Vencel
10 °C
19 °C
Index - In English In English Eng

A koronavírus feje tetejére állította a lengyel elnökválasztást

GettyImages-1222842891
2020.06.28. 09:31 Módosítva: 2020.06.28. 13:21

A koronavírus nélkül valószínűleg lefutott meccs lett volna az idei elnökválasztás Lengyelországban. Az eredetileg május 10-ére tervezett, de végül az első fordulóval most kezdődő választásnak toronymagas esélyeseként indult a jelenlegi elnök – az áprilisi felmérések alapján már az első fordulóban végleges győzelmet arathatott volna 50 százalék feletti eredménnyel –, ám a járvány alaposan bekavart, így a kormányon lévő Jog és Igazságosság (PiS) támogatását élvező Andrzej Duda kevesebb bizonyossággal futhat neki a június 28-ra tolt első fordulónak, amelyen 11 jelölt indul. Egy július 12-i második forduló pedig már teljesen nyílt lehet.

A választást megelőző, koalíciós válságig vezető jogi huzavonáról itt olvashat bővebben. 

De mi a tétje egy elnökválasztásnak?

A kormányfőnek elsődleges hatalmat adó parlamenti és az államfőt előbbre soroló elnöki köztársaság között félúton lévő félprezidenciális Lengyelországban érdemi tétje van annak, milyen politikai erőt képvisel az elnök. Az EU-val konfrontálódó PiS-szel szemben valódi ellensúlyt képezhet egy ellenzéki államfő, míg Duda győzelmével a Jarosław Kaczyński vezette PiS tovább menetelhet az EU-s kötelezettségszegési eljárásokkal szegélyezett, a bíróság feletti kontrollt is megcélzó úton.

A relatív többség ugyan még mindig a 2015-ben megválasztott elnök mögött van, 40 százalékra számíthat az első fordulóban a felmérések szerint –, ám az így két héttel később bizonyosan megtartandó második forduló nyílt küzdelmet hoz közte és a Polgári Platform (PO) jelöltje között, aki csak május 15-én jelentkezett be az elnökválasztásra. A varsói polgármester, Rafał Trzaskowski 17 százalékról indult, támogatottságát mostanra 30 százalék fölé tornászta fel.

  • Hogyan lett nyílt a küzdelem az elnökválasztáson Lengyelországban?
  • Ki a legesélyesebb arra, hogy Andrzej Duda mellett a második fordulóba jusson?
  • Mi a tétje az elnökválasztásnak?

Nem tetszett a borítékolható győzelem

Pedig Duda a választási évbe lépve nem állt rosszul, sőt, ezen áprilisig folyamatosan tovább is tudott javítani. Ez beleilleszkedett a trendbe, hogy a hatalmon lévőt erősíti a krízishelyzet, ha úgy tűnik, hogy a kormány képes azt kezelni.

Mivel a járvány nem robbant be, és a korlátozások miatti gazdasági károkra a lengyel kormány a GDP tizedével egyenlő, 47 milliárd eurós csomaggal állt elő – az állam többek között állja a dolgozó korábbi fizetésének 40 százalékát, ha a cég áll további 40 százalékot, és a munkavállaló elfogadja az így ötödével csökkentett fizetést – így nem is volt meglepő, hogy a Polgári Platform jelöltje, Malgorzata Kidawa-Blonska, a szejm (alsóház) alelnöke folyamatosan gyengült.

Januárban 26 százalékon állt, végül 5 százalékos támogatottságnál lépett vissza a versengéstől, és adta át a helyét Trzaskowskinak. A májusi 10-i időzítés tehát tökéletes lett volna a kormánypártnak, és joggal tarthatott attól, hogy a halasztás csak az ellenjelölteknek adhat esélyt. A vírus azonban közbeszólt.

De nem egyszerűen a választás elhalasztása adott esélyt az ellenzéknek, hanem az ahogyan a kormánypárt ragaszkodott a szavazás mielőbbi megtartásához a járványügyi korlátozások ellenére.

A PiS ezt teljes egészében levélszavazással akarta lebonyolítani, márpedig ennek nem voltak meg a jogi feltételei, a gyakorlatban sem igen éltek a választók a lehetőséggel, ráadásul korábban épp a PiS lépett fel ellene.

A helyzetet bonyolította, hogy a törvényhozás felsőházában, a szenátusban tavaly ősz óta nincs többsége a kormánykoalíciónak, így a PiS-t vezető Kaczyński nem vihette át úgy akaratát, mint ahogy az mondjuk egy egykamarás törvényhozásban, kétharmados kormánytöbbséggel működő országban lehetséges volna.

Ráadásul a PiS koalíciós partnereinek sem tetszett a jogilag támadható szabályváltoztatás és a kétséges adatkezelés, ami felvetette a választási csalás veszélyét, így nemcsak az ellenzék, de a PiS-t korábban támogató első szabadon választott lengyel elnök, Lech Wałęsa is a választás bojkottjára szólított fel.

Saját koalíciós partnere, a Podrozumenie (Megegyezés) párt ellenkezése miatt Kaczyńskinak engednie kellett, megállapodott a koalíciós partnerrel a halasztásról, és közös közleményt adtak ki, elismerve, hogy a május 10-i elnökválasztás a gyakorlati nehézségek miatt ellehetetlenült. Ettől még, mint írtuk, közjogi értelemben Lengyelországban akkor egy olyan elnökválasztást tartottak, ahol a szavazóhelyiségek nem nyitottak ki, és egyetlen választó sem adott le szavazatot.

A jogi huzavona, a törvények kreatív értelmezése a kormány megítélését is rontotta, kis híján ráment a kormánykoalíció, és az történt, amit a PiS el akart kerülni: elkezdtek feljönni az ellenjelöltek a június 28-ra tolt első forduló előtt.

Egy ellenzéki elnök valódi fék lehet

Először az újságíró-filantróp-tévés producer Szymon Hołownia, akinek sikere jelzi a világban sokfelé látható általános társadalmi kiábrándulást és bizalmatlanságot a bevett politikai erőkkel szemben.

Ekkor cserélte le a PO Kidawa-Blonskát a népszerű varsói polgármesterre. A 2018 őszi helyhatósági választáson első fordulóban győztes, 48 éves politikussal a korábban Donald Tusk – az Európai Tanács volt és az Európai Néppárt jelenlegi elnöke – által vezetett PO lendületet vett. Bizonyos értelemben Duda mellett a helyzet legnagyobb vesztese így Hołownia, aki a felmérések szerint egy második fordulóban éppúgy a választók támogatásának 50 százalék körüli támogatására számíthatna a jelenlegi elnökkel szemben, mint Trzaskowski.

A PiS-nek komoly fejfájást okozhat, ha Duda veszít:

az elnöknek jogában áll vétójogával élve visszaküldeni a megszavazott törvényeket az alsóháznak, amely az elnöki vétót csak 60 százalékos többséggel írhatná felül.

A 450 fős szejmben a PiS-nek önmagában csak 198 képviselője van, de két koalíciós partnerével is csak szűk többség áll mögötte. Ezzel tehát blokkolható a kormánypárt minden lényegi megmozdulását, így az elnökválasztás lényegében arról szól, hogy egyetért-e a lengyelek többsége a jogállamiság kereteit feszegető politikával.

(Borítókép: Andrzej Duda lengyel államfő, a kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) jelöltje Radomban kampányol 2020. június 25-én. Fotó: Omar Marques/Getty Images)