Nándor
3 °C
16 °C

A bolygó legtébolyultabb választása (nem) volt Lengyelországban

GettyImages-1212466097
2020.05.11. 23:17

Lengyelországban vasárnapra volt kiírva az elnökválasztás, miután nyáron lejár a kormányzó Jog és Igazságossághoz (PiS) közeli Andrzej Duda ötéves, első elnöki mandátuma (az alkotmány egy ismétlést enged). A helyzetet azonban alaposan megkavarta a koronavírus-járvány, majd az elmúlt hetek politikai manőverei.

A lengyel köztársasági elnök közjogi szerepe a magyaréhoz hasonló: tényleges közvetlen hatalma nincs, posztja elsősorban reprezentatív, ám ha kihasználja alkotmányos felhatalmazásait, ellensúlyt jelenthet a kormányzati hatalommal szemben. Egy nagy különbség mégis van: a lengyel államfő kilétéről nem a parlament, hanem közvetlenül a választók döntenek. Ha az első körben senki se szerzi meg az érvényes szavazatok abszolút többségét, a második fordulóban a két legtöbb szavazatot kapott jelölt közül kell választani.

A járvány borította a papírforma győzelmet

A nacionalista-populista PiS kormányzását a jogállami intézmények, elsősorban a független bíróságok elleni támadásai miatt óriási viták övezik. Andrzej Duda kétségkívül nem bizonyult e törekvések hathatós fékjének, ami annyiban nem meglepő, hogy megválasztása előtt maga is a párt tagja volt. 2020-ban a PiS ismét Dudát jelölte a posztra.

A lengyel alkotmány értelmében az elnökválasztást legkésőbb 75 nappal a hivatalban lévő elnök terminusának lejárta előtt, idén konkrétan május 23-ig kell megtartani, és az alsóház, a szejm elnöke februárban május 10-ére írta ki a választást. A március végi határidőig Duda mellett kilenc másik jelöltnek sikerült összegyűjteni az induláshoz szükséges 100 ezer aláírást, ugyanakkor addigra az is eldőlni látszott, hogy ha Duda esetleg nem is nyer már rögtön az első fordulóban, végső győzelmét akkor sem fenyegeti senki.

  • Hogyan borította fel a járvány a már lefutottnak hitt lengyel elnökválasztást?
  • Milyen alkotmányos és logisztikai problémákat okozott a levélszavazásról szóló törvény?
  • Miért nem bírt a lengyel politika megküzdeni az előállt helyzettel?
  • Változtat-e a halasztás az ellenzék esélytelenségén?
  • Ki a lengyel politika új, egzotikus csillaga?

Csakhogy a koronavírus-járvány mindent borított: nyilvánvalóvá vált, hogy a fertőzésveszély miatt az előírt formában a választást nem lehet megtartani. Az ellenzék azt javasolta, hogy a kormány kezdeményezésére az államfő rendeljen el 30 napos rendkívüli állapotot, és mivel az alkotmány szerint csak 90 nappal annak lejárta után lehet elnökválasztást tartani, így anélkül tolódna őszre vagy akár – ahogy a vezető ellenzéki párt, a Polgári Platform javasolta – 2021 májusára az elnökválasztás, hogy módosítani kellene a választás rendjén.

A májusi időpont és a világjárvány egybeesése azért is gondot okozott, mert értelemszerűen nem lehetett választási gyűléseket  tartani. Ami persze egyformán sújtott minden pártot, a magyarnál jóval nézettebb lengyel közszolgálati média azonban éppoly szemérmetlenül tolta a koronavírussal puszta kézzel szembeszálló Duda kampányát, ahogy azt az MTVA teszi az Orbán-kormány számára fontos ügyekkel, és így azért a terep már zavaróan lejtett a kormánypárti jelölt felé.

Egy választás, amire senki se ment volna el

Az ellenzéket a jogi megfontolások és a kampányolás ellehetetlenülése mellett elsősorban az a remény vezérelte, hogy a járvány gazdasági hatásai megtépázzák a PiS és Duda népszerűségét, és ahogy múlik az idő, talán ők is labdába rúghatnak.

A PiS elnöke, Jarosław Kaczyński azonban épp ettől tartva hallani se akart a halasztásról.

