Farkas
10 °C
16 °C
Index - In English In English Eng

Trump három évig hallgató volt védelmi minisztere keményen beolvasott az elnöknek

2020.06.04. 02:24

Magyar idő szerint szerda éjjel a keddinél is nyugodtabban zajlottak le az Egyesült Államok több településén, százezrek részvételével megtartott tüntetések, melyeken a rendőri intézkedés során megfojtott minneapolisi George Floyd halála kapcsán a hatóságok rendszerszintű rasszizmusa és a rengeteg botrányos eset ellenére ma is elterjedt (és a feketéket aránytalanul sújtó) rendőri erőszak ellen tiltakoztak.

ennek részben az lehetett az oka, hogy sok helyen nagy megelégedettséggel vették tudomásul a gyilkos Derek Chauvin elleni vád súlyosbítását, illetve a rendőrnek falazó kollégái elleni vádemelést. Sok nagyvárosban a polgármesterek által elrendelt kijárási tilalom szabott időbeli határt az akcióknak.

A Guardian tudósítása szerint San Franciscóban azték táncosok és lovas tüntetők is megjelentek az egyik rendőrőrs előtt, ahol a több ezres tömeg azt kiabálta a rendfenntartóknak:

Mondjatok fel! Mondjatok fel!

Washingtonban – a főváros szövetségi kerületi státuszát kihasználva – a DEA-től a Titkosszolgálatig a létező összes szövetségi fegyveres testület felvonult az erőszakos akciókat fontolgatók elriasztására. A rendvédelmi szervek kissé túlbiztosították az utcákat, ugyanis villanógránáttól a lövészpáncélosig minden, tipikusan nem tüntetésekre való eszközt felvonultattak. Atrocitásokról nem érkeztek hírek.

New York Brooklyn kerületében jódarabig békésen zajlott a tiltakozó megmozdulás, bár a New York Times tudósítása szerint a rendőrök nem hallgattak a több száz tüntető „Térdeljetek le velünk!” felszólítására. Azonban miután a tüntetők egy csoportja lerohant és bekerített egy rendőrautót, gyorsan érkezett a válasz, és némi tonfázást követően több tucat tüntetőt letartóztattak.

Az összességében békés napot a legjobban talán az atlantai rendőrkapitányság szóvivője, Kevin Knapp foglalta össze:

Komoly előrelépés történt. Az emberek 99,9 százaléka békésen, rendőrségi támogatás mellett demonstrált, és csak az egy százalék az, mely a tüntetők után bukkan fel, hogy lerombolja a tiltakozások üzenetét.

A küzdelem szerdára az utcák helyett inkább a szimbolikus szférába és a tárgyalótermekbe tolódott át.

Virginia állam demokrata kormányzója, Ralph Northam például az AP hírügynökség szerint eltávolíttatja a tagállam fővárosából, Richmondból a rabszolgatartó államok Konföderációjáért harcoló legendás tábornok, Robert E. Lee tábornok szobrát. A Konföderáció emlékműveit és szimbólumait a 2015-ös charlestoni templomi mészárlást követően kezdték eltávolítani a déli államokból.

Nevadában három szélsőjobboldali aktivistát állítottak bíróság elé, akik a békés tüntetők közé szivárogva akartak tűzharcot kiprovokálni a rendfenntartókkal. A szélsőségesek az USA legperverzebb mozgalmának, a Boogaloonak a tagjai. A Boogalooban nem csak a grúvi zenei irányzat nevének lenyúlása a bizarr, hanem a kikacsintós kvázi-egyenruhának számító hawaii ing is, de a legsúlyosabb a cél: egy új polgárháború kirobbantása az amúgy is súlyos konfliktusok tudatos elmérgesítésén keresztül.

Los Angelesben több mint 60 tüntető, zavargó és fosztogató ellen emeltek vádat; legtöbbjük fosztogatás miatt kerül bíróság elé, de van, aki ellen hatósági személy elleni erőszak, rablás, betörés, netán orgazdaság miatt emeltek vádat. Los Angeles megyében egyébként péntektől hétfőig mintegy 2700 embert tartóztattak le, de nem tudni, hogy a letartóztatások mekkora hányadát teszik ki a tiltakozásokkal kapcsolatos eljárások.

Trump volt védelmi minisztere kőkeményen beolvasott az elnöknek

A nap legnagyobb csapása sem az utcáról érkezett, hanem az elnök első védelmi miniszterétől, az aktuálpolitikai kérdésekben legendásan hallgatag James Mattis nyugalmazott tengerészgyalogos vezérezredestől, méghozzá Donal Trumpnak a washingtoni Szent János templomban elővezetett pózolása és a George Floyd meggyilkolása után kitört tiltakozások elleni militáns fellépés miatt.

Mattis 2018 végén történt lemondását követően – széles körben ismert nézeteltéréseik ellenére – soha nem volt hajlandó közvetlenül kritizálni volt főnökét, még 2019-ben megjelent emlékirataiban is igen szőrmentén beszél Trumpról. A katonai és politikai pályafutása során végig karakán figuraként ismert Mattisnál akkor telt be a pohár, amikor az elnök utasítást adott a washingtoni békés tüntetők megrohamozására, hogy a a Fehér Ház közelében lévő Szent János-templom előtt egy bibliával fotózkodhasson. A templom megtisztítása során egyébként az ott szolgáló papok egy részét is sikerült könnygázzal lefújni.

