Salamon
8 °C
15 °C
Index - In English In English Eng

Hogyhogy újra berobbant a járvány Amerikában?

2020-06-22T000000Z 1581743107 RC2NEH9MBDG7 RTRMADP 3 HEALTH-CORO
2020.06.27. 15:49 Módosítva: 2020.06.27. 17:44
Bár júniusra úgy tűnt, ha lassan is, alábbhagy a koronavírus-járvány az Egyesült Államokban, az utóbbi két hétben számos, főként déli államban meredeken emelkedni kezdett az új fertőzöttek száma. Floridában, Texasban és Kaliforniában is napi rekordokat döntöttek az új megbetegedések, Arizonában rosszabb a helyzet, mint a járvány előző csúcspontján New Yorkban volt. Szakemberek szerint a korai lazítás és az egyéni nemtörődömség is hozzájárult a helyzet romlásához, a szövetségi kormány viszont nem nagyon akar foglalkozni a dologgal.

A koronavírus-járvány kezdetén szakemberek világszerte azt hangoztatták, a legfontosabb teendő a vírus terjedésének lassítása, a járványgörbe „kilapítása”. A sok helyen bevezetett kijárási korlátozások és más intézkedések azt célozták, hogy az emberek közti személyes kontaktus erős csökkentésével ne „robbanjon be” a járvány, ne terhelődjön túl az egészségügyi rendszer, kezelhető maradjon a betegek száma.

A járványgörbe kilapítása a világ legtöbb helyén úgy nézett ki, hogy a járvány elején hozott drasztikus lépéseket követően néhány héten belül csúcsra ért a fertőzöttek száma, majd gyors ütemben csökkenni kezdett. A kilapítás fogalma azonban teljesen más értelmet nyert az Egyesült Államokban: itt az április végi csúcspont után nem csökkent drasztikusan az új esetek száma, hanem stabilan magas maradt. 

Az utóbbi hetekben pedig ismét elkezdett növekedni, és csütörtökön és pénteken is rekordot döntött, meghaladta a 45 ezret a napi újonnan regisztrált fertőzöttek száma. 

Donald Trump elnök nemrég azzal magyarázta a dolgot, hogy túl sokat tesztelnek (a Fehér Ház szerint viccelt), a Fehér Ház pedig azt hangoztatta, hogy az esetszám növekedéséért csak néhány gócpont felelős. Pénteken már Mike Pence alelnök is kénytelen volt elismerni, hogy baj van, de annak megoldását nagyrészt az állami és helyi vezetőkre bízta, és több szempontból pozitív kicsengéssel beszélt.

Ezzel szemben a járványügyi hivatal arról beszél, hogy a fertőzöttek száma az ismert tízszerese lehet, szakértők a fiatal fertőzöttek számának növekedése miatt is aggódnak. Több helyen fel kellett hagyni a korábbi korlátozások enyhítésével, Texasban és Floridában már zárják a bárokat és éttermeket, és ismét beindultak az államok közti utazási korlátozások is.

  • Miért ilyen súlyos az Egyesült Államokban a koronavírus-járvány?
  • Mi okozta a fertőzések ismételt megugrását?
  • Mit kezd a helyzettel a politika?

Máshogy lapítanak

A járvány terjedésének előzménye, hogy az Egyesült Államokban a legtöbb helyen eddig is jóval lazábban vették a koronavírus kezelését, mint Európában vagy Ázsiában. A New York Times elemzése szerint az amerikai hatóságok hosszú ideig nem voltak tisztában a helyzet súlyosságával,

a járvány minden egyes kulcsfontosságú momentumában hetekkel, vagy akár hónapokkal voltak lemaradva.

Február közepén csupán 15 fertőzöttről tudtak, de egy, a Northwestern Egyetemen készült modellezés szerint ekkor kétezer lehetett a valós szám. Bár Kína felé már február elején leállították a légi forgalmat, a vírus más ázsiai és európai országokból is bejött az Egyesült Államokba, és terjedt szerte Amerikában. Az egészségügyi hatóságok február végén úgy vélték, hogy országos járványhelyzet fenyeget, de a szövetségi kormány és a legtöbb állam és nagyváros gazdasági megfontolásokból nem akart korlátozásokat bevezetni, mobilitási adatok alapján március 10-ig az emberek mozgása átlagos volt.  

A gyorsan növekvő esetszám miatt aztán március közepére elkezdték komolyabban venni a helyzetet, a legtöbb állam bezáratta az iskolákat, éttermeket, megtiltotta a tömegrendezvényeket, valamilyen formában kijárási korlátozásokat vezetett be; Európa felé is lezárták a határt; Donald Trump már súlyos kihívásként kezelte a vírust, amelyre korábban még ellenzéki kamuként hivatkozott. Ekkor azonban már késő volt, a hónap végére New Yorkban berobbant a járvány, Amerika lett a Covid-19 névre keresztelt betegség által legsúlyosabban érintett ország.

