégia bizonyos területeken még hamarabb lép hétfőtől, mint Dánia. Az 5,4 millió lakosú országban összesen 8105 regisztrált fertőzött volt, 219-en haltak meg, de azt nem tudni, hogy mennyien vannak még kórházban, és a Johns Hopkins Egyetem adatbázisa alapján az aktív esetek száma sem ismert hivatalosan. Azonban április 20-án már újranyitották a bölcsődéket és az óvodákat, majd április 27-én az általános iskolákat, valamint a fodrászatokat és a kozmetikákat is. „Türelmesek voltak, most itt az idő, hogy ezt megháláljuk” – üzente a Financial Times alapján Erna Solberg norvég miniszterelnök csütörtök este a norvégoknak, amikor bejelentette a tervet „a mindennapi élet visszaszerzéséhez.”

„A kormány a gyerekeket helyezi előtérbe, aztán a munkát, aztán a többi tevékenységet” – mondta Solberg. Hétfőtől a középiskolák is megnyithatnak, a helyi tanácsok döntik el, pontosan melyik napon. Újra kinyitnak az autós iskolák, a bingó- és sportcsarnokok is. Június 1-től következnek az olyan bárok, ahol ételt nem szolgálnak fel, és csak asztali kiszolgálás lesz, június közepétől pedig a konditermek, az uszodák, és szinte minden újranyithatna. Addig marad az 50 fős korlátozás, de június 15-től már engedélyezik a 200 főnél nem nagyobb kulturális és sportrendezvényeket, egy nappal később pedig a labdarúgó-bajnokság is újraindulhat. A csapatok csütörtökön már megkezdhették az edzéseiket.

„Célunk, hogy június 15-én megnyissuk mindannak a nagy részét, ami eddig zárva tartott”

– mondta az MTI szerint Solberg. Azonban ott is az a feltétel, hogy csak akkor vezetik be ténylegesen is a lazításokat, ha a fokozatos enyhítések mellett kézben tudják tartani a járványt. A vírus fertőzési rátája 0,49-re esett vissza a Norvég Közegészségügyi Intézet szerint, ami azt jelenti, hogy a járvány visszavonulóban van (10 beteg már kevesebb, mint öt másikat fertőz meg). Azonban a védekezési irányelvek és a társas távolságtartás továbbra is érvényben maradnak, nem tanácsolják a külföldi utazásokat, és a határok is zárva maradnak a tartózkodási engedéllyel nem rendelkezők előtt. „Ez még nem a vége” – figyelmeztetett Bent Hrie egészségügy-miniszter.

Svédország más utat választott

A most bejelentett lépésekkel hamarosan mindkét ország közelít a svéd modellhez, ahol azonban sokak szerint nyájimmunitásra játszva hivatalosan nem volt lezárás, az éttermek, bárok, iskolák és üzletek nyitva maradtak. Viszont betiltották az 50 főnél nagyobb rendezvényeket, a veszélyeztetett csoportokat és az egészségügyi dolgozókat védték, és ajánlásokat megfogalmaztak. A társadalom egy jelentős része önkéntes karantént vállalt, sokan dolgoznak otthonról, tartják a legalább egyméteres távolságot az emberektől, és nem nagyon utaznak. A svéd helyzetről itt írtunk bővebben>>>

Azonban ott 26 322 regisztrált eset mellett hatszor annyi, összesen 3225 halálos áldozat van eddig, mint Dániában (529), és több mint tizennégyszer annyi, mint Norvégiában (219). Egymillió lakosra vetítve is Svédországban 319-en haltak meg, míg Dániában 91-en, Norvégiában pedig 40-en. Finnországban a másik három országnál kevesebb, 5962 regisztrált fertőzött van, viszont a norvégoknál több, 267 halálos áldozatot követelt a járvány.

Közben a gazdasági károkat sem tudta teljesen elkerülni Svédország: 6-10 százalékos GDP-csökkenésre számít 2020-ban, a munkanélküliség 10,4 százalékra kúszik fel, annak ellenére, hogy a március – a kijárási korlátozások európai kezdetének hónapja – sokkal kedvezőbb volt, mint máshol. A svéd központi bank korábbi helyettes vezetője azt mondta a Financial Timesnak, hogy szerinte korai még megítélni, hogy jobban, vagy rosszabbul csinálták-e, szerintük a végén nagyjából ugyanoda jutnak, mint a többi ország.

(Borítókép: Emberek élvezik a napsütést a Brygge-szigeteken 2020. május 3-án. Fotó: Ritzau Scanpix Denmark / Reuters)