A kérdés ugyanakkor a PiS-t is megosztotta, Łukasz Szumowski egészségügyi miniszter például azt támogatta, hogy Duda mandátumát két évvel hosszabbítsák meg, hogy nyugodtabb körülmények között lehessen dönteni az utódlásról, cserébe pedig Duda ne induljon újra.

Áprilisra Kaczyńskiék mégis belátták, hogy nemcsak a megítélésüknek és a részvételnek nem tenne jót, ha a járvány ellenére választók millióit hívnák a szavazófülkékbe, de jelentkezők híján valószínűleg még a szavazatszámláló bizottságok se tudnának felállni, ezért április 6-án a kormánypárti többségű szejm törvényt hozott, hogy levélben lehessen szavazni.

Közjogi és logisztikai vesszőfutás

A levélszavazás azonban a választás hitelességét aláásó közjogi problémákat gerjesztett: 2011-ben az alkotmánybíróság alkotmányellenesnek ítélte, ha a választási szabályokat kevesebb mint fél évvel a választás előtt módosítják, 2017-ben pedig épp a PiS szüntette meg a levélszavazás addig létező intézményét a csalás veszélyeire hivatkozva. Hogy a helyzet még kuszább legyen, a választás érvényességéről döntő varsói legfelsőbb bíróság elnökének épp április végén járt le a mandátuma, utódját pedig a PiS választhatja ki.

Az alkotmányos probléma mellett gyakorlatiak is jelentkeztek. A szenátus, vagyis a felsőház, ahol október óta az ellenzéknek van szűk többsége, a lehetőségeit kihasználva 30 napig blokkolta a levélszavazásos törvény hatályba lépését. Mivel nem maradt volna idő a szavazáshoz szükséges dokumentumok elkészítésére, a kormány előre, törvényi felhatalmazás nélkül rendelte el azok kinyomtatását. Ráadásul egy olyan céget bíztak meg, amelyiknek sem tapasztalata, sem biztonsági minősítése nem volt az ilyen kényes megbízások teljesítéséhez, ami miatt még a PiS-ben is többen felhördültek.

Választási botrány választás nélkül

Ha mindez nem lett volna elég, április 23-ára virradóra beütött a választás legnagyobb botránya. A (kormány által irányított) lengyel állami posta ugyanis a még hatályba se lépett levélszavazási törvényre hivatkozva névtelen emailben szólította fel az összes polgármestert és helyi képviselő-testületi elnököt, hogy

egy titkosítatlan szövegfájlban küldjék el az illetékességük alá tartozó választópolgárok személyi számát, születési és lakcímadatait.

A személyes adatok és a politikai preferenciák kormányzati összekapcsolásának veszélye kiverte a biztosítékot: a lengyel adatvédelmi jogszabályokra és a GDPR-ra hivatkozva a címzettektől az ellenzéken át a jogvédőkig  mindenki perek sorát lengette be.

Az pedig már tényleg csak hab volt a tortán, amikor április 29-én az egyik elnökjelölt, Stanisław Żółtek egy szavazólapot és egyéb választási dokumentumokat mutatott a sajtónak, melyek a nyomdából jutottak el hozzá. Egyrészt ekkor még mindig nem volt hatályban a törvény, ami alapján a választáshoz szükséges szavazólapokat, borítékokat ki lehetett volna nyomtatni, de a dokumentumok szivárgása a választási csalás veszélyét is előrevetítette.

Másnap kilenc korábbi lengyel elnök és kormányfő, köztük Lech Wałęsa és Donald Tusk a választás titkosságának és alkotmányosságának megkérdőjeleződése miatt annak bojkottjára szólították fel a lengyeleket.

Majdnem ráment a kormánykoalíció

Szenátusi megerősítés hiányában a törvény csak akkor léphetett hatályba, ha azt a szejm május 6-a után ismét megszavazza. Csakhogy a terebélyesedő botrány a koalíciót is kikezdte. A PiS két kisebb párttal kormányoz együtt, egyedül messze nincs többsége a szejmben. A Podrozumenie (Megegyezés) párt már korábban sem volt lelkes a májusi levélszavazás ötletétől, a pártelnök Jarosław Gowin le is mondott a kormányzati posztjairól. Május 6-án aztán Gowinék a sarkukra álltak, és bejelentették, hogy nem hajlandók megint megszavazni a törvényt.