A nagyobb gócpontokban, például New Yorkban vagy New Orleansban a kínai és európai receptet követve, komolyabb korlátozásokkal sikerült kilapítani a görbét. A szigor azonban csak néhány helyen érvényesült, miközben a csökkenő tendencia ellenére az országos adatok makacsul magasak maradtak. Csak hétvégéken és ünnepnapokon esett 20 ezer alá a napi új fertőzöttek száma (olyankor jóval kevesebb tesztet végeznek), a tesztelési kapacitások alig nőttek, az eleve nem túl drákói korlátozások feloldása sok helyen megindult, az utóbbi hetekben egy nemzeti ünnep és a rendőri erőszak és rasszizmus miatt kitört tüntetéshullám is azt a látszatot keltette, hogy Amerika mintha megfeledkezett volna róla, hogy járvány van.  

Két hullám összeér

Június közepéig úgy tűnt, a vírus ennek ellenére sem robban be, azóta azonban meredek emelkedést mutat az új esetek száma. Míg korábban a vírus elsősorban néhány partvidéki nagyvárosban terjedt, most jobbára az első hullám által kevésbé érintett déli és nyugati területeket sújtja. A Johns Hopkins Egyetem adatai szerint 32 államban nőtt az esetszám az utóbbi héten, ezek közül 11 államban több mint 50 százalékos volt az emelkedés az azt megelőző héthez képest. Legalább hat államban (Florida, Idaho, Kansas, Dél-Karolina, Utah, Oregon) pénteken regisztrálták a legtöbb új napi fertőzöttet.

A legsúlyosabb gócponttá Arizona vált, a hétmilliós államban pénteken több mint 3400 új fertőzöttet regisztráltak, ez lakosságarányban rosszabb, mint New York állam helyzete az ottani járvány legrosszabb napjaiban. Arizonában június során négyszeresére nőtt az ismert fertőzöttek száma, kétszeresére a kórházban kezelteké, a helyi hatóságok szerint az egészségügy kapacitásai már a végét járják

Súlyosbodik a helyzet a három legnépesebb államban is.

A 29 milliós Texasban június elsején 1500 körül mozgott a napi regisztrált új fertőzöttek száma, most a hatezerhez közelít; Floridában ezerről ötezerre, majd pénteken 8900-ra, a járvány első hullámán már átesett Kaliforniában 2500-ról 5500-ra nőtt. A 328 milliós Egyesült Államokban az ismert fertőzöttek kumulált száma meghaladta a 2,4 millió főt, a járványnak 123 ezer ismert halálos áldozata volt, de szakértők szerint a valós szám vélhetően jóval magasabb ennél.

Donald Trump elnök korábban többször pedzegette, hogy a tesztelés növelése áll a romló adatok mögött, a minap egy kampányrendezvényen egyenesen arról beszélt, utasította embereit, hogy lassítsák a tesztelést (előbb a Fehér Ház reakciójára, hogy csak viccelt, elmondta, hogy nem viccelt, később mégis közölte, szarkazmusnak szánta). Az tény, hogy a tesztek száma nőtt, és nemzetközi összehasonlításban is magas, 1000 főre 86 mintavétel jut, ami nagyjából az olasz adattal azonos, és nagyobb a német (65), brit (67), spanyol (70) vagy akár a dél-koreainál (23) is. 

Ugyanakkor a pozitív tesztek aránya is nő, Arizonában például közel negyedük pozitív, és további nyolc államban van tíz százalék felett. Ennél is súlyosabb ellenérv, hogy az amerikai járványügyi hivatal antitestkutatások eredményei alapján úgy becsüli, hogy a fertőzöttek valós száma az ismert betegek tízszerese is lehet, azaz meghaladhatja a 20 milliót.

Ünnep, tüntetés, lazítás

A napokban a kormány másik érve az volt, hogy néhány gócpontról van csupán szó, az amerikai megyék mindössze három százalékában növekszik az esetszám. Ez annyiban tény, hogy az államok között és az egyes államokon belül is hatalmas különbségek vannak a járvány terjedésében. Ugyanakkor a csütörtöki és pénteki adatok fényében az állítás mögül Mike Pence alelnök is kifarolt, és az amerikai „operatív törzs” pénteken, kéthónapos szünet után újra megtartott sajtótájékoztatóján közölte, aggodalmat keltő ütemben nő a fertőzések száma délen, bár továbbra sem beszélt komoly válságról. 

