Nárcisz
7 °C
15 °C
Index - In English In English Eng

Szijjártó: Románia is tekintsen erőforrásként a területén élő magyarokra

2020.05.26. 13:40

Magyarország kölcsönös tiszteleten alapuló együttműködést akar építeni Romániával, és a világjárvány idején megtapasztalt észszerű együttműködést szeretné továbbfejleszteni – mondta az MTI szerint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden Bukarestben, ahol román külügyminiszterrel, Bogdan Aurescuval tárgyalt.

Szijjártó a tárgyalást követő sajtótájékoztatón azt mondta:

Megadjuk a tiszteletet a partnereinknek, de egy több mint ezeréves nemzetként el is várjuk azt.

A magyar miniszter szerint a másfél milliós erdélyi magyarságnak is az az érdeke a két ország „jóban legyen egymással”.  Szijjártó arról is beszélt, hogy Magyarország szívesen venné, ha nem a magyarság lenne a téma a román választási kampányban, és reményét fejezte ki, hogy az ezzel kapcsolatos „sajnálatos nyilatkozatok” nem ismétlődnek meg.

Ezenkívül azt kérte román kollégájától, hogy Románia is tekintsen erőforrásként a területén élő magyar közösségre, ahogyan Magyarország is így tekint az országban élő román nemzeti közösségre.

A magyar miniszter beszélt a Fidesz kisebbségpolitikájáról is, megemlítette, hogy a magyar parlamentbe beterjesztett új nemzetiségi törvény a nemzeti közösségek tulajdonába juttatja az általuk oktatási vagy kulturális célra használt ingatlanokat.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter (b) és Bogdan Aurescu román külügyminiszter könyökérintéssel üdvözli egymást bukaresti sajtótájékoztatójukon 2020. május 26-án.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter (b) és Bogdan Aurescu román külügyminiszter könyökérintéssel üdvözli egymást bukaresti sajtótájékoztatójukon 2020. május 26-án.

A magyar és román gázhálózat összekötését célzó munkálatok, amelyek lehetővé teszik a Romániából Magyarországra történő gázszállítást, hamarosan véget érnek Szijjártó szerint. Augusztusra pedig elkészülhet az újabb autópálya-csatlakozás a két ország között, mondta a külgazdasági és külügyminiszter.

Aurescu a trianoni békeszerződés közelgő századik évfordulójára utalva hangsúlyozta:

a két országnak túl kell lépnie az eltérő történelemszemléleten, és a kölcsönösen előnyös projektekre összpontosítva „valódi” stratégiai partnerséget kell felépítenie.

Ehhez szerinte ki kell lépni a kölcsönös provokációk logikájából, a kölcsönös tiszteletre és bizalomra kell alapozni a kétoldalú kapcsolatokat. A Romániába látogató magyar tisztségviselőknek pedig tartózkodniuk kell attól, hogy a stratégiai partnerség szellemével ellentétes nyilatkozatokat tegyenek.

Aurescu arról is beszélt, hogy Románia számára a trianoni békeszerződés a románság számára annak az 1918-as gyulafehérvári román nemzetgyűlési határozatnak a nemzetközi elismerése volt, amely kikiáltotta Erdély és a Román Királyság egyesülését.

A román külügyminiszter szerint Románia elismeri Magyarország jogát ahhoz, hogy maga döntsön a történelmi eseményekkel kapcsolatos megemlékezésekről, de azt szeretnék, ha a két ország kapcsolatát a 21. századi, európai szellemű, pragmatikus jövőépítés szándéka határozná meg.