Henrik, Roland, Örkény
12 °C
27 °C
Index - In English In English Eng

Egész őslakos törzseket irthat ki Brazíliában a koronavírus

K  AP20200504015
2020.06.01. 13:13

„Egy népirtás előestéjén vagyunk”

– így fogalmazott egy brazil fotóriporter, aki évtizedek óta dokumentálja az Amazonas-medencében élő őslakosok életét. Sebastião Salgado, és mellette sok más jogvédő és tisztviselő szerint a koronavírus-járvány akár végleg eltüntetheti a Brazília esőerdőiben élő indián törzseket.

Az elmúlt hetekben riasztóan meredekké vált Brazíliában a járványgörbe, félmillióan kapták el igazoltan a betegséget, és már több mint 29 ezren vesztették életüket, a halottak száma egyre csak nő. A több mint 200 millió lakosú dél-amerikai ország nagyvárosainak legszegényebb területein nagyon sokan élnek összezsúfolva, rossz higiéniás körülmények között. A favelák lakói különösen nagy veszélyben vannak ebben a helyzetben, különösen, miután az ország elnöke, Jair Bolsonaro sem kezeli helyén a járványt.

  • Miért rossz a törzsek viszonya Jair Bolsonaróval?
  • Miért nem feltétlen jó az elszigeteltség az őslakosok számára?
  • Kiáll-e bárki is a brazil indiánok megmaradásáért?

Közben viszont az őslakosok halálozási rátája ehhez képest is kiugróan magas, a CNN-nek nyilatkozó jogvédők szerint közöttük a halálozási ráta kétszer akkora, mint Brazília többi lakosa esetében. Az országban közel 900 ezer indián őslakos él, megfelelő infrastruktúra nélkül, a modern világ állandó fenyegetése mellett. Bár aktivisták, sztárok és törvényhozók is megpróbáltak kiállni a törzsek mellett, az elnökkel való rossz viszonyuk miatt kérdéses, hogy kapnak-e bármilyen érdemi segítséget a járvány leküzdéséhez. 

Márpedig a légzőszervi fertőzések, például az influenza már eddig is a vezető halálokok között szerepeltek az indiánok körében.

Duplán hátrányban az őslakosok

Braziliában körülbelül 300 indián törzset tartanak számon, nagy részük falvakban él. Egyes törzsek alig száz embert számlálnak, míg mások több ezer főből álló közösségek. Még mindig vannak olyanok is, amelyeknek semmilyen kapcsolatuk sincs a  külvilággal. Az általánosságban elmondható, hogy az őslakosok nem ápolnak túl jó viszonyt Jair Bolsonaroval, aki rasszista megjegyzéseivel, és az élőhelyüket veszélyeztető intézkedéseivel is szembekerült velük.

Az indiánok egyre jobban fejlődnek, és egyre inkább olyan emberi lényekké válnak, amilyenek mi vagyunk

– mondta Bolsonaro még januárban egy közösségi médiában megosztott videóban a Reuters szerint. Az elnök szerint az indiánok úgy élnek, mint „az állatok az állatkertben”, ő pedig asszimilálni akarja őket, mert a rezervátumaik amúgy is túl sok helyet foglalnak. Az őslakos közösségek januárban beperelték az elnököt a kijelentései miatt.

Bolsonaro azonban nem csak az ilyen kijelentéseivel okozott felháborodást az utóbbi időben. A koronavírussal kapcsolatban Donald Trump amerikai elnök kezdeti hozzáállását is megszégyenítő passzusokkal próbálta meg elbagatellizálni a járvány jelentőségét, azt hangoztatva, hogy 

szerinte az egész csak egy gyönge influenzával egyenlő. 

Az elnök nyíltan szembemegy a kijárási korlátozásokkal és a járványügyi intézkedésekkel, mert szerinte ezekkel csak fokozódnak a gazdasági károk. Nem meglepő hát, hogy Brazília jelenleg a második legfertőzöttebb ország a világon az Egyesült Államok után. Minden nap közel ezer ember veszti életét, és naponta 20-30 ezer új esetet találnak, mindezt ráadásul elég alacsony tesztelés mellett.