Az újbóli járványkitörés okait illetően még nincs egyértelmű narratíva, bár elméletek vannak. Anthony Fauci, az allergia- és fertőzőbetegség-kutató intézet igazgatója, a koronavírus elleni védekezés de facto szakmai irányítója azt mondta, az a túl korai nyitástól kezdve a járványügyi szabályokat figyelmen kívül hagyó polgárok magatartásáig több dologra vezethető vissza. Hasonlóan nyilatkozott a New York Timesnak a Texasi Egyetem közegészségügyi karának dékánja is:

„A korlátozások lazítása? Az emlékezet napja (május végi nemzeti ünnep)? A George Floyd-tüntetések? A strandra járás? Nem igazán tudjuk, de valószínűleg ezek mindegyike hozzájárult” a helyzethez.

Ami mindazonáltal nagy változás a korábbiakhoz képest, hogy az elmúlt hetekben a legtöbb újonnan regisztrált fertőzött kifejezetten fiatal. A járvány egyik aktuális gócpontjává váló Floridában márciusban még 65 év volt a koronavírus-pozitív emberek átlagéletkora, ma 35 év. Arizonában, ahol szintén meredeken emelkedik az esetszám, az új fertőzöttek mintegy fele 20 és 44 év közötti. Hasonló a helyzet a szintén erősen romló adatokat hozó Texasban, ahol a nagyvárosokban az új esetek többségét már a fiatalabb korosztály adja.

Ezért az egyik potenciális magyarázat, hogy a korábbi korlátozások feloldását követően főleg a fiatalok voltak azok, akik járványszempontból veszélyes helyeket, tömött bárokat, éttermeket látogattak, vagy pusztán sokakkal összezárva kénytelenek irodai munkát végezni. Több kommentár pedig arra panaszkodott, hogy

az amerikaiak egy része valamiért a személyes szabadság elleni támadásként éli meg a maszkhordást, ami nagyban nehezíti a járvány elleni védekezést.

Visszatérő elképzelés az is , hogy a júniusi tüntetéshullám dobott nagyot a járvány terjedésén, a napokban Gavin Newson demokrata párti kaliforniai kormányzó is ezt pedzegette. Ugyanakkor az első adatok szerint a járvány nem erősödött a nagy tüntetések helyszínein, egyelőre tehát nem lehet erre fogni a második hullámot.

Mike Pence azt mindenesetre szerencsésnek nevezte, hogy elsősorban a fiatalok körében terjed a vírus, mert őket kevésbé veszélyezteti, mint az időseket. Fauci viszont óvatosabb volt, azt mondta, a fiatalok közül is sokan szenvedhetnek súlyos, tartós egészségkárosodást a Sars-CoV2 elnevezésű vírus folyományaként.

Hátraarc

Fauci azt mondta, hogy az eddigi stratégia, azaz pusztán a tünetekkel rendelkező betegek tesztelése, elkülönítése és kezelése nem elegendő, egyrészt mivel sok a tünetmentes terjesztő, másrészt pedig mert sokan nem hajlandók vagy képesek betartani az előírásokat, például a házi karantént.

Fauci szerint a következő két hét vízválasztó lehet a járvány megfékezésében, újabb szigorításokra van szükség.

Texasban, Floridában, Arizonában és nyolc további államban felhagytak a korábbi korlátozások feloldásával, egyes helyeken pedig újra szigorítani kezdtek. Nevada és Washington államban, a floridai Miamiban és Kalifornia egyes részein kötelezővé tették a maszkviselést nyilvános helyeken, egy kaliforniai megyében visszaállították a kijárási tilalmat. 

Texasban a száz fősnél nagyobb rendezvényeket engedélyhez kötötték, több nagyvárosban felfüggesztették a nem sürgős műtéteket, az éttermek csak félházzal működhetnek, a bárok csak elvitelre szolgálhatnak ki, és Floridában sem lehet már kocsmázni. Míg korábban Florida és Texas vetett ki beutazási tilalmat a járványgócpont New Yorkra, most New York (és New Jersey és Connecticut) rendelt el kötelező kéthetes karantént a Floridából és Texasból érkezőknek.

De hasonló lépésre készül az Európai Unió is, egy határozattervezet szerint hiába tervezik megnyitni július elsejével az uniós határokat a biztonságosnak tartott országokkal szemben, az Egyesült Államok felé továbbra is zárva marad Európa. Ebből egyes félelmek szerint diplomáciai botrány is kerekedhet, Donald Trump vélhetően nem veszi majd jó néven, hogy a kínaiakat például beengedik Európába, az amerikaiakat meg nem.