A volt hadügyminiszternek a The Atlantic folyóiratban közzétett esszészerű állásfoglalása szerint a tiltakozók csak lelkiismeretük szavát követik, amikor a törvény előtti egyenlőséget kérik számon, és a tízezernyi békés tiltakozót nem néhány törvényszegő randalírozón keresztül kéne megítélni. Trump fenyegetéseire utalva leszögezte,

Vissza kell utasítanunk minden olyan elképzelést, mely városainkra „csatatérként” tekint, melyet a hivatásos hadseregnek „uralma alá kell vonnia”.

A konfliktusok szofisztikált megközelítéséről ismert Mattis szerint tartózkodni kell egy, a katonaság és a civil lakosság közti, „teljesen felesleges és értelmetlen konfliktus kirobbantástól”, és a tiltakozásokra adott militáns válaszoktól. Ehelyett „egy közös ügy mentén kéne összefognunk, és ez az összefogás azzal kezdődik, hogy mindannyiunk számára garantáljuk a törvény előtti egyenlőséget”.

A volt tengerészgyalogos vezérőrnagy a történtekért személyesen Donald Trumpot és minisztereit tette felelőssé:

Esküt tettem arra, hogy támogatom és megvédem az Alkotmányt. Soha nem gondoltam volna, hogy hozzám hasonló esküt tevő embereket bármilyen körülmények között is honfitársaik alkotmányos jogainak megsértésére utasítanak. És még kevésbé gondoltam volna, hogy ez az utasítás semmi mást nem szolgál, minthogy lehetőséget teremtsen az elnök számára egy bizarr fotózáshoz.

Mattis az elnököt a nácikhoz hasonlította, akik az „Oszd meg és uralkodj!” elvét alkalmazva akarták gyengíteni ellenfeleiket:

Donald Trump az első elnök, aki meg sem próbálja egyesíteni az amerikai embereket, és még csak meg sem próbálja ennek a látszatát kelteni. (...) Ehelyett nyíltan a megosztásunkra törekszik.

A volt hadügyminiszter szerint a nemzet egységét a végrehajtó hatalmi jogosítványaival visszaélő, az alkotmányból „gúnyt űző” Trump nélkül kell megvalósítani, mert tudom, hogy „ennél mi jobbak vagyunk”.

Válságkezelő üzemmódban a Fehér Ház

A republikánus elitben is óriási tekintélynek örvendő Mattis szavai által kavart válság mélységét érzékelteti, hogy a Fehér Ház sajtóosztálya gyakorlatilag percekkel a nyilatkozat publikálását követően válságüzemmódba állt át, a BBC tudósítása szerint Kaleigh McEnyany szóvivő Trump a Szent János templomban tett látogatását Winston Churchillnek a második világháborúban lebombázott Londonjában tett szemléjéhez hasonlította. A még néhány órája is „Törvény & Rend”-szerű szlogeneket posztoló elnök pedig egy nemzetegyesítő üzenetekkel teletűzdelt videószpotban állította, hogy az erőszakos tüntetők megbecstelenítik George Floyd emlékét, és ígéretet tett „egy igazságosabb társadalom felépítésére”, csakhogy ehhez

a sebek begyógyítására, és nem gyűlöletre; igazságra és nem káoszra van szükség.

Később kézbe kapta telefonját Trump is, aki Mattist „a világ legtúlértékeltebb tábornokának” minősítette, aki katonai készségek helyett inkább PR-készségeket villogtatott meg, és miközben az elnök „új életet, új feladatokat, új csatákat” adott neki, nagyon ritkán tudott felmutatni eredményeket.

A személyeskedő érveken túl az elnök nem reagált a volt hadügyminiszter alkotmányossági kifogásaira.

A New York Times a „hallgattassék meg a másik fél is” elvét követve megjelentette Tom Cotton arkansasi republikánus szenátor - a nap eseményeinek tükrében gyorsan elavuló - véleménycikkét, melyben a politikus az utcákon tomboló „erőszakorgia” megfékezésére ugyanúgy bevetné a hadsereget, mint ahogy azt korábban a hatvanas évek demokrata elnökei tették a feketék iskolai integrációjának biztosítására vagy az 1992-es Los Angeles-i zavargók ellen.

A katonaság washingtoni bevetése egyébként kisebb kormányválságot is előidézett.

A Szent János templom előtt tartott fotózáson részt vevő Mark Esper védelmi miniszter ugyanis szerdán bejelentette, nem ért egyet az elnök azon ötletével, hogy katonai egységeket kéne küldeni a tüntetők/zavargók ellen, de – valószínűleg egy alaposabb fejmosást követően – néhány óra elteltével visszavonulót fújt önmagának, és leállította az elit 82. légiszállítású hadosztály katonáinak Washingtonból esedékes kivonását. Esper azzal is megrázta a fehér házi pofonfát, hogy nyilvánosság előtt állította, sem őt, sem Mark Milley vezérkari főnököt nem avatták be abba a tervbe, hogy a fővárosba vezényelt szövetségi karhatalmi erők könnygázzal fogják szétkergetni a békés tüntetőket.

Az ellentmondásokra ráadásul azonnal ráugrott a demokrata vezetésű képviselőház, mely az Axios információi szerint mindkét illetékest meg akarja hallgatni az üggyel kapcsolatban. A tavaly júniusban kinevezett Esper pozíciója mindenesetre komolyan megrendült.

(Borítókép: James Mattis 2018-ban - fotó:  Win McNamee / Getty Images)