Egyes São Pauló-i kórházakban már megteltek az intenzív osztályok, egyszerűen nincs hova tenni a betegeket. A Wall Street Journal szerint már legalább 116 ápoló halt meg a Covid-19 miatt, és a járvány kirobbanása óta két egészségügyi miniszter is lemondott. Drónnal készített felvételek tanúskodnak róla, hogy a brazilok kénytelenek voltak tömegsírokat ásni, olyan sok a halott, de a Business Insider szerint olyan áldozatok is vannak, akiknek a teste egy napig az utcán fekszik, mert senki nem szállítja el őket. Mindeközben a városokban pusztító vírus az esőserdők mélyére is beférkőzött.

Az APIB, egy őslakosokért szót emelő érdekképviseleti csoport már közel ezer fertőzött őslakost, és 125 halálesetet tart számon. Szerintük az összes esethez képest a halálozási arány 12,6 százalék, míg az országos adat 6,4 százalék (ez nem egyenlő a lezajlott, felgyógyulással, vagy halállal véget érő eseteknél számolt halálozási rátával). A brazil egészségügyi minisztérium ezzel szemben 695 fertőzöttről és 34 halálesetről számolt be. Ők azonban csupán az egészségügyi hatóságoknál regisztrált eseteket és a kis falvak lakóit monitorozzák, azokat pedig nem akik átköltöztek a városokba. Pedig azok az őslakosok, akik a jobb megélhetés reményében a városokba mentek, továbbra is bizonytalan életkörülmények között élnek.

Amikor már az elszigeteltség is kárt okoz 

Mintha csak a szél hozta volna, úgy jött be hozzánk a vírus. Az emberek elkezdtek megbetegedni, de azt hittük, hogy csak egy rosszabb megfázásról van szó. Csakhogy az állapotuk rosszabbodott, még azután is, hogy antibiotikumot és gyulladáscsökkentőt vettek be 

– mondta az al-Dzsazírának egy őslakos származású férfi, akinek 100 fős falujában már 16-an megbetegedtek. A helyiek közül sokan arra gyanakodnak, hogy a falut a várossal összekötő folyón érkezhetett meg valahogy a vírus. A közelben van ugyanis az ország egyik legfertőzöttebb városa, a kétmillió lakosú Manaus.

A világtól nagyrészt elzártan élő őslakos falvak abban reménykedtek, hogy hozzájuk nem jut majd el a vírus. Az elszigeteltség valóban nyújthat védelmet, de csak és kizárólag akkor, ha „légmentesen zárt” burokban élnek az őslakosok – az Antarktiszon például sikerült egyelőre megőrizni a fertőzésmentességet. Bizonyos törzsek viszont nem teljesen civilizálatlanok, tehát van valamilyen összeköttetésük a városokkal, és a vírus így már könnyedén bejuthatott a falvakba. Az elszigeteltségük pedig innentől kezdve sokkal inkább hátrány, mint előny.

egy világtól elzárt közösségnek nincs megfelelő hozzáférése sem a megelőzéshez szükséges információkhoz, sem megfelelő orvosi kezeléshez.

A falvak és a legközelebbi intenzív osztályok között az InfoAmazonia tanulmánya szerint átlagosan 315 kilométer a távolság. Így tehát ha valakinek súlyosra fordul az állapota, akkor órákat kénytelen valamilyen járművön utazni, hogy megfelelő ellátáshoz jusson. Ezután pedig még mindig nem biztos, hogy sikerül ágyhoz jutni, lélegeztetőgépből pedig még kevesebb van.

A Tuxa törzs érdekképviseletét ellátó egyik tagja, Dinaman Tuxa szerint a koronavírusnak kapóra jött, hogy az indiánok közegészségügyi ellátását évek óta elhanyagolják. 

A közösségünk tagjai gyakran elnéptelenedett vidékeken élnek, kórház és megfelelő infrastruktúra nélkül.

Négy és fél órás autóútra van az 1400 fős törzshöz legközelebbi kórház, ahol intenzív ellátás is elérhető. Emiatt náluk is sokáig a megelőzésre fektették a hangsúlyt. A közösségek emiatt eltorlaszolták a falvak felé vezető utakat, hogy a területükre ne jöjjön be senki kívülről, és maguk is megpróbálták megakadályozni, hogy bárki elhagyja a lakhelyét. Egyes helyeken ez nehéz feladat lesz, ugyanis a falvakban így sokkal kevesebb lesz az élelem is, a falusiak pedig rákényszerülhetnek, hogy bemenjenek a városba vásárolni, ahol viszont elkaphatják a vírust. 