Még több teszt

Fauci arról is beszélt, hogy vizsgálják a tömeges tesztelés lehetőségeit, elsősorban hogy kínai mintára, akár tíz ember mintáját egyszerre elemezzék a folyamat felgyorsítása végett. A módszert nemrég a járvány kiindulópontján, Vuhan városában vetették be, ahol a gyors tesztelés céljából öt-tíz ember mintáját „összeöntötték”, és ahol pozitív eredmény jött ki, ott megcsinálták a tesztet külön-külön is. (Ebből fakadóan egyébként a világsajtón végigszántó, napi 1-1,5 millió vuhani tesztről szóló hírek valójában tizedennyi tesztet jelentettek.)

Donald Trump elnök és általában véve a szövetségi kormány ugyanakkor enyhén szólva nem kezeli vészhelyzetként a történteket, a járvány kezelését az államokra és a nagyvárosi önkormányzatokra hagyják. Az elnök az utóbbi hetekben próbálta azt hangoztatni, hogy vége a járványnak, újraindul a gazdaság, Amerika újra nagy lesz. 

Gyakran hivatkozik arra is, hogy az amerikai halálozási arány alacsony és nem nő, bár ez is féligazság: az arány valóban kisebb, mint a francia, svéd, olasz, spanyol, brit, belga, valamint a San Marinó-i és andorrai adat, ugyanakkor a világ összes többi országánál magasabb; ráadásul a halálozásokat szinte biztosan alulbecsülik a hivatalos adatok, és azok aktuális száma eleve a két-három héttel ezelőtti terjedés következménye. 

Az elnököt ez látszólag nem zavarja. Nemrég az oklahomai Tulsában tartott beltéri kampányrendezvényt, amely után az elnöki hivatal legalább nyolc tagjától vettek pozitív tesztet. Csütörtök éjjel arról tweetelt:

„A koronavírus okozta halálesetek nagyot csökkentek. A halálozási arány az egyik legalacsonyabb a világon. A gazdaságunk erőre kapott, és NEM fogjuk leállítani. A ‘parazsak’ vagy fellángolások ki lesznek oltva”. 

Kockázatos

Trump stratégiájának politikai kockázata, hogy míg eddig jellemzően demokrata párti nagyvárosokban pusztított a járvány, most a republikánus bástyának számító délen és a legfontosabb ingaállamban, Floridában is súlyosbodik a helyzet, ami visszaüthet a helyi és állami jobboldali vezetőkre. 

Emiatt az utóbbi napokban még republikánus képviselők is keményebb hangnemet ütöttek meg a kormánnyal szemben. Arizonában több segítséget várnak, Texasban a napokban csetepaté lett belőle, hogy Trumpék meg akarták vonni 13 közösségi tesztelőközpont állami támogatását. A New York Times egy közelmúltbeli felmérése szerint a választók 58 százaléka elégedetlen az elnök teljesítményével a járványt illetően.

Nem kifejezetten jó ütemérzékre vall az sem, hogy a Trump-kormány csütörtök este indítványozta a legfelsőbb bíróságon Barack Obama elnök egészségügyi reformjainak teljes eltörlését. Az „Obamacare” néven is emlegetett, mérsékelt eredményeket hozó reform eredetileg a biztosítottak számának növelését, illetve az egészségbiztosítási költségek leszorítását célozta, de a republikánusok elfogadása óta támadják, miután szerintük annak egyes rendelkezései sértik az egyéni-gazdasági szabadságjogokat. A Demokrata Párt vezetői mindenesetre élesen kikeltek a lépés ellen, és azt hangsúlyozták, hogy a reform eltörlése kiszolgáltatottabbá teheti a koronavírusos betegeket.

Utóbbi azért is fontos kérdés, mert bár Donald Trump korábban azt ígérte, az állam állja a kezeléseket, a tartós egészségkárosodást szenvedők közül sokan az állami segítség elmaradására panaszkodnak. Ennek oka, hogy a vírus egyes esetekben olyan komplikációkat okozhat, amelyeket a kórházak és biztosítók külön számláznak. Ez egyfelől komoly anyagi áldozatot jelent a legsúlyosabb betegeknek, másfelől a járvány társadalmi hatásait is felerősíti. „A halálozási szám, bármennyire is szörnyű, csak a teljes történet egy része, mivel nem tudjuk, hányan válnak munkaképtelenné (a vírustól)”, nyilatkozta egy kardiológus a Politicónak.

(Borítókép: Beteget szállítanak a Texas állambeli Houston Metodista Kórházába 2020. június 22-én. Fotó: REUTERS/Callaghan O'Hare)