Kaczyński állítólag őrjöngött, de muszáj volt engednie. Még aznap megállapodott Gowinnal a halasztásról, és közös közleményt adtak ki, elismerve, hogy a május 10-i elnökválasztás a gyakorlati nehézségek miatt ellehetetlenült. Ezzel összhangban másnap, május 7-én a szejm elfogadta a majdani levélszavazási törvényt, a lengyel országos választási bizottság, a PKW pedig még aznap bejelentette, hogy mivel a testület a kialakult helyzetben nem tudja ellátni a feladatát, a vasárnapi szavazás nem lesz megtartva.

Messze nincs még vége

Ez azonban nem jelentette azt, hogy a vasárnapra kiírt választást bárki törölte volna. Közjogi értelemben

Lengyelországban május 10-én egy olyan elnökválasztást tartottak, ahol a szavazóhelyiségek nem nyitottak ki, és egyetlen választó sem adott le szavazatot.

Kaczyński és Gowin megállapodása nem tartalmaz konkrét időpontot az elnökválasztásra, először ugyanis a vasárnapi választás érvénytelenségét kell a legfelsőbb bíróságnak kimondania. Erre 30 napjuk van, utána kell az alsóház elnökének két héten belül 60 napos határidővel kiírni az immár levélszavazásos elnökválasztás időpontját. A közjogi bizonytalanságot jelzi, hogy a valóság azonnal eltért Kaczyński és Gowin forgatókönyvétől: a PKW egy sajátos hatáskör-értelmezéssel maga érvénytelenítette a szavazást, amihez sokak szerint nem volt joga, így (a természetesen szintén PiS-es) Elżbieta Witek szejm-elnökassszony hamarabb dönthet a június közepe és augusztus eleje közötti új időpontról.

A labda az ellenzéknél és egy überegzotikus jelöltnél pattog

A megosztott lengyel ellenzéknek lényegében az ölébe hullott a szerencse: úgy kaptak második esélyt, hogy nem végezték el a politikai munkát, nem sorakoztak fel egy közös jelölt mögött.

A tét óriási: ha a lengyel államfő megvétóz egy törvényt, azt a szejm képviselőinek háromötöde írhatja csak felül,

márpedig a kormánykoalíciónak nincs ekkora többsége. Egy ellenzéki elnök tehát sorra visszanyesegethetné a PiS jogállamot kikezdő vadhajtásait.  

Most tehát fel van adva a lecke, egy alkalmasnak tűnő jelölt már fel is bukkant. A közvélemény-kutatók mérése szerint a kampány végére az összes ellenzéki párttól független Szymon Hołownia lett a legnépszerűbb elnökjelölt. Ez persze még mindig csak annyit jelent, hogy az utolsó felmérések alapján így is közel 50 százalékon álló Duda mögött 17,5 százalékkal ő következik.

Hołownia a  Wikipedia-oldala  szerint magyar szemmel meghökkentően színes személyiség: húsz évig volt újságíró, a legfontosabb lengyel lapoknál (pl. Gazeta Wyborcza, Rzeczpospolita, Newsweek Polska, Wprost) dolgozott. Nemcsak újságíróként, hanem íróként és tévés személyiségként ismert, nagyon komoly hazai, afrikai és ázsiai jótékonysági munka áll mögötte. És ha ez nem lenne elég, a dominikánus rendbe kétszer is belépett, ám végül pappá szentelése előtt kiugrott, mert megismerte későbbi feleségét, aki vadászpilóta a lengyel légierőnél.

Források: Cikkünk elsősorban a Vox Populi vasárnapi blogbejegyzésén alapul, emellett a Gazeta Wyborcza és a Rzeczpospolita cikkeit használtuk.

(Borítókép: Az elnökválasztás napján választást imitáló eseményt szervezett a Demokráciavédelmi Bizottság (KOD) Krakkóban 2020. május 10-én. Fotó:  Beata Zawrzel / NurPhoto / Getty Images Hungary)