Bár a tuxák között még nem ütötte fel a fejét a koronavírus, rajtuk kívül már több mint 60 hasonló őslakos közösség jelezte, hogy fertőzöttjük van. És ők sincsenek jobb helyzetben. A koronavírus első őslakos áldozata egy 15 éves Yanomami törzshöz tartozó fiú volt, egy Amazonas melletti falucskából. Ezek közül nagyon sokan olyan helyen élnek, ahonnan kizárólag hajóval vagy repülővel tudják őket kórházba vinni. 

A kormány sem segít

Dinaman Tuxához hasonlóan többen is kifejtették, hogy a kormánynak kötelessége lenne gondoskodni az őslakos közösségek ellátásáról, mégsem teszi ezt meg. Egy CNN-nek nyilatkozó kokoma törzsi nő szerint az egyik rokona már erősen köhögött, és nem tudott kikelni a függőágyból, de még akkor sem érkezett segítség. Így neki kellett, saját magát is veszélynek kitéve, maszkban és kesztyűben elszállítani őt a kórházba, hogy kezelni tudják. A törzsben már 300 ember tapasztalt magán koronavírushoz köthető tüneteket.

A kokomák szerint az őslakos közösségek dupla fenyegetésnek vannak kitéve. Egyrészt a vírus sokkal veszélyesebb rájuk nézve, mivel az elzárt közösségekben élők immunrendszere nem szokott annyira hozzá a kívülről érkező fertőzésekhez, illetve az egészségügyi ellátásuk sem megfelelő. A France24 szerint a közösségeknek így nem marad más választásuk, minthogy házi gyógymódokkal próbálják magukat kikúrálni.

Ezen felül viszont a kormány több olyan döntést is hozott, ami számukra kártékony: Bolsonaro támogatta, hogy az élőhelyükként szolgáló Amazonas-medencében fokozzák a fakitermelést és a bányászatot. A favágók behurcolják a vírust az erdei törzsekhez, és a lakhelyük kiterjedése is egyre csak csökken. Nem meglepő, hogy többen is felemelték a hangjukat az indiánokkal való bánásmóddal szemben.

„Attól félek, hogy kihal egy népcsoport. Olyan kormányunk van, amit nem érdekel az indiánok élete” – mondta Manaus város polgármestere, Arthur Virgilo Neto egy videóban. A polgármester és Bolsonaro között elég nagy a feszültség. Az elnök ugyanis egy kiszivárgott videóban szardarabnak nevezte a manausi polgármestert, aki tömegsírokat ásatott, hogy legyen hová eltemetni a halottakat. Virgilo Neto erre azzal válaszolt, hogy „az elnök egy hülye, aki diktátorságról álmodik”.

„Elnökúr, legyen kedves, fogja be, és maradjon otthon. És mondjon le, mondjon le, mondjon le!”

– mondta a polgármester a CNN riporterének. Nem csak ő állt ki az indiánok mellett: egy fotóriporter Bolsonaronak írt nyílt levelét olyan hírességek írták alá, mint Madonna, Paul McCartney, Oprah Winfrey és Brad Pitt. 

Ötszáz évvel ezelőtt az indián népességet olyan betegségek tizedelték, amelyeket az európai telepesek hurcoltak be. Ezek a törzsek most teljesen eltűnhetnek, mivel nincsenek meg az eszközeik a Covid-19 elleni harchoz

– írták a nyílt levélben. Ennek kezdeményezője, a cikk elején említett Sebastião Salgado szerint a fakitermelőket és bányászokat, függetlenül attól, hogy törvényesen végzik-e a munkájukat, avagy sem, azonnal ki kell utasítani azokról a területekről, ahol az őslakosok élnek. 

A brazil kongresszus a múlt héten elfogadott egy vészhelyzeti törvénytervezetet, amely nemcsak orvosi felszerelést és ideiglenes kórházat, hanem ivóvíz- és élelmiszerkészleteket is biztosítana az őslakosok számára, így lehetővé téve a törzsek elszigetelődését. Ezt azonban jóvá kell hagynia a szenátusnak és Bolsonarónak is.

Nem lehet, hogy mindig az őslakosok legyenek az utolsók, amikor eszközökről van szó!

– mondta Joenia Wapichana, az első őslakos származású kongresszusi képviselőnő, a törvénytervezet szerzője. 

Borítókép: A Rio de Janeiró-i Megváltó Krisztus-szobor 2020. május 3-án úgy van megvilágítva, mintha védőmaszkot viselne. A felirat jelentése: a maszk megvéd Fotó: MTI/AP/Leo Correa