Nóra, Lili
19 °C
34 °C
Index - In English In English Eng

Szlovák kormányfő: Szlovákia a felvidékiek hazája is, ahol nem másodrangú polgárok

2020.06.03. 20:18

Száz felvidéki magyart hívott meg a pozsonyi várba szervezett trianoni megemlékezésre a márciusban megválasztott Igor Matovič szlovák kormányfő kedden. A rendezvényt Trianon századik évfordulója alkalmából tartották, és meghívtak még művészeket, tanárokat, tudósokat, egyházi vezetőket, polgármestereket, közéleti személyiségeket és a sajtót is, írja a Paraméter.

A gesztusts Szijjártó Péter külügyminiszter maga is gesztusként értékelte a magyarok meghívását. 

A szlovák miniszterelnök teljes beszédét a körkép.sk közölte, eszerint Matovič beszédét magyar megszólítással kezdte:

Sziasztok, kedves barátaim!

Ezután szlovákul folytatta. A miniszterelnök szerint a találkozó oka ugyan a történelem, de nem azért vannak ott, hogy a történelmi összefüggéseket boncolgassák. "Fő célom inkább megformálni a közös kérdéseket a jelenre és a jövőre vonatkozóan, megtalálni a közös víziókat, és a legszélesebb kontextusban megtalálni azokat a válaszokat is, melyek aggasztják a magyarokat, szlovákokat és Szlovákia más nemzetiségeit", mondta.

"Emberi szempontból teljesen értem, hogy a trianoni döntéssel kapcsolatban sokan a mai napig szomorúságot és bánatot éreznek. Ugyanakkor hiszem, hogy önök is tudatosítják, hogy Trianon olyan történelmi folyamatok eredménye volt, melyek során a magyar elit sok hibát vétett, és több rosszul időzített lépést tett", folytatta Matovič.

Azt gondolom, hogy a történelmi Magyarország a miénk is volt. A szlovákok a magyarok és a többi nemzetiségek mellett együtt harcoltak a török hódítás ellen. A magyar királyok nemcsak a magyarok életéről és sorsáról döntöttek, hanem a szlovákokéról és mindenkiről, akik a történelmi Magyarország területén éltek. Ezen uralkodók zászlaja alatt évszázadokon át együtt harcoltak a szlovákok és a magyarok.

A mai szlovákiai városok a magyar királyoktól kaptak privilégiumokat, a földesuraktól szabadságot, és fejlődhettek egyfajta helyi demokrácia keretén belül.

Legyen hát merszünk kimondani, hogy a magyar történelem a mi közös történelmünk. Hogy a magyar királyok a mi közös királyaink voltak. És Korvin Mátyás leszármazottai az akkori idők francia, német, osztrák nemesi családjaihoz is tartoztak.

A történelemről ezután az aktuális helyzetre váltott a szlovák miniszterelnök, aki szerint a februári szlovákiai választások megmutatták, hogy "az emberek nemzetiségtől függetlenül alapvető változásokat akarnak a társadalomban. Igazságos és korrupciómentes országot akarnak". A korrupcióellenes programra Matovič szerint sok magyar is szavazott, majd arról beszélt, hogy Dél-Szlovákia sokáig szenvedett a maffiacsoportoktól. 

Mi, szlovákok, az önök jelenlétének köszönhetően Szlovákiában egyedi lehetőségünk van arra, hogy megismerjük kultúráját, tradícióját, gasztronómiáját, és bizonyos értelemben eltérő világlátását egy másik nemzetnek anélkül, hogy átlépnénk az országhatárt. Önök lehetővé teszik számunkra, hogy így megismerhessük egy másik nemzet kultúráját és életét Szlovákiában

- folytatta a szlovák miniszterelnök, majd arról beszélt:

következő nagy közös kihívásunk a szlovák nyelvoktatás a magyar tanítási nyelvű iskolákban,

mert saját látogatásai alapján is azt látta, hogy nem brillíroznak a szlovák oktatással ezekben az iskolákban. A szlovák nyelv rendes elsajátítása viszont a miniszterelnök szerint előnyt jelenthet a magyaroknak is, mert így három ország kultúráját ismerhetik meg, a szlovákon keresztül ugyanis a cseh is közelebb kerülhet hozzájuk. Arra is buzdítja a szülőket, hogy a gyerekeikkel megtanítsák a szlovák nyelvet, mert "Szlovákia az ő hazájuk is, mely nem másodrangú polgárként tekint rájuk".

Ezután a "gazdag" magyar művészetről és kultúráról beszélt.

Legyünk közösen büszkék arra, hogy a mai Szlovákia területén olyan nagyságok éltek, mint az írók közül Mikszáth Kálmán, Madách Imre, Márai Sándor, Grendel Lajos és mások. Nagy öröm számomra, hogy világhírű zeneszerzők is éltek és alkottak itt, mint Lehár Ferenc, Kodály Zoltán.

Majd azt mondta, miket szeretne: legyen több magyar mise, legyen több munka Dél-Szlovákiában. 

Úgy, ahogy a 19. és a 20. század fordulóján a szlovákok segítették Budapestet építeni, úgy vagyunk ma gyakran szemtanúi annak, hogy a pozsonyi építkezéseken az ízes mátyusföldi vagy csallóközi magyar szót hallani. „Nyomd a maltert, Pista,“ hallottam nemrég az egyik építkezésen itt nem messze, a pozsonyi várnál. Szeretném felszólítani ezért önöket, hogy nyomjuk együtt a maltert. Építsük együtt Szlovákiát közösen.

Majd a beszéde végén újra visszatért a történelemhez: "A történelmi Magyarország a mi közös államunk volt, ahol önök, magyarok többségben, mi, szlovákok kisebbségben voltunk. A történelem, a múlt ma új vonalakat, új határokat rajzolt, és Szlovákiában ma lehet, kicsit fordítva van. De nagyon szeretném, ha száz év után előre néznénk. Ha egy vonalat húznánk, és előre nézve nem tekingetnénk vissza, hiszen tudják a saját életükből is, hogy ha sokat nézegetnek is hátra, az nem nagyon segít, csak a nyakuk fájdul meg."

(Ajánlókép: IgorMatovič, az Egyszerű Emberek és Független Személyiségek (OLaNO) nevű jobboldali ellenzéki párt elnöke egy televíziós interjú előtt Pozsonyban 2020. március 1-jén, a szlovák parlamenti választások másnapján. A párt a leadott szavazatok csaknem 25 százalékával végzett az első helyen. Fotó: